A kötelező eboltás nemcsak az állatok érdekeit szolgálja
2010-09-18 01:00:36 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
Két évvel ezelőtt lépett hatályba az a jogszabály, amely szerint az önkormányzatoknak nem feladatuk a településen élő ebek nyilvántartása. Ez persze nem jelenti azt, hogy megszűnt a nyilvántartás, ezt a feladatot az állategészségügyi hatóság vette át, a hatósági állatorvosokon keresztül.
A jogszabályváltozással együtt megnövekedett az oltást elmulasztó gazdákra kiróható bírság összege is. Azelőtt a felső határ 50 ezer forint volt, most már akár 200 ezer forintja is bánhatja annak, aki elhanyagolta ezt a kötelezettséget. Merthogy a védőoltásról gondoskodni a gazdák kötelessége.
Magyarország a világon elsőként tették kötelezővé a veszettség elleni oltást, egészen pontosan az első ilyen oltást 1933-ban adták be hazánkban. Évente egy alkalommal minden kutyát be kell oltani veszettség ellen- tájékoztatta portálunkat dr. Lukács Attila főállatorvos.
A veszettségnek három formája ismert: az első az urbánus (települési), melynek terjesztői elsősorban a kutyák, majd a macskák, míg a másik az ún. erdei veszettség, a silvaticus, ami főként a természetes környezetben fordul elő. Fő terjesztője kiemelkedő elsőbbséggel a róka, majd a borz, nyestkutya, egyéb ragadozók. A denevér veszettséget, az urbánus, ill. silvaticus veszettség után egy harmadik megjelenési formaként kezelik.
Hazánkban a nagy járvány előtt elsősorban az 'urbánus' forma fordult elő. Ezt azonban jól kordában lehetett tartani az 1936-tól bevezetett nyilvántartással és kötelező eboltással. 1939-re Magyarországot mentessé tette a kötelező védőoltás beadásának bevezetése a veszettség alól. Ez a mentesség egészen 1957-ig fenn is maradt. Keletről indult az akkori silvaticus veszettség az akkori Szovjetunióból, hosszú ideig küzdöttek ezzel az állatorvosok egészen addig, amíg a repülőgépes immunizálás megkezdődött.
1992 óta egyre nagyobb területen, Magyarországon is megkezdődött a rókák megelőző védőoltása. Ennek lényege, hogy csalétekbe ágyazott fóliakapszulákat szórnak le repülőgépről a terepre. Gyufásdoboznyi, szürkés színű csalétek kerül kihelyezésre évente a tavaszi és őszi időszakban. A benne elrejtett oltóanyag 2-3 hétig hatékony, utána elbomlik.
A kötelező oltás következtében emberi megbetegedés illetve nagyobb méretű kutya vagy macska veszettség járvány nem volt az országban. De mivel az ördög nem alszik, a rendeletet senki nem törölte el- mondta a főállatorvos.
Tehát minden három hónaposnál idősebb háziállatot kötelezően veszettség elleni védőoltásban kell részesíteni. A jelenlegi jogszabály úgy szól, hogy a három hónaposnál idősebb eben egyszer, majd első éves korában még az évben még egyszer be kell oltani, onnantól kezdődően pedig évente egy alkalommal kötelező beadatni neki a vakcinát.
- A fejekben ott van a rendetlenség, hogy sajnos tízezer fölötti lakosú városokban az elővezetett eboltás megszűnt. Tulajdonképpen ezzel az állatorvosok jelentős része nem ért egyet, mert a városokban így az állampolgári fegyelemre van bízva, hogy beoltatja a kutyáját vagy nem, vállalva mindenféle szankciót az oltás hiányában. A régebbi rendszer jobb volt, hiszen háromévente a városokban is összeírták az állatokat, s az eb-lajstrom következtében jobban ki lehetett szűrni a notórius oltáskerülő gazdikat- mondta dr. Lukács Attila.
Ez a városokban megszűnt, a falvakban továbbra is változatlanul megmaradt a soroltás, amely kényelmesebb és a falusi emberek szempontjáról biztonságosabb módszer- vallja a főállatorvos.
Az új jogszabály értelmében idén minden kutya vadonatúj oltási könyvet kap, melyek már sorszámozottak és rendelkeznek egy úgynevezett hologramos matricával, amely igazolja, hogy az adott évben megkapta az állat a kötelező védőoltást. Egyidejűleg széles-spektrumú féreghajtásban részesítik az állatokat az állatorvosok.
- Végre (2002-ben) rájöttek arra, hogy a kutyákban élősködő giliszták bizonyos része az emberben súlyos, akár halálos kimenetelű megbetegedéseket is okozhat. Erre Fog Éva doktornő készített egy érdekes vizsgálatot Budapesten: száz darab gyerekhomokozóból gyűjtött homokban 88 százalékban talált emberre veszélyes petét. Azt kell tudni, hogy a veszettség elleni védőoltás és a féregtelenítés elsősorban nem állatvédelmi szempont, hanem inkább embervédelmi-fogalmazott a főállatorvos.
A veszettség elleni oltás ára jelenleg 2.800 és 4.000 forint között mozog, sokan vannak, akik nem hajlandók, vagy nem tudják vállalni ezt a költséget. Megoldás azonban addig nem lesz, amíg nem kerül minden kutya nyilvántartásba, és nem lehet egyértelműen beazonosítani, hogy ki a tulajdonos. Állatorvosok és állatvédők egyetértenek abban, hogy a kutyatartás felelősségteljes dolog, és aki megvásárol egy kiskutyát, annak számítania kell arra, hogy legalább 12 évig gondoskodnia kell róla, például minden évben be kell oltatnia veszettség ellen.
A jogszabályváltozással együtt megnövekedett az oltást elmulasztó gazdákra kiróható bírság összege is. Azelőtt a felső határ 50 ezer forint volt, most már akár 200 ezer forintja is bánhatja annak, aki elhanyagolta ezt a kötelezettséget. Merthogy a védőoltásról gondoskodni a gazdák kötelessége.
Magyarország a világon elsőként tették kötelezővé a veszettség elleni oltást, egészen pontosan az első ilyen oltást 1933-ban adták be hazánkban. Évente egy alkalommal minden kutyát be kell oltani veszettség ellen- tájékoztatta portálunkat dr. Lukács Attila főállatorvos.
A veszettségnek három formája ismert: az első az urbánus (települési), melynek terjesztői elsősorban a kutyák, majd a macskák, míg a másik az ún. erdei veszettség, a silvaticus, ami főként a természetes környezetben fordul elő. Fő terjesztője kiemelkedő elsőbbséggel a róka, majd a borz, nyestkutya, egyéb ragadozók. A denevér veszettséget, az urbánus, ill. silvaticus veszettség után egy harmadik megjelenési formaként kezelik.
Hazánkban a nagy járvány előtt elsősorban az 'urbánus' forma fordult elő. Ezt azonban jól kordában lehetett tartani az 1936-tól bevezetett nyilvántartással és kötelező eboltással. 1939-re Magyarországot mentessé tette a kötelező védőoltás beadásának bevezetése a veszettség alól. Ez a mentesség egészen 1957-ig fenn is maradt. Keletről indult az akkori silvaticus veszettség az akkori Szovjetunióból, hosszú ideig küzdöttek ezzel az állatorvosok egészen addig, amíg a repülőgépes immunizálás megkezdődött.
1992 óta egyre nagyobb területen, Magyarországon is megkezdődött a rókák megelőző védőoltása. Ennek lényege, hogy csalétekbe ágyazott fóliakapszulákat szórnak le repülőgépről a terepre. Gyufásdoboznyi, szürkés színű csalétek kerül kihelyezésre évente a tavaszi és őszi időszakban. A benne elrejtett oltóanyag 2-3 hétig hatékony, utána elbomlik.
A kötelező oltás következtében emberi megbetegedés illetve nagyobb méretű kutya vagy macska veszettség járvány nem volt az országban. De mivel az ördög nem alszik, a rendeletet senki nem törölte el- mondta a főállatorvos.
Tehát minden három hónaposnál idősebb háziállatot kötelezően veszettség elleni védőoltásban kell részesíteni. A jelenlegi jogszabály úgy szól, hogy a három hónaposnál idősebb eben egyszer, majd első éves korában még az évben még egyszer be kell oltani, onnantól kezdődően pedig évente egy alkalommal kötelező beadatni neki a vakcinát.
- A fejekben ott van a rendetlenség, hogy sajnos tízezer fölötti lakosú városokban az elővezetett eboltás megszűnt. Tulajdonképpen ezzel az állatorvosok jelentős része nem ért egyet, mert a városokban így az állampolgári fegyelemre van bízva, hogy beoltatja a kutyáját vagy nem, vállalva mindenféle szankciót az oltás hiányában. A régebbi rendszer jobb volt, hiszen háromévente a városokban is összeírták az állatokat, s az eb-lajstrom következtében jobban ki lehetett szűrni a notórius oltáskerülő gazdikat- mondta dr. Lukács Attila.
Ez a városokban megszűnt, a falvakban továbbra is változatlanul megmaradt a soroltás, amely kényelmesebb és a falusi emberek szempontjáról biztonságosabb módszer- vallja a főállatorvos.
Az új jogszabály értelmében idén minden kutya vadonatúj oltási könyvet kap, melyek már sorszámozottak és rendelkeznek egy úgynevezett hologramos matricával, amely igazolja, hogy az adott évben megkapta az állat a kötelező védőoltást. Egyidejűleg széles-spektrumú féreghajtásban részesítik az állatokat az állatorvosok.
- Végre (2002-ben) rájöttek arra, hogy a kutyákban élősködő giliszták bizonyos része az emberben súlyos, akár halálos kimenetelű megbetegedéseket is okozhat. Erre Fog Éva doktornő készített egy érdekes vizsgálatot Budapesten: száz darab gyerekhomokozóból gyűjtött homokban 88 százalékban talált emberre veszélyes petét. Azt kell tudni, hogy a veszettség elleni védőoltás és a féregtelenítés elsősorban nem állatvédelmi szempont, hanem inkább embervédelmi-fogalmazott a főállatorvos.
A veszettség elleni oltás ára jelenleg 2.800 és 4.000 forint között mozog, sokan vannak, akik nem hajlandók, vagy nem tudják vállalni ezt a költséget. Megoldás azonban addig nem lesz, amíg nem kerül minden kutya nyilvántartásba, és nem lehet egyértelműen beazonosítani, hogy ki a tulajdonos. Állatorvosok és állatvédők egyetértenek abban, hogy a kutyatartás felelősségteljes dolog, és aki megvásárol egy kiskutyát, annak számítania kell arra, hogy legalább 12 évig gondoskodnia kell róla, például minden évben be kell oltatnia veszettség ellen.
Louis Pasteur francia kémikus 125 évvel ezelőtt alkalmazta először emberen az általa kikísérletezett veszettség elleni oltóanyagot. Pasteur 1881-ben kezdte meg a veszettséggel kapcsolatos kutatásait. Pasteur veszett nyulak gerincvelőjéből olyan vakcinát állított elő, amellyel nemcsak előzetesen tett védetté kutyákat, de frissen fertőzött állatokat is megmentett. Saját magán tervezte kipróbálni a tizennégy, egyre erősebb oltást, amikor Elzászból egy veszett kutya marta kilencéves gyereket vittek hozzá. Gyógymódját ekkor alkalmazta először emberen. Tíz napig adta be az oltásokat. Az utolsó olyan erős volt, hogy egy egészséges kutya megveszett volna tőle, ám a gyerek meggyógyult. Pasteur életében 350 veszett kutya marta embert gyógyított meg, vakcinája továbbfejlesztésével pedig sikerült leküzdeni a kórt.
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!