Nem rólam szól, hanem arról, hogy meg tudom-e nevettetni a közönséget vagy sem-interjú Hadházi Lászlóval
2010-10-12 09:52:43 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
Nem könnyű interjút készíteni egy stand-up comedy-sel, hiszen az ember soha sem tudja, hogy milyen válaszra számíthat a kérdésére, illetve a válasz tartalma komoly lesz-e vagy egy újabb vicc. Egyből azzal kezdte, hogy csak akkor válaszol, ha az első két kérdés olyan lesz, amilyet még nem kérdeztek tőle… kicsit rémisztő. Felhívom az olvasók figyelmét, hogy az interjúban hangzottak el trágár kifejezések, ahol lehet, nélkülözni fogom, de egyes válaszok esetében, megköveteli a tartalom, hogy leírjam a nem éppen irodalmi nyelvű szójárást.
Hadházi László már 22 éve űzi az ipart, sokat látott, sokat hallott és sokat megélt. Volt már olyan fellépése is, amikor tízen ültek a nézősorban. Olyankor azt szokta csinálni, hogy olyan műsorral áll a fénybe, amely neki nagyon tetszene. A kevés néző ellenére is megtartotta az egyórás műsort, mert mint mondta, ez nem róla szól, hanem arról, hogy meg tudja-e őket nevettetni.
- Van példaképe?
- Puskás Ferenc. Csak meg kell nézni az életpályáját.
- Van olyan célja, amit el szeretne érni?- kifejezését látva, arra következtettem, hogy még nem tették fel neki ezt a kérdést…
- Általában az, hogy este szeretnék hazaérni-kezdi nevetve, de mielőtt belemerülne, már helyesbítek… a szakmájában? Van olyan siker, kitűzött cél, amit el szeretne érni?
- Van, de ugye mi mindig előbbre járunk egy kicsit, hiszen eleve siker már az, hogy nem a recski óvodabálban kell fellépni, hanem itt és úgy, hogy az emberek azért jöttek el ennyien, mert tudták, hogy ez lesz, ez már egy nagy lépés az előző évekhez képest. Ha csak ez volna, az lenne a következő.
Nem könnyű szakmát választott a jeles művész úr, lássuk be, hiszen kiállni a színpadra egyedül, se díszlet, se jelmez, csak a fények és egy mikrofon…hát kell hozzá némi bátorság szerintem.
- Mi ennek a titka, hogy mégis ennyire jó és felkapott ez a műsor?
- Hát, hogy k*** jól csináljuk. De mi lenne más oka?- kérdezi újfent nevetve Hadházi.
A műsor során gyakran hangzanak el trágár, néha obszcén kifejezések is, de talán az teszi valódivá, életszerűvé az életből vett példákat. S igaza van, ha belegondolunk, hiszen a mindennapi életben is gyakran használjuk őket, egyszerű példa, ha rácsukjuk a kezünkre a kocsiajtót, akaratlanul is kicsúszhat egy-egy csúnya kifejezés a szánkon…A műfaj maga pedig ezt a stílust nagyon is elbírja, hiszen az utca is elbírja.
- Mennyit készül egy műsorra?
- Hát a mai műsorra elég sokat kellett készülnöm. Megfürödtem, vezettem Budapestig két és fél órát…Komolyan, sok élményem, tapasztalatom van, de a jó közönség inspirálja az embert. A jó közönség jó műsort kap.
A jó stand-up comedy-n végig nevet a közönség- vallja Hadházi László, s nálunk több emberen is láttam, hogy folytak a könnyei a nevetéstől.
Képek:
A stand-up comedy gyökerei a vásárokban, varietékben és cirkuszokban fellépő viccmesélő figurákra és bohócokra vezethető vissza, majd a 19. század vége felé kezdett kialakulni erősebben a műfaj az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Humoristák, írók álltak elő monológokkal, így például Mark Twain is elismert és kedvelt előadó volt. A következő nagyobb lépés a műfaj történetében a rádió megjelenése és aranykora jelentette. Ekkor lett rendkívül népszerű például Bob Hope, Fred Allen vagy Frank Fay. Ők mind a varieték világából érkeztek. Ezek kihalásával a műfaj jellemző helyszíne az éjszakai bárok és klubok lettek. Az ötvenes-hatvanas években megjelent a faji kérdés, mint humorforrás, és egyre több lett a szexuális témájú tréfa. Ebben az időben lett népszerű például Woody Allen is. Az 1960-as évek második felében több fekete humorista is már vegyes közönség előtt lépett fel és lett népszerű. Phyllis Diller személyében megjelent az első széles körben ismert női előadó is.
A hetvenes években egyre-másra bukkantak fel az újabb sztárok, és a humoristák már nem csak kis bárokat, hanem közepes és nagy színháztermeket is megtöltöttek. Így lett széleskörűen ismert Richard Pryor, Bill Cosby vagy Steve Martin. Az 1980-as években a televízióban is megjelent a műfaj. A Saturday Night Live című tv műsor számos fiatal humoristának nyújtott remek lehetőséget az országos ismertség megszerzésére, így többek között Robin Williams, Eddie Murphy, Jerry Seinfeld és Billy Crystal is próbára tette magát.
Az 1990-es évekre szinte minden amerikai városban volt legalább egy comedy club. A műfaj képviselőinek száma többszörösére ugrott, és a minőség fel is hígult. A tehetséges előadók jól kerestek és tömegek előtt léptek fel, a kevésbé népszerűek viszont gyakran nehezen találták meg saját közönségüket. Ugyanebben az időszakban alakult ki egy alternatív stílus is, ami a személyes sértegetésekre épült. A Comedy Central kábeltelevízió csatorna egyre népszerűbbé vált, így újabb tehetségek jutottak lehetőséghez. A csatornán volt látható például Chris Rock, Dave Chappelle vagy Dane Cook.
A műfaj népszerű volt és szintén nagy hagyományokra tekintett vissza Kanadában és az Egyesült Királyságban is. A műfaj ismertebb művelői ezekben az országokban Peter Sellers, Jim Carrey, Eddie Izzard, Jennifer Saunders vagy Rowan Atkinson.
A stand-up comedy stílus a 2000-es években sem vesztett népszerűségéből, az internet adta lehetőségek új felületet adtak a humoristáknak. Ekkortól kezdett egyre ismertebb lenni a műfaj Magyarországon is, ahol korábban ehhez hasonló humort kizárólag Hofi Géza művelt.
A hetvenes-nyolcvanas években Hofi Géza művelte magas szinten a műfajt. Estjei hangfelvételen jelentek meg, sokuk aranylemez lett. 1983-ban Ádám Ottó szerződtette a Madách Kamara Színházhoz, ahol saját szövegével és dramaturgiájával állt a közönség elé. A Hofélia című önálló estjét ötszázszor játszotta sikerrel, 1987 októberétől az Élelem bére c. estjét ennél is többször. Hofi a rendszerváltozás után is töretlen sikerrel lépett fel, műsorainak hangvétele, stílusa, egyéni humora alapvetően nem változott. Átesett egy szívinfarktuson, szemműtéten, és csak 2002 februárjában tért vissza a színpadra, ahol még két hónapot játszott haláláig. A kilencvenes évek elején figyeltek fel először Fábry Sándor humorára, hamarosan a Rádiókabaréban szerepelt számos magánszámmal. A Merlin Színházban A pincér közbeszól című improvizatív önálló esttel lépett fel, a közelmúltban pedig az Új Színházban tartott önálló komédiás estet A Fábry címmel. 1998 óta önálló műsora van a TV-ben Esti Showder Fábry Sándorral címen, melyben viccekkel és sztorikkal színesített monológgal nyit. A műsorban több fiatal humorista jutott bemutatkozó lehetőséghez.
Két önálló műsorral jelentkezett Hajós András is, először a Magánszámmal a TV2-n, majd a Késő este Hajós Andrással a Viasat3 műsorán.
Forrás: wikipédia
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!