Nem sajátítjuk ki az eredményeket: azok elérése az egész közösség érdeme
2010-09-25 13:18:55 | cikk: HuHa |
Négy évvel ezelőtt, 2006-ban meggyőző arányú támogatással erősítették meg a pápaiak városvezetői tisztségében dr. Kovács Zoltánt. Október 3-án újfent kéri a helyiek bizalmát.
Polgármester Úr! Kevesebb mint két hét van még az október 3-i választásokig. A kampány nagyobbik része mögöttünk van, miként értékeli az eddigi eseményeket?
A magyar választási rendszer velejárójaként a jelöltek megméretésének első próbája az ajánlások összegyűjtése. A Fidesz és a KDNP együttes támogatásával induló jelöltjeink minden korábbinál nagyobb, összegyűjtött ajánlási szelvények százaiban megmutatkozó támogatást tudhatnak maguk mögött; önkénteseinknek vagy személy szerint nekem közel hat és fél ezren adták át ajánlásukat: polgármesterjelöltként ennyit még soha nem kaptam. Ezúton is szeretnék mindezért köszönetet mondani! Ugyanakkor mi a választást akarjuk megnyerni, és ezért sokat is dolgozunk; képviselő-jelöltjeinkkel közös választási fórumok sorát tartottuk eddig is és tartjuk még jövő hét végéig. Azt tapasztaljuk, hogy nagy az érdeklődés, a megjelentek őszintén elsorolják mindazt, amit a következő négy évben várnak tőlünk. Áldozó Tamással közösen tartott Vajda lakótelepi gyűlésünkre múlt pénteken például több mint negyvenen jöttek el; két és fél órán keresztül beszélgettünk a mögöttünk hagyott évekről és közös terveinkről. Ezt sok mindennek nevezhetjük, apátiának azonban semmiképp. Összességében sok biztatást kapunk, úgy érezzük, hogy a tavaszi választásokon kapott bizalom nem csökkent, s mi érezzük az ezzel járó felelősséget is; úgy tűnik a megoldást nem másoktól, hanem tőlünk várják.
Mit tart a mögöttünk hagyott négy esztendő legfontosabb eredményeinek?
Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, s ezzel alapjaiban változott meg a fejlesztési források elérhetősége. Egyrészt minden korábbinál nagyobbak a lehetőségek, másrészt a pályázati eljárás hihetetlenül bürokratikus és merev, ugyanakkor nagyon lassú a döntéshozatal. A Fő tér rekonstrukcióját is magába foglaló belvárosi rehabilitációs pályázatunk például – hiánypótlás nélkül – 79,8 kilogramm volt, s a korábbi pozitív döntéseket követően talán a napokban jutunk el a támogatási szerződés aláírásáig. Szóval átalakult a rendszer, és azt tartom nagyon fontosnak, hogy a város ehhez jól alkalmazkodott: alaposan végiggondolt városfejlesztési stratégiát fogadott el a képviselő-testület, olyat, amivel közvéleménykutatási adatok szerint a pápaiak túlnyomó többsége is azonosulni tud; felkészült köztisztviselők és jó pályázatírók segítettek abban, hogy a felvázolt tervek jelentős része megvalósult, vagy hamarosan meg fog valósulni. Benyújtott pályázataink túlnyomó többsége kiállta a bíráló testületek próbáját. De nemcsak az önkormányzat pályázott sikeresen: érkezett támogatás ipari parki beruházáshoz, a Várkertfürdő bővítéséhez is, a leendő szálloda is 445 milliót nyert a regionális fejlesztési tanácstól. Fontosnak tartom azt is, hogy a kitűzött célok elérésében együtt tudtunk működni politikai ellenfeleinkkel: először is valamennyien pápaiak voltunk, aztán csak ezután fideszesek vagy szocialisták. Éppen ezért az eredményeket sincs jogunk kisajátítani, azok elérése az egész közösség érdeme.
A fejlesztések csak részben mutatják egy önkormányzat helyzetét. Mi látszik túl az építkezéseken?
Sajátos kettősség jellemezte az elmúlt éveket. A kötelező feladataink ellátására, intézményeink fenntartására egyre kevesebb forrást adott a központi költségvetés; a gazdasági válság a helyi adóbevételeket is csökkentette. Az egészségbiztosítás nem ad elég pénzt a kórháznak, így az adósságokat görget maga előtt, ráadásul a Molnár Lajos – Horváth Ágnes-féle kalandor egészségügyi „reform” után rendszerbeli problémák is kialakultak. Bizonyos szakmákban orvoshiány tapasztalható, a korlátozások miatt megnövekedett a várólistákon szereplők száma. Az intézményeink működtetése nagyobb részt leköti a helyi forrásokat, így a legnagyobb gondot a pályázatokhoz szükséges önrész előteremtése okozta. Ez nem sikerült, nem is sikerülhetett, ezért bocsátott ki a város 2 milliárd forint értékben kötvényt 20 esztendős visszafizetési futamidővel. Ez a pénz a fejlesztések saját részének a fedezete, nem úgy, mint a Bajnai-kormány által igénybe vett IMF-hitel, ami az elkövetkező 2 évre ellehetetleníti a központi költségvetést.
Amennyiben polgármesterré választják, milyen célok eléréséért dolgozik majd? Mi a városvezetői programja a következő évekre?
Nem árulunk zsákbamacskát, a pápaiak pontosan ismernek minket, ismerik eddigi munkánkat. Tekintettel arra, hogy eddig is mi vezettük ezt a közösséget, elképzeléseinket már jelentős részben megfogalmaztuk azokban a dokumentumokban, amelyeket a képviselőtestület az elmúlt években elfogadott. Ezek közül a legfontosabb az integrált városfejlesztési stratégia, a turizmusfejlesztési koncepció, az Eszterházy-program. Furcsa lenne, ha ezekhez képest más hangsúlyokat jelölnénk ki. Annál is furcsább, hisz ezeket a programokat politikai ellenfeleink sem tudják, s talán nem is akarják megkerülni: annak egy jelentős része, amit például a szocialista jelölt megfogalmaz, ezekből a korábbi döntésekből köszön vissza. De így van ez jól, hisz ők is többet támogattak közülük, a stratégiai célok jelentős részét közösen jelöltük ki. Apróbb ügyeknek tűnnek, de a közérzetünket is jelentősen befolyásolja a közterületek rendje, a környezet védelme vagy akár a járdaépítési program.
Részleteiben kiemelne néhány pontot ezekből a tervekből?
Először is be kell fejeznünk már folyamatban lévő programjainkat: a Fő tér és a Várkastély rekonstrukcióját és a Várkertfürdő bővítését. Amikor ezek elkészülnek, meg kell tanulnunk együtt élni velük, belakni őket, olyan formában működtetni, hogy az hasznot hajtson az életminőség változásával minden pápai polgárnak, megnövekedett adóbevételek formájában pedig az önkormányzatnak. A turizmusban kitűzött céljaink elérésében sokat segíthet az új szálloda megépülése, átadása után egy-két évvel a városban a jelenleginél kétszer több, legalább százezer vendégéjszaka után fizetnek majd adót az idelátogatók a pápaiaknak. Az önkormányzati fenntartásba átvett Kékfestő Múzeumot és a kisebb gyűjteményeket integráljuk az Eszterházy Kastély- és Tájmúzeummal; a következő négy évben további gyűjtemények kialakítását készítjük elő, így például a középkori pápai végvári életet, a helyi ipar- és egyháztörténetet szeretnék bemutathatóvá tenni. Az ezekhez szükséges kiállítóhelyeket ma még funkciótlan épületekből (pl. ferences kolostor, üres üzemcsarnok, Várkastély pincéje, egykori Platán szálló) tudjuk kialakítani. A Fő tér rekonstrukcióját követően újabb területet kell rehabilitációra kijelölni a Belvárosban, ez nem lehet más, mint a Fő tér és a Március 15. tér, valamint a piac és a Bástya által határolt terület, benne a Kossuth utcával. A kórház fejlesztésére is elkészítettünk egy közel 700 milliós pályázatot, de a helyi egészségügyben amúgy is nagy változást hoz a Várkertfürdőben építendő gyógyászati-rehabilitációs központ. Folytatni szeretnénk intézményeink megújítását, a már felújított bölcsőde, három óvoda és két iskola mellett elindítottunk egy programot az orvosi rendelők felújítására is: ennek látható eredménye az Aradi utcai vagy akár az Anna téri rendelő. Az egyik legnagyobb feladat a csapadékvíz-elvezető rendszerünk bővítése, megújítása jelenti. Csak azért, hogy utóbbi feladat nagyságrendjét érzékeltessem, a már meglévő tervek alapján 3,5 milliárd forintra becsülik a rendszer kiépítését.
A válság hatására is alaposan megnőtt a munkát keresők száma. Milyen változásokra számít a helyi gazdaságban?
Az önkormányzati segítségnek is köszönhetően talpraállt „húsgyár” további megerősödését várom, a város, a gyár és a szakképző iskola segítségével, az új ösztöndíjrendszerre támaszkodva próbáljuk biztosítani a szakember utánpótlást. Amennyiben a 83-as út korszerűsítésében sikerül előre lépnünk, esélyünk van arra, hogy katonai és talán polgári logisztikai központi szerepet töltsön be a város. A C-17-es program több vetélytárs közül választotta Pápát; hogy egyes (elsősorban oktatással kapcsolatos) erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak, azt bizonyítja az a több mint 450 munkahely, amit a katonai program jelent a városnak. A turisztikai beruházások is ösztönzően hatnak majd a helyi gazdaságra, de a közlekedési viszonyok korszerűsödésével az ipari parkba is további beruházásokat remélhetünk: a közelmúltban megépült üzemcsarnok mellett jelenleg is épül egy, a Pápai Asztalosipari Kft. leendő telephelye. A kormány jelentős támogatást biztosít a kis- és középvállalkozásoknak; összességükben ezek a vállalkozások egy növekedési pályára álló gazdaságban pápai léptékben mérve is sok száz munkahelyet ígérnek a helyieknek. Közös sikereink kezdik hasonlóvá tenni Pápát a nyugat-európai kisvárosokhoz. A további sikereket hozó közös munka, az összefogás reményében ajánljuk tapasztalatainkat.
Polgármester Úr! Kevesebb mint két hét van még az október 3-i választásokig. A kampány nagyobbik része mögöttünk van, miként értékeli az eddigi eseményeket?
A magyar választási rendszer velejárójaként a jelöltek megméretésének első próbája az ajánlások összegyűjtése. A Fidesz és a KDNP együttes támogatásával induló jelöltjeink minden korábbinál nagyobb, összegyűjtött ajánlási szelvények százaiban megmutatkozó támogatást tudhatnak maguk mögött; önkénteseinknek vagy személy szerint nekem közel hat és fél ezren adták át ajánlásukat: polgármesterjelöltként ennyit még soha nem kaptam. Ezúton is szeretnék mindezért köszönetet mondani! Ugyanakkor mi a választást akarjuk megnyerni, és ezért sokat is dolgozunk; képviselő-jelöltjeinkkel közös választási fórumok sorát tartottuk eddig is és tartjuk még jövő hét végéig. Azt tapasztaljuk, hogy nagy az érdeklődés, a megjelentek őszintén elsorolják mindazt, amit a következő négy évben várnak tőlünk. Áldozó Tamással közösen tartott Vajda lakótelepi gyűlésünkre múlt pénteken például több mint negyvenen jöttek el; két és fél órán keresztül beszélgettünk a mögöttünk hagyott évekről és közös terveinkről. Ezt sok mindennek nevezhetjük, apátiának azonban semmiképp. Összességében sok biztatást kapunk, úgy érezzük, hogy a tavaszi választásokon kapott bizalom nem csökkent, s mi érezzük az ezzel járó felelősséget is; úgy tűnik a megoldást nem másoktól, hanem tőlünk várják.
Mit tart a mögöttünk hagyott négy esztendő legfontosabb eredményeinek?
Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, s ezzel alapjaiban változott meg a fejlesztési források elérhetősége. Egyrészt minden korábbinál nagyobbak a lehetőségek, másrészt a pályázati eljárás hihetetlenül bürokratikus és merev, ugyanakkor nagyon lassú a döntéshozatal. A Fő tér rekonstrukcióját is magába foglaló belvárosi rehabilitációs pályázatunk például – hiánypótlás nélkül – 79,8 kilogramm volt, s a korábbi pozitív döntéseket követően talán a napokban jutunk el a támogatási szerződés aláírásáig. Szóval átalakult a rendszer, és azt tartom nagyon fontosnak, hogy a város ehhez jól alkalmazkodott: alaposan végiggondolt városfejlesztési stratégiát fogadott el a képviselő-testület, olyat, amivel közvéleménykutatási adatok szerint a pápaiak túlnyomó többsége is azonosulni tud; felkészült köztisztviselők és jó pályázatírók segítettek abban, hogy a felvázolt tervek jelentős része megvalósult, vagy hamarosan meg fog valósulni. Benyújtott pályázataink túlnyomó többsége kiállta a bíráló testületek próbáját. De nemcsak az önkormányzat pályázott sikeresen: érkezett támogatás ipari parki beruházáshoz, a Várkertfürdő bővítéséhez is, a leendő szálloda is 445 milliót nyert a regionális fejlesztési tanácstól. Fontosnak tartom azt is, hogy a kitűzött célok elérésében együtt tudtunk működni politikai ellenfeleinkkel: először is valamennyien pápaiak voltunk, aztán csak ezután fideszesek vagy szocialisták. Éppen ezért az eredményeket sincs jogunk kisajátítani, azok elérése az egész közösség érdeme.
A fejlesztések csak részben mutatják egy önkormányzat helyzetét. Mi látszik túl az építkezéseken?
Sajátos kettősség jellemezte az elmúlt éveket. A kötelező feladataink ellátására, intézményeink fenntartására egyre kevesebb forrást adott a központi költségvetés; a gazdasági válság a helyi adóbevételeket is csökkentette. Az egészségbiztosítás nem ad elég pénzt a kórháznak, így az adósságokat görget maga előtt, ráadásul a Molnár Lajos – Horváth Ágnes-féle kalandor egészségügyi „reform” után rendszerbeli problémák is kialakultak. Bizonyos szakmákban orvoshiány tapasztalható, a korlátozások miatt megnövekedett a várólistákon szereplők száma. Az intézményeink működtetése nagyobb részt leköti a helyi forrásokat, így a legnagyobb gondot a pályázatokhoz szükséges önrész előteremtése okozta. Ez nem sikerült, nem is sikerülhetett, ezért bocsátott ki a város 2 milliárd forint értékben kötvényt 20 esztendős visszafizetési futamidővel. Ez a pénz a fejlesztések saját részének a fedezete, nem úgy, mint a Bajnai-kormány által igénybe vett IMF-hitel, ami az elkövetkező 2 évre ellehetetleníti a központi költségvetést.
Amennyiben polgármesterré választják, milyen célok eléréséért dolgozik majd? Mi a városvezetői programja a következő évekre?
Nem árulunk zsákbamacskát, a pápaiak pontosan ismernek minket, ismerik eddigi munkánkat. Tekintettel arra, hogy eddig is mi vezettük ezt a közösséget, elképzeléseinket már jelentős részben megfogalmaztuk azokban a dokumentumokban, amelyeket a képviselőtestület az elmúlt években elfogadott. Ezek közül a legfontosabb az integrált városfejlesztési stratégia, a turizmusfejlesztési koncepció, az Eszterházy-program. Furcsa lenne, ha ezekhez képest más hangsúlyokat jelölnénk ki. Annál is furcsább, hisz ezeket a programokat politikai ellenfeleink sem tudják, s talán nem is akarják megkerülni: annak egy jelentős része, amit például a szocialista jelölt megfogalmaz, ezekből a korábbi döntésekből köszön vissza. De így van ez jól, hisz ők is többet támogattak közülük, a stratégiai célok jelentős részét közösen jelöltük ki. Apróbb ügyeknek tűnnek, de a közérzetünket is jelentősen befolyásolja a közterületek rendje, a környezet védelme vagy akár a járdaépítési program.
Részleteiben kiemelne néhány pontot ezekből a tervekből?
Először is be kell fejeznünk már folyamatban lévő programjainkat: a Fő tér és a Várkastély rekonstrukcióját és a Várkertfürdő bővítését. Amikor ezek elkészülnek, meg kell tanulnunk együtt élni velük, belakni őket, olyan formában működtetni, hogy az hasznot hajtson az életminőség változásával minden pápai polgárnak, megnövekedett adóbevételek formájában pedig az önkormányzatnak. A turizmusban kitűzött céljaink elérésében sokat segíthet az új szálloda megépülése, átadása után egy-két évvel a városban a jelenleginél kétszer több, legalább százezer vendégéjszaka után fizetnek majd adót az idelátogatók a pápaiaknak. Az önkormányzati fenntartásba átvett Kékfestő Múzeumot és a kisebb gyűjteményeket integráljuk az Eszterházy Kastély- és Tájmúzeummal; a következő négy évben további gyűjtemények kialakítását készítjük elő, így például a középkori pápai végvári életet, a helyi ipar- és egyháztörténetet szeretnék bemutathatóvá tenni. Az ezekhez szükséges kiállítóhelyeket ma még funkciótlan épületekből (pl. ferences kolostor, üres üzemcsarnok, Várkastély pincéje, egykori Platán szálló) tudjuk kialakítani. A Fő tér rekonstrukcióját követően újabb területet kell rehabilitációra kijelölni a Belvárosban, ez nem lehet más, mint a Fő tér és a Március 15. tér, valamint a piac és a Bástya által határolt terület, benne a Kossuth utcával. A kórház fejlesztésére is elkészítettünk egy közel 700 milliós pályázatot, de a helyi egészségügyben amúgy is nagy változást hoz a Várkertfürdőben építendő gyógyászati-rehabilitációs központ. Folytatni szeretnénk intézményeink megújítását, a már felújított bölcsőde, három óvoda és két iskola mellett elindítottunk egy programot az orvosi rendelők felújítására is: ennek látható eredménye az Aradi utcai vagy akár az Anna téri rendelő. Az egyik legnagyobb feladat a csapadékvíz-elvezető rendszerünk bővítése, megújítása jelenti. Csak azért, hogy utóbbi feladat nagyságrendjét érzékeltessem, a már meglévő tervek alapján 3,5 milliárd forintra becsülik a rendszer kiépítését.
A válság hatására is alaposan megnőtt a munkát keresők száma. Milyen változásokra számít a helyi gazdaságban?
Az önkormányzati segítségnek is köszönhetően talpraállt „húsgyár” további megerősödését várom, a város, a gyár és a szakképző iskola segítségével, az új ösztöndíjrendszerre támaszkodva próbáljuk biztosítani a szakember utánpótlást. Amennyiben a 83-as út korszerűsítésében sikerül előre lépnünk, esélyünk van arra, hogy katonai és talán polgári logisztikai központi szerepet töltsön be a város. A C-17-es program több vetélytárs közül választotta Pápát; hogy egyes (elsősorban oktatással kapcsolatos) erőfeszítéseink nem voltak hiábavalóak, azt bizonyítja az a több mint 450 munkahely, amit a katonai program jelent a városnak. A turisztikai beruházások is ösztönzően hatnak majd a helyi gazdaságra, de a közlekedési viszonyok korszerűsödésével az ipari parkba is további beruházásokat remélhetünk: a közelmúltban megépült üzemcsarnok mellett jelenleg is épül egy, a Pápai Asztalosipari Kft. leendő telephelye. A kormány jelentős támogatást biztosít a kis- és középvállalkozásoknak; összességükben ezek a vállalkozások egy növekedési pályára álló gazdaságban pápai léptékben mérve is sok száz munkahelyet ígérnek a helyieknek. Közös sikereink kezdik hasonlóvá tenni Pápát a nyugat-európai kisvárosokhoz. A további sikereket hozó közös munka, az összefogás reményében ajánljuk tapasztalatainkat.
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!