„… a szemedbe néztem, s zendült egyet a szűvem, ebből tudtam, hogy te jó ember vagy...
2009-10-09 08:19:12 | cikk: | fotó: Tóth Tamara |
Az országunk határán innen s túl ők az elsők s egyben egyetlen olyan színtársulat, akik járják az anyaországot és a leszakadt testvéreink országát egyaránt. Magyar ABC-t visznek a romániai, de színtiszta magyarlakta és magyar anyanyelvű falvakba, magyarul énekelnek a gyerekekkel és egyáltalán megismertetik velük a színház szó jelentését.
A Nemzeti Kamara Színház első bemutatóját 2002. november 8-án tartotta a Kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Házban. A Színház megalakulása óta nagy utat járt be, több mint 200 előadás itthon és külhonban, fűtetlen, vakolatlan kultúrházakban, és fényes fogadó termekben egyaránt.
A Színház működésének egyik legfontosabb része a vidéken élő, illetve az elszakított országrészek magyar kultúrájának támogatása, vándorszínészi feladatok ellátása, határokon belül és túl. A Csallóköz és Mátyusföld, a Muravidék, a Partium, Erdélyország, a Délvidék és az aprófalvak. Bakhátas dűlők, jeges és sáros utak, utcák. A magyar kultúra missziója.
A Nemzeti Kamara Színház ez év tavaszán a moldvai csángók földjén járt. Erről az útról készült a Csángó Zsoltár című film, melyet tegnap este a Jókai Mór Művelődési Központban (továbbiakban: JMK) tekinthettek meg az érdeklődők.
Nyolc nap alatt közel 2400 kilométert utaztak és négyszer költöztek ez idő alatt más-más szállásra a színészek. A turné első napján Kosteleken kezdték missziójukat, onnan Lészpedre s aztán Gimesfelsőlokkra utaztak, ezt követően Magyarfalván, majd Frumószán és Csíkfalván adták elő műsorukat. Az Süt a nap című összeállításban gyermekversek, dalok valamint Wass Albert írásaiból szemelvények hangzottak el, amelyek az anyaországhoz való hazatérés pillanatait örökítik meg. Az előadás közreműködői voltak: Herman Gréta, Mettler Emese, Pelsőczy László és Usztics Mátyás úgy is, mint dramaturg. A kis színészcsapatot elkísérte útjára Faragó Annamária rendező és Ócskay László operatőr, akik filmjükben a színházi előadások, lelkes színészek, tágra nyílt gyermekszemek megörökítése mellett gyönyörű képet festenek Csángóföld természeti környezetéről, bepillantást engednek az ott élők mindennapjaiba, beszélgetnek gyermekekkel s a nekik magyar nyelvet oktató tanítóval.
A filmbemutatón részt vett Faragó Annamária, rendező, Usztics Mátyás, a Nemzeti Kamara Színház igazgatója, Pelsőczy László, és Mettler Emese színművészek. A film elkészülésében nagy szerepet játszott, hiszen sofőrként szerves részese volt a missziónak, Kincses László, pápai hagyományőrző huszár őrmester.
–Nekünk, természetes, hogy magyarul, az anyanyelvünkön beszélünk. Csángóföldön ezt egy óriási kincsként őrzik testvéreink, őrzik hitüket, ünnepeiket, hagyományaikat, szeretetüket. Ezért is megyünk vissza- mondta Usztics Mátyás.
A filmvetítést követően beszélgetésre várták a vendégeket és a közönséget a JMK emeleti előadótermében. A Pápai Református Gimnázium tizedik osztályos tanulói, Fodor Dánielre és Susa Jánosra nagy benyomást tett a film:
- Nagyon megható volt és egyben szomorú is, hogy magyar lakta területen nem lehet magyarul tanulni az iskolában és hihetetlen, hogy ilyen híres színészek vesznek részt egy ilyen nemes ügyben- mondta Dániel.
- Mindenképpen elmegyünk Székelyföldre-tette hozzá János.
Tóth Tamara
A Nemzeti Kamara Színház első bemutatóját 2002. november 8-án tartotta a Kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Házban. A Színház megalakulása óta nagy utat járt be, több mint 200 előadás itthon és külhonban, fűtetlen, vakolatlan kultúrházakban, és fényes fogadó termekben egyaránt.
A Színház működésének egyik legfontosabb része a vidéken élő, illetve az elszakított országrészek magyar kultúrájának támogatása, vándorszínészi feladatok ellátása, határokon belül és túl. A Csallóköz és Mátyusföld, a Muravidék, a Partium, Erdélyország, a Délvidék és az aprófalvak. Bakhátas dűlők, jeges és sáros utak, utcák. A magyar kultúra missziója.
A Nemzeti Kamara Színház ez év tavaszán a moldvai csángók földjén járt. Erről az útról készült a Csángó Zsoltár című film, melyet tegnap este a Jókai Mór Művelődési Központban (továbbiakban: JMK) tekinthettek meg az érdeklődők.
Nyolc nap alatt közel 2400 kilométert utaztak és négyszer költöztek ez idő alatt más-más szállásra a színészek. A turné első napján Kosteleken kezdték missziójukat, onnan Lészpedre s aztán Gimesfelsőlokkra utaztak, ezt követően Magyarfalván, majd Frumószán és Csíkfalván adták elő műsorukat. Az Süt a nap című összeállításban gyermekversek, dalok valamint Wass Albert írásaiból szemelvények hangzottak el, amelyek az anyaországhoz való hazatérés pillanatait örökítik meg. Az előadás közreműködői voltak: Herman Gréta, Mettler Emese, Pelsőczy László és Usztics Mátyás úgy is, mint dramaturg. A kis színészcsapatot elkísérte útjára Faragó Annamária rendező és Ócskay László operatőr, akik filmjükben a színházi előadások, lelkes színészek, tágra nyílt gyermekszemek megörökítése mellett gyönyörű képet festenek Csángóföld természeti környezetéről, bepillantást engednek az ott élők mindennapjaiba, beszélgetnek gyermekekkel s a nekik magyar nyelvet oktató tanítóval.
A filmbemutatón részt vett Faragó Annamária, rendező, Usztics Mátyás, a Nemzeti Kamara Színház igazgatója, Pelsőczy László, és Mettler Emese színművészek. A film elkészülésében nagy szerepet játszott, hiszen sofőrként szerves részese volt a missziónak, Kincses László, pápai hagyományőrző huszár őrmester.
–Nekünk, természetes, hogy magyarul, az anyanyelvünkön beszélünk. Csángóföldön ezt egy óriási kincsként őrzik testvéreink, őrzik hitüket, ünnepeiket, hagyományaikat, szeretetüket. Ezért is megyünk vissza- mondta Usztics Mátyás.
A filmvetítést követően beszélgetésre várták a vendégeket és a közönséget a JMK emeleti előadótermében. A Pápai Református Gimnázium tizedik osztályos tanulói, Fodor Dánielre és Susa Jánosra nagy benyomást tett a film:
- Nagyon megható volt és egyben szomorú is, hogy magyar lakta területen nem lehet magyarul tanulni az iskolában és hihetetlen, hogy ilyen híres színészek vesznek részt egy ilyen nemes ügyben- mondta Dániel.
- Mindenképpen elmegyünk Székelyföldre-tette hozzá János.
Tóth Tamara
Képek:
Magának a "csángó" szónak a jelentése máig nem tisztázott, vannak, akik annak "kóborló", "vándorló", "csámborgó" jelentését vallják, mások a "csonk" eredetet magyarázzák. Az emberek nagy része a "csángó" szót automatikusan a moldvai csángókra alkalmazza, holott e név alatt egyrészt olyan magyarokat értenek, akik a moldvai és havasalföldi területen élnek, de ez a székelyektől különvált magyar csoportok összefoglaló neve is ez. Az elnevezések abban egyeznek meg, hogy olyan néptöredékről van szó, amely az anyaországtól távol, idegen környezetben máig megőrizte sajátos etnikai jellegét, ősi nyelvjárását, anyagi- és szellemi kultúráját.
A moldvai csángók (moldvai magyarok vagy moldvai székelyek). Kevés olyan szomorú és hányatott sorsú nép él Európában, mint a moldvai csángó. Az évszázados üldöztetések miatt kitörölhetetlenül beléjük vésődött az idegentől, ismeretlentől való félelem, gyanakvás. A csángó-magyarok Európában egyedülálló ősi népcsoportot képviselnek. Nevükkel először 1443-ban találkozunk, majd 1553-ban egy erdélyi oklevélben bukkan fel a "csángó" elnevezés. Eredetüket illetően sok nézet kelt lábra, melyek mára abban kristályosodtak ki, hogy a moldvai csángók legkorábbi csoportját a Kárpát-medencébe be nem jött magyarok alkotják, de vannak közöttük Erdélyből kitelepített székelyek és más kitelepített vagy kitelepült erdélyi csoportok is. Genetikailag a honfoglalás kori magyarság génösszetételét és élettani jegyeit tükrözik és e jegyek azt bizonyítják, hogy "legalább 750-1000 éve - vagy régebben - egy helyben laknak" (Czeizel Endre). E honfoglaláskor határőrként kinn hagyott magyarok a sok évszázados elszigeteltség következtében mindmáig megőrizték a régi, ősi magyar nyelvet, népművészetet, hiedelemvilágot, vallást és zenét.
A moldvai csángók a mohácsi vészig a magyar királyok védelmét élvezték, papjaikat az anyaországtól kapták. Ez a támogatás az ország három részre szakadásával megszűnt; a falvak magukra maradtak és elszigetelődtek az őket körülvevő idegen tengerben, magyar nyelvű iskoláik megszűntek. Moldva és Havasalföld ortodox keresztény vallás ellensúlyozására Róma misszionáriusokat küldött a moldvai csángók közé, de az 1623 és 1859 között küldött ötven missziós pap között egyetlen magyar sem volt. Ennek ellenére meg tudták tartani római katolikus vallásukat. 1884 óta Iasi-ban (Jászvásár) római katolikus püspökség működik, ahol az eszes csángó-magyarokból román papokat nevelnek. 1950-ben az utolsó magyar iskoláik is megszűntek és ősi népviseletüket is a '70-es években kezdték levetni. A román statisztikák szerint 250 000 katolikus él Moldvában; a becslések szerint ennek egyharmada - 80-100 000 - beszél magyarul.
A székelyes csángók nyelvjárása a háromszéki és a csíkszéki székely nyelvjárással mutat közeli rokonságot, annyi különbséggel, hogy hiányoznak belőle a nyelvújítás utáni szavak, és nagyobb arányban fordulnak elő a román kölcsönzések. A moldvai csángók többsége ezt a nyelvjárást használja. A moldvai csángók jogait hosszú ideig korlátozták és korlátozzák ma is, például nem tanulhattak, illetve ma sem tanulhatnak bizonyos településeken és nem misézhetnek magyar nyelven, és emiatt a román Diszkriminációellenes Tanács határozatban ítélte el a Jászvásári Katolikus Püspökséget. A moldvai csángók hitvilágában ősi elemek keverednek a katolicizmussal. A kutatók még nem tudták eldönteni, hogy ezek a jegyek az ősmagyar pogány vallás vagy valamilyen keleti eredetű (nem bizánci) kereszténység maradványai-e.
A magyar eredetű, ám mindig a magyar határokon kívül élő népcsoport tagjai ma is csak román nyelven imádkozhatnak templomaikban, s így helyzetük sem az egyház belső normáinak, sem a modern demokráciák emberi jogi szabályainak nem felel meg. A csángók régóta küzdenek az anyanyelvi miséért, számos alkalommal kérték a jászvásári (iasi) püspöktől, Petru Ghergel-től azaz Gergely Pétertől, akit még Márton Áron püspök szentelt pappá. Csángó küldöttség járt a Vatikánban is a magyar mise ügyében, ám a helyzet nem változott.
A moldvai csángók (moldvai magyarok vagy moldvai székelyek). Kevés olyan szomorú és hányatott sorsú nép él Európában, mint a moldvai csángó. Az évszázados üldöztetések miatt kitörölhetetlenül beléjük vésődött az idegentől, ismeretlentől való félelem, gyanakvás. A csángó-magyarok Európában egyedülálló ősi népcsoportot képviselnek. Nevükkel először 1443-ban találkozunk, majd 1553-ban egy erdélyi oklevélben bukkan fel a "csángó" elnevezés. Eredetüket illetően sok nézet kelt lábra, melyek mára abban kristályosodtak ki, hogy a moldvai csángók legkorábbi csoportját a Kárpát-medencébe be nem jött magyarok alkotják, de vannak közöttük Erdélyből kitelepített székelyek és más kitelepített vagy kitelepült erdélyi csoportok is. Genetikailag a honfoglalás kori magyarság génösszetételét és élettani jegyeit tükrözik és e jegyek azt bizonyítják, hogy "legalább 750-1000 éve - vagy régebben - egy helyben laknak" (Czeizel Endre). E honfoglaláskor határőrként kinn hagyott magyarok a sok évszázados elszigeteltség következtében mindmáig megőrizték a régi, ősi magyar nyelvet, népművészetet, hiedelemvilágot, vallást és zenét.
A moldvai csángók a mohácsi vészig a magyar királyok védelmét élvezték, papjaikat az anyaországtól kapták. Ez a támogatás az ország három részre szakadásával megszűnt; a falvak magukra maradtak és elszigetelődtek az őket körülvevő idegen tengerben, magyar nyelvű iskoláik megszűntek. Moldva és Havasalföld ortodox keresztény vallás ellensúlyozására Róma misszionáriusokat küldött a moldvai csángók közé, de az 1623 és 1859 között küldött ötven missziós pap között egyetlen magyar sem volt. Ennek ellenére meg tudták tartani római katolikus vallásukat. 1884 óta Iasi-ban (Jászvásár) római katolikus püspökség működik, ahol az eszes csángó-magyarokból román papokat nevelnek. 1950-ben az utolsó magyar iskoláik is megszűntek és ősi népviseletüket is a '70-es években kezdték levetni. A román statisztikák szerint 250 000 katolikus él Moldvában; a becslések szerint ennek egyharmada - 80-100 000 - beszél magyarul.
A székelyes csángók nyelvjárása a háromszéki és a csíkszéki székely nyelvjárással mutat közeli rokonságot, annyi különbséggel, hogy hiányoznak belőle a nyelvújítás utáni szavak, és nagyobb arányban fordulnak elő a román kölcsönzések. A moldvai csángók többsége ezt a nyelvjárást használja. A moldvai csángók jogait hosszú ideig korlátozták és korlátozzák ma is, például nem tanulhattak, illetve ma sem tanulhatnak bizonyos településeken és nem misézhetnek magyar nyelven, és emiatt a román Diszkriminációellenes Tanács határozatban ítélte el a Jászvásári Katolikus Püspökséget. A moldvai csángók hitvilágában ősi elemek keverednek a katolicizmussal. A kutatók még nem tudták eldönteni, hogy ezek a jegyek az ősmagyar pogány vallás vagy valamilyen keleti eredetű (nem bizánci) kereszténység maradványai-e.
A magyar eredetű, ám mindig a magyar határokon kívül élő népcsoport tagjai ma is csak román nyelven imádkozhatnak templomaikban, s így helyzetük sem az egyház belső normáinak, sem a modern demokráciák emberi jogi szabályainak nem felel meg. A csángók régóta küzdenek az anyanyelvi miséért, számos alkalommal kérték a jászvásári (iasi) püspöktől, Petru Ghergel-től azaz Gergely Pétertől, akit még Márton Áron püspök szentelt pappá. Csángó küldöttség járt a Vatikánban is a magyar mise ügyében, ám a helyzet nem változott.
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!