Ortutay Gábor mesélt izraeli élményeiről a Szegfű Klubban

Ortutay Gábor, a Hit Gyülekezete lelkésze tartott előadást a Szegfű Klubban a gyülekezet által szervezett zarándokútrólt. 10 napon keresztül végigjárták közel negyvenen Izraelt, ahol a bibliai események helyszíneit tekintették meg. A lelkész úgy fogalmazott, hihetetlen érzés volt kint lenni, hiszen az ember szeme láttára elevenedtek meg a bibliai történetek. A mai, modern Izraelről is beszélt előadása során, néhány aktuálpolitikai kérdéssel fűszerezve. A legmeghatározóbb élményként magát Jeruzsálemet nevezte meg, sokszínűségét és vallási megosztottságát kiemelve.

 – Nagyon érdekes volt, a legkiemelkedőbb régészeti leleteket is láttuk, így többek között Dávid városának feltárásait, a Templom-hegyet, a siratófal környékét. Nagyon vigyáznak az Izraelben lévő tudósok, régészek arra, hogy mindent megőrizzenek, mindent katalogizálnak, feljegyeznek. Azt hiszem, hogy az ember bőségesen talál bizonyítékot arra például, hogy Jeruzsálem Izraelé, oszthatatlan fővárosa, Dávid városa, melyet a történelem is igazol. Olyan köveken sétáltunk, amelyeken kétezer évvel ezelőtt Heródes emberei jártak, vagy maga Jézus, ez óriási dolog - fogalmazott a lelkész.

Ortutay Gábor még csak egyszer járt Izraelben, de mint mondta, visszavágyik. Azt hinné az ember, hogy a háborús övezet, a gyakran történő terrorcselekmények és a katonák jelenléte eléggé feszült hangulatot teremt a városban, de a lelkész szerint ez egyáltalán nem érezhető. Mint mondta, a katonák jelenléte hozzátartozik az utcaképhez, a biztonságot képviselik. A palesztin-zsidó ellentét azért benne van a levegőben, annak ellenére, hogy Izrael nagyon toleráns több szempontból is, hiszen munkát és szociális segélyeket is ad az araboknak, rendkívül befogadó ország - tette hozzá az előadó. Nagyon vegyes a társadalom összetétele és nagyon igyekeznek a békét fenntartani. Izraelbe folyamatos a bevándorlás, az Alija; a betelepülő zsidóság több hullámban érkezett a szinte teljesen arabok lakta Palesztina területére. Az Alija más néven hazatérési program. A zsidó szervezők (később hatóság) által előre megtervezett letelepedési utasításokat betartva (kibuc-mozgalom) alakult ki a későbbi Izrael mai település-rendszere, a terület addig kb. 10%-ban volt csak lakott. Nagyon fontosnak tartják az oktatást, már fiatal korban elkezdik a zsidó gyerekeket hazaszeretetre nevelni, identitásukat megerősíteni, iskolai kirándulások keretében mutatják meg a régészeti leleteket, ezzel is igazolva hovatartozásukat és így tanítva hazájuk történelmét - derült ki az előadásból.

Ortutay Gábor szerint sok mindent kéne nekünk magyaroknak tanulni a zsidóktól, legfőképpen toleranciát, egymásra való odafigyelést, a közösségi lét érzését, a tiszteletet, családszeretetet és a vendégszeretetet.

- Ők nem ülnek be a szobába esténként tévét nézni, hanem nagyon gazdag társadalmi életet élnek, kiterjedt ismeretségi körök vannak, sok családi rendezvény van. Számomra nagyon bátorító, hogy nem izoláltan élnek, hanem nagycsaládként - mondta a lelkész.