Hatásosabbá válik a gyermekiskoláztatás-változások a törvényben

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. Törvény, A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 2010. augusztus 30-ai hatállyal bevezette az Iskoláztatási támogatás jogintézményét.

Az új jogintézmény célja a tankötelezettségnek, ezáltal a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése, ennek értelmében az állam havi rendszerességgel nevelési ellátást, míg tankötelezett gyermek esetében iskoláztatási támogatást nyújt.

Az iskolakezdési támogatás értékhatára a minimálbérhez kötött, a kedvezményes adózással adható összeg a mindenkori minimálbér 30 százaléka, azaz tavaly ez 21 450 forint volt, idén 22 050 forint. Egy gyermek után mindkét családi pótlékra jogosult szülő részesülhet iskolakezdési támogatásban, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy tanköteles korú gyermek iskolakezdését a munkaadók összesen akár 44.100 forinttal is támogathatják - mutat rá a Sodexo. Nem árt azonban szem előtt tartani, hogy a munkáltató az adót a kifizetett nettó juttatás után fizeti: huszonöt százalékot 22 050 forintig, e felett pedig a normál adózású cafetéria- elemekre vonatkozó 97,89 százalékos adót. Amennyiben tehát  a munkáltató a lehető legmagasabb kedvezményesen adózó nettó értéket, szeretné munkavállalójának adni, akkor ez neki 27 563 forintjába kerül majd.

Magyarországon jelenleg az a munkavállaló igényelhet iskolakezdési támogatást, akinek gyermeke nem idősebb 23 évesnél. De a családok támogatásáról szóló törvény 2010. augusztus 30-i hatállyal módosult és eszerint a juttatást már csak 20 éves korú gyermek esetében lehet igénybe venni. További feltétel a szülő jogosultsága családi pótlékra, valamint a munkáltatónak rendelkeznie kell a munkavállaló által aláírt nyilatkozattal, mely szerint a feltételeknek megfelel.

A törvény szigorítására azért volt szükség, mert országos viszonylatban az látszott, hogy hiába kerül ki a felelőtlen szülő keze alól a gyermek akár a családsegítőhöz, akár a védelembe vételi rendszerbe, mivel annak igazi, gyakorlati, kézzelfogható következménye nem volt eddig, eredménytelenül zárultak a próbálkozások.

- Ha a családok és a törvényes képviselő, aki felel a gyermekért a saját bőrén érezheti a támogatás megvonását, hatásosabbá válik a gyermekiskoláztatás- mondta el kérdésünkre Gulyásné Barcza Judit, a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat megbízott szakmai vezetője.

Gulyásné Barcza Judit egyetért a törvény szigorításával, ám véleménye szerint, mire a családok érzékelik annak hatását, eljut a szülők tudatáig a szigorítás következménye, addigra a gyermek még több igazolatlan órát halmoz fel, ami nem marad következmények nélkül.

- Azokkal a gyermekekkel lesznek óriási gondjaink, akik a tanév során betöltötték a 18. életévüket, hiszen már nem vehetők védelembe, viszont az oktatási törvény szerint hiába lett nagykorú, annak a tanévnek a végéig tanköteles marad a gyermek. Viszont törvényileg nem lehet velük mit kezdeni, mert védelembe már nem vehetők. Abban bízunk, hogy a tizennyolc év alatti gyermekek esetében javulni fog a statisztika a mulasztások tekintetében. Sok papírmunka, valamint a jelzőrendszer és a gyámhatóság együttes munkájának megkétszereződésének következtében mindenképpen pozitív eredményhez kell, hogy vezessen a szigorítás- véli a szakember.

A pápai kistérség esetében az elmúlt két hónap alatt 15 olyan esetről tudnak a szervezet szakemberei, ahol az ötven órát jóval meghaladta az igazolatlan órák száma, és már a gyámhatóság előtt van az ügy, tehát már vagy megtörtént a gyermek védelembe vétele vagy a napokban meg fog történni. Van olyan gyermek, aki be sem tette a lábát az iskolába szeptember elseje óta.

A szakmai vezető szerint legtöbb esetben a szülők hozzáállásával is gond van, és több gyermek esetében előfordult, hogy a szülő kijelentette, nem érdekli, ha nem kap tovább támogatást, majd elmegy a gyerek dolgozni.

A változásokról:

A Cst. 15.§ alapján a közoktatási intézmény igazgatójának jelzési kötelezettsége van az illetékes jegyző, mint gyámhatóság felé. A jelzést a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. Kormányrendelet 23§ alapján a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kell megtenni.

Az oktatási intézmény igazgatójának első ízben 10 tanóra igazolatlan mulasztást követően kell jelzéssel élnie a gyámhatóság felé. Ezt követően a gyámhatóság végzésben tájékoztatja az iskoláztatási támogatásra jogosultat, hogy esetleges 50 óra mulasztást követően elrendeli az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését, valamint a gyermeket védelembe veszi.

A közoktatási intézmény igazgatója az 50 tanóra mulasztás tényét jelzi a gyámhatóságnak, tájékoztatja a tankötelezettség nem teljesítésének okáról, annak előmozdítási javaslatáról. A gyámhatóság ezt követően hivatalból megindítja az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésére és a gyermek védelembe vételére irányuló eljárás. Tehát mérlegelés nélkül, kötelezően kell elrendelni az intézkedéséket 50 óra mulasztást követően. A folyósítást határozatlan időre függesztik fel, annak kezdő időpontja a döntés hónapját követő második hónap első napja.