"Október hatodika emléke bátorít, ösztönöz" - városi megemlékezés

161 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 12 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. 2001 óta ez a nap a magyar nemzet gyásznapja.
A Pápa Város Önkormányzata által szervezett megemlékezésen Unger Tamás, a Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója mondott emlékbeszédet. A szónok részletesen felelevenítette a szabadságharc történelmi pillanatait.

 - Ma már jól tudjuk, hogy az aradi vértanúk nem tizenhárman, hanem tizenhatan voltak. 1849. augusztus 22-én Ormay Auffenberg Norbert ezredest felakasztották. Kazinczy Lajos ezredest október 5-én lőtték főbe, és 1850. február 19-én kivégezték Ludwig Hank bécsi hírlapírót. Kivégezték Batthyány Lajos miniszterelnököt, valamint további közel 120 embert, köztük Perényi Zsigmond házelnököt, Szacsvay Imrét, az országgyűlés jegyzőjét és Csányi László kormánybiztost. Az udvar semmit sem bízott a véletlenre, és következetesen járt el a forradalomban részt vett katonákkal és tisztekkel szemben is. Értékelésük szerint a legsúlyosabb bűnt azok a tisztek követték el, akik korábban a császári és királyi seregben szolgáltak. Büntetésük minden esetben a halál volt. A tábornoki kar minden tagjára kötelező érvényű volt mindez, míg a tisztek számának nagysága miatt esetükben a büntetés - a körülmények mérlegelése után - börtönre volt enyhíthető. Azokat a tiszteket, akik korábban nem szolgáltak a császári seregben, közlegényként büntetőszázadokba sorolták, míg a közlegényeket elvben szabadon engedték, gyakorlatilag azonban kényszersorozásukat ajánlották. Gloria victis, dicsőség a legyőzötteknek, így érzett a nép, a külföld, és az utókor: a világosi megadásban galád árulást, az aradi kivégzésekben a magyar szabadsághősök magasztos mártíriumát látta – emlékezett Unger Tamás.

Az igazgató úgy fogalmazott, október 6-a mindenek felett a mártíroknak kijáró tisztelet kifejezője: olyan hősök tisztelete, akik megértették a kor, 1848-49, a pillanat feladatát és vállalták azt. Olyan magyar és más nemzetiségű férfiak halálának gyásza, akik a magyar függetlenség ügye mellett a világszabadság eszméiért is küzdöttek.

Október hatodika emléke nem lesújt, megfélemlít, - tette hozzá a szónok - hanem bátorít, ösztönöz: kiváló emberek áldozták életüket a magyar nemzetért és egész Európa szabadságáért, akkor igyekezzünk méltók lenni hozzájuk! 

Az emlékbeszédet követően a Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium diákjainak összeállítása emlékeztetett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeire és a mártírok kivégzésének körülményeire.

A megemlékezés végén a résztvevők elhelyezték a kegyelet koszorúit a szabadságharc emlékére állított emlékműnél és főhajtással rótták le tiszteletüket az aradi vértanúk előtt.