Ma éjjel Szent Lőrinc könnyeitől, azaz a Perseida meteorrajtól lesz fényes az égbolt


2010-08-11 19:37:00  | cikk: Tóth Tamara  | 


Ma éjjel Szent Lőrinc könnyeitől, azaz a Perseida meteorrajtól lesz fényes az égbolt főképe
A magyar néphagyomány Szent Lőrinc könnyének nevezi azt a szép, égi jelenséget, melyet a csillagászati szakma a Perseida meteorraj felvillanási maximumaként emleget. Idén, csütörtökön, augusztus 12-én éjszaka várható a Perseida meteorraj idei maximuma. A meteorrajok az űrben keringő törmelékáramlatok, amelyeket üstökösök vagy kisbolygók szórnak szét pályájuk mentén. A Föld Nap körüli keringése során minden év augusztusában találkozik a Perseida-meteorrajjal. Amikor apró szemcséik 60 km/másodperces sebességgel haladva elérik a Föld légkörét, légköri atomoknak és molekuláknak ütköznek. A súrlódás miatt saját anyaguk is 1000 Celsius-fok fölé hevül, így sugározni és darabolódni kezd, és az égen gyorsan áthaladó szemcse útja mentén fénycsíkot húz. A jelenség csak néhány tizedmásodpercig látható, közben a test anyaga elfogy, és a meteor, avagy hullócsillag kialszik.

A Perseidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában, vagyis egy régóta létező meteorrajról van szó. A meteorokat létrehozó porszemek a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle-üstökösből származnak, melyet szintén láttak az ókori Kínából Kr.e. 68-ban. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a földpályát, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla. Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk Perseida meteorokat, természetesen ekkor még kis számban. A porfelhő legsűrűbb részén augusztus 12-13-a tájékán szoktunk áthaladni.

Az első megfigyelések után a 8-11. században jegyezték fel rendszeresen a raj jelentkezését, később azonban csak szórványosan említik. A "hivatalos" nyugati tudomány számára Adolphe Quételet fedezte fel újra a rajt 1835-ben. Az áramlat 1839-ben óránként 160 meteort adó maximumot produkált. A Szent Lőrinc könnyeinek is nevezett csillaghullás 1993-ban és 1994-ben 300-500 meteort adott óránként, ami a Swift-Tuttle legutóbbi, 1992-es napközelségének volt köszönhető. A szülőüstökös közelében ugyanis sűrűbb a porfelhő, mint attól távol. G. V. Schiaparelli számolta ki, hogy a meteorok pályája mennyire hasonlít az 1862-ben megfigyelt Swift-Tuttle-üstökös pályaelemeihez. Ez volt az első alkalom, hogy egy meteorrajt üstökössel hoztak kapcsolatba, illetve magyarázatot nyert, hogy miért láttak olyan sok perseida meteort az 1861-1863 közötti években.

 Azóta mérsékeltebb, de még így is nagyon látványos maximumok vannak, bár 2008-ban egy nappal a hivatalos maximum után egy nagyobb kitörés örvendeztette meg a kitartó észlelőket. További érdekesség, hogy a fényes meteorok aránya augusztus 8-a körül a legnagyobb, miközben a legtöbb meteor 12 én és 13-án jelentkezik.

Az idei évben két nappal újhold után lesz a maximum, vagyis ideális körülmények között, sötét égbolton figyelhetjük a hullócsillagokat. A jelenség idén az átlagosnál látványosabbnak ígérkezik, mivel a Hold fénye nem zavarja a meteorok megpillantását, és az elmúlt napokban már több fényes tűzgömböt is észleltek hazánkból. A holdfázis adta remek lehetőséget azonban nem szabad elrontani a városfényekkel, így aki csak teheti, keressen közvilágítástól mentes, sötét égboltú megfigyelőhelyet. A hullócsillagok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, a legjobb, ha közel vízszintes testhelyzetben figyeljük az égboltot. A számítások szerint az elhúzódó és kicsit bizonytalan időben bekövetkező maximum augusztus 12-én este 20 óra és augusztus 13-án reggel 9 óra között várható, vagyis hazánk a lehető legjobb helyen fekszik. Ez azt jelenti, hogy egész éjszaka számos hullócsillagot láthatunk, de hajnalban mindenképpen többet, mint az esti órákban.

A meteorrajokkal kapcsolatban figyelhető meg az úgynevezett radiáns jelenség: a meteorok látszólag az égbolt egy pontjáról érkeznek. Ez a perspektivikus hatás következménye - az egymással párhuzamosan repülő szemcsék látszólag a végtelenből, egy pontból indulnak, akárcsak az egymással párhuzamos vasúti sínek. Radiánsnak nevezzük azt a területet, ahonnan a meteorok érkezni látszanak. Ez esetükben a Perseus-csillagkép területére esik - ezért is nevezik a rajt Perseidáknak.

A hagyomány szerint a hullócsillag megpillantásakor kívánni kell valamit, és az valóra válik. Szokott Ön kívánni, amikor hullócsillagot lát?


Forrás:
www.hirek.csillagaszat.hu
www.index.hu

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!