Katona György kiállítása
2010-09-17 22:17:26 | cikk: Babos Petra | fotó: Babos Petra |
Katona György festőművész Nagyváradon született 1960-ban. Közép-és felsőfokú tanulmányait Kolozsvárott végezte. 1989 novemberében települt Magyarországra. Pápa környékén él és alkot, rajztanárként is tevékenykedik, immáron húsz éve. Ez a kiállítása egyfajta számvetésnek is tekinthető, hiszen a művész az idén töltötte be az ötvenet.
Tegnap délután a Somogyi József Galériában nyílt tárlatán dr. Kovács Zoltán Pápa város polgármestere, országgyűlési képviselő köszöntötte a művészt.
Beszédében kiemelte, ez egy jelentős esemény, hiszen a festőművész idén töltötte be az ötvenedik életévét, valamint húsz éve él itt Pápán. Számos csoportos és egyéni kiállítása volt Budapesten, vidéken. Végül pedig további sok sikert kívánt további alkotó munkájához.
Végül Veress Zsuzsa tanár, a művész felesége szólt a megjelentekhez.
- A művészportrékon kívül a külső terem tájképei képviselik Erdélyt, s egyben a realizmushoz közelebb álló, a nagybányai művésztelephez hasonlító stílust. Az egyik terem tehát csak olyan képeket tartalmaz, melyeket még a kolozsvári évek alatt készítette, a másik pedig a realista portré. A meghívón látható festmény azt a pillanatot rögzíti, amit a fényképezőgép örökített meg: egy kalotaszegi öregasszony a fejkendőjét igazítja. A másik oldalon pedig egy kapu látható, olyan realisztikusan, hogy szinte szeretnénk kinyitni. Ez egy ősi jelkép: az ismert és ismeretlen, az otthon és az idegen világ, a szent és a profán határán. Katona György képein zárt és nyitott kapuk sokasága festményen képviseli ezt a gazdag szimbolikát. Mert a szimbolikus látásmód is jellemző a festőre. Leginkább két elem lelhető fel festményein: a nemzeti és a biblikus keresztény- mondta megnyitóbeszédében Veress Zsuzsa.
- Az egyik főműveként megjelölhető Életfa című festményről talán nem is gondolná senki, hogy ez is beilleszkedik a magyarság-jelképek közé. A Szorításban című alkotás gigantikus alakja mitológikus. Az egyén rémálmát, szorongását is megjeleníti, de a magyar történelem, avagy az erdélyiség allegóriájaként is felfogható. A Föld, a Halász, a Bárka, a Kútbanéző szintén archetipikus jelképek. A Jónás-sorozat pedig ars poetica, önvallomás, mint ahogy a Kis és Nagy Képmutató is az.
A megnyitón közreműködött a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának egyik növendéke.
Tegnap délután a Somogyi József Galériában nyílt tárlatán dr. Kovács Zoltán Pápa város polgármestere, országgyűlési képviselő köszöntötte a művészt.
Beszédében kiemelte, ez egy jelentős esemény, hiszen a festőművész idén töltötte be az ötvenedik életévét, valamint húsz éve él itt Pápán. Számos csoportos és egyéni kiállítása volt Budapesten, vidéken. Végül pedig további sok sikert kívánt további alkotó munkájához.
Végül Veress Zsuzsa tanár, a művész felesége szólt a megjelentekhez.
- A művészportrékon kívül a külső terem tájképei képviselik Erdélyt, s egyben a realizmushoz közelebb álló, a nagybányai művésztelephez hasonlító stílust. Az egyik terem tehát csak olyan képeket tartalmaz, melyeket még a kolozsvári évek alatt készítette, a másik pedig a realista portré. A meghívón látható festmény azt a pillanatot rögzíti, amit a fényképezőgép örökített meg: egy kalotaszegi öregasszony a fejkendőjét igazítja. A másik oldalon pedig egy kapu látható, olyan realisztikusan, hogy szinte szeretnénk kinyitni. Ez egy ősi jelkép: az ismert és ismeretlen, az otthon és az idegen világ, a szent és a profán határán. Katona György képein zárt és nyitott kapuk sokasága festményen képviseli ezt a gazdag szimbolikát. Mert a szimbolikus látásmód is jellemző a festőre. Leginkább két elem lelhető fel festményein: a nemzeti és a biblikus keresztény- mondta megnyitóbeszédében Veress Zsuzsa.
- Az egyik főműveként megjelölhető Életfa című festményről talán nem is gondolná senki, hogy ez is beilleszkedik a magyarság-jelképek közé. A Szorításban című alkotás gigantikus alakja mitológikus. Az egyén rémálmát, szorongását is megjeleníti, de a magyar történelem, avagy az erdélyiség allegóriájaként is felfogható. A Föld, a Halász, a Bárka, a Kútbanéző szintén archetipikus jelképek. A Jónás-sorozat pedig ars poetica, önvallomás, mint ahogy a Kis és Nagy Képmutató is az.
A megnyitón közreműködött a Pápai Református Kollégium Gimnáziumának egyik növendéke.
A tárlat 2010. október 17-ig látható nyitvatartási időben keddtől szombatig 9 és 12 valamint 14 és 17óra között, vasárnap 14 és 17 óra között.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!