Győrffy Balázs: A magyar államiság Szent Istvántól eredő jogfolytonossága elválaszthatatlanul fogja össze a teljes magyar nemzetet
2020-08-20 21:20:38 | cikk: HuHa | fotó: Babos Petra |
Ez az ünnep a nemzet összetartozásáról szól, éljünk bárhol a világban, bármilyen ország vagy rendszer határai között, ha magyarul dobban a szívünk, ha magyarul álmodunk, a nemzethez tartozunk. Egy évezred távlatából István királyunk életműve ma is jelentést hordoz, érvényességét nem veszítette. Amit alkotott, a múltunk alapköve, de erre az alapkőre épül a jövőnk is - így fogalmazott Győrffy Balázs országgyűlési képviselő, a város augusztus 20-ai megemlékezésének szónoka. Államalapító Szent István ünnepét ezúttal az Esterházy-kastély udvarán tartották, a szervezők ügyeltek arra, hogy a járványhelyzet miatti távolságtartás érvényesülhessen a rendezvényen is.
Pápa Város Fúvószenekara fogadta az ünnepségre érkezőketA megemlékezésre érkezőket Pápa Város Fúvószenekarának toborzó zenéje fogadta a kastélyudvaron, az ünnepi program a Himnusz hangjaival kezdődött, majd Győrffy Balázs országgyűlési képviselő mondott beszédet. Köszöntőjének elején Pápa városához és az augusztus 20-ai ünnephez kötődő személyes gyermekkori élményeit idézte fel, majd arról szólt, hogy a koronavírus-járvány ugyan legszebb nemzeti ünnepünk forgatókönyvét is átírta, arra azonban nem volt hatása, hogy a fényét is elvegye.
-Nem sopánkodni gyűltünk ma össze, hanem megemlékezni a magyar állam alapításáról, és arról, akinek ezt köszönhetjük: Szent István királyunkról, ahogy ezt minden évben tenni szoktuk. Augusztus 20-a fénye nem fakult ki az idők folyamán, inkább új tanulságokkal frissült, és e sok rétegben ráégett patina az évszázadok során gránitszilárdságúvá edzette. Máig ez a legegyetemesebb, a legtöbb magyart megérintő és megmozgató ünnepünk - fogalmazott, hozzátéve, a magyar államiság Szent Istvántól eredő jogfolytonossága elválaszthatatlanul fogja össze a teljes magyar nemzetet.
-Ez az ünnep a nemzet összetartozásáról szól, éljünk bárhol a világban, bármilyen ország vagy rendszer határai között, ha magyarul dobban a szívünk, ha magyarul álmodunk, a nemzethez tartozunk. Egy évezred távlatából István királyunk életműve ma is jelentést hordoz, érvényességét nem veszítette.
Győrffy Balázs országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédetBeszédében felidézte Szent István örökségét és annak jelentőségét, mint mondta, amit alkotott, a múltunk alapköve, de erre az alapkőre épül a jövőnk is.
-A világi közigazgatás, a vármegyerendszer kiépítése kiegészült az egyházi bázis lefektetésével a püspökségek létrehozása által. E kettős folyamat révén illeszkedett be Szent István népe Európába, és vált a X. század elejére a középkori keresztény országok és a pápaság által is elismert önálló, szuverén országgá. Az államalapítás garantálta fennmaradásunkat és legitimálta helyünket az európai népek közösségében. Szent Istvánnak köszönhetjük első sorban, de későbbi korokban élt elődeink is elévülhetetlen érdemeket szereztek abban, hogy ma komoly múlttal, erős nemzettudattal és egyedi kultúrával gazdagítjuk az európai népek sorát.
Hangsúlyozta, a bő ezer évvel ezelőtt lefektetett alapkövek olyan kulturális és hitbeli talapzatot jelentettek, amelyek évszázadokon át segítették a magyarság megmaradását. Szent István intézményeket és törvényeket hozott létre, hogy alapjait lefektesse és fennállását biztosítsa vágyott országának. És mindennek legfőbb kovásza, összetartó ereje a hit volt. A szent korona védőszárnya alatt teremtette meg országunkat politikai, vallási és társadalmi értelemben egyaránt, és egyúttal kijelölte a nyugati kultúrkörbe vezető útvonalat, amely igaz és helyes útnak bizonyult: a keresztény erkölcsi alapokon nyugvó magyar állam útjának.
-E a folyamat elindítását és ennek atyját ünnepeljük nemzeti büszkeséggel augusztus 20-án. Amit annak idején egységbe kovácsolt István, azt a történelem során valamennyi magyar nemzedék kötelességének tartotta megőrizni, egyben tartani úgy is, hogy időnként vérével és fiaival fizetett drága árat érte. A kereszténység adta az európai kultúra alapját, rá épülve fejlődött a kontinens, érte el sikereit és világhatalmi tekintélyét. Magyarország az első ezredfordulón kivívta helyét az európai keresztény nemzetek sorában, a mai napig őrizzük e helyünket és őrizzük a kereszténység megtartó lángját, ha kell, frontvonalban, akkor is, amikor egyre erőszakosabb és harsányabb, külső és belső erők törekednek arra, hogy Európa alól kirúgják a tartópillért.
Idén az Esterházy-kastély udvarán tartották az ünnepségetGyőrffy Balázs beszédében emlékeztetett, amikor az Országgyűlés 2020-at a Nemzeti Összetartozás Évének nyilvánította, arra készültek, hogy a centenárium olyan bizakodó légkörben zajlik, ahol a jelen gazdasági és nemzetépítő sikerei elhomályosítják történelmi sérelmeket, pótolhatatlan veszteségeket, amelyekkel a trianoni diktátum sújtotta, a nagy háború miatt amúgy is romba döntött országot és nemzetet. A magyar kormány a nemzetegyesítés folyamatának megindításával, a magyar állampolgárság kiterjesztésével, a külhoni magyarokkal való kapcsolatrendszer intézményesítésével a határon túlra kényszerült magyar közösségeket összekötötte az anyaországgal, a tízmilliós országot egy lélekszámban és lélekben megerősített nemzetközösséggé bővítette.
-Jó okunk volt a bizakodásra azért is, mert hazánk egy évtized alatt Európa legdinamikusabban fejlődő gazdaságai közé lendült. Büszkén mondhatom, hogy csak az agráriumot vizsgálva, ma másfélszer akkora teljesítményre vagyunk képesek, mint 2010-ben. Figyelemre méltó az is, hogy amikor Nyugaton migránsokkal szándékozták pótolni a hiányzó dolgos kezeket, Magyarország olyan környezetet teremtett a magyar családoknak, hogy a gyermekvállalás ne teher legyen, hanem hajtóerő, ne anyagi áldozattal, hanem megbecsüléssel járjon. Amikor azt láttuk, hogy az Unió alkotmányából kihagyták a keresztény gyökerek rögzítését, Magyarország alaptörvényében ismerte el annak nemzetmegtartó erejét - mondta, majd arról szólt, a koronavírus-járvány megakasztotta ugyan az országépítés lendületét, de a tartalékaink és józan eszünk segítettek megugrani az újabb és újabb akadályokat.
-Ha majd a mostani világjárvány már csak súlyos emlék lesz és visszanézünk 2020-ra, felemelt fejjel kijelenthetjük, hogy Magyarország e nehéz helyzetben megtette, amit lehetett - emelte ki.
A járványügyi előírásoknak megfelelően szervezték meg az ünnpségetAz országgyűlési képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökeként az új kenyér ünnepére is kitért köszöntőjében, mely, mint fogalmazott, az élet legfőbb kelléke és szimbóluma.
-Hálát adhatunk a Fennvalónak, hogy ma itt lehetünk ünnepi szívvel. Könnyedén magunk elé tudjuk képzelni a nemzeti szalaggal átkötött kenyeret, az élet legfőbb kellékét és szimbólumát. Augusztus 20-a az államalapítás mellett az új kenyér ünnepe is, amelyet mindig nagy becsben tartottak a magyarok. Ha kenyér volt, túl lehetett élni bármi nehézséget, ha jól sikerült az aratás, az egy évi biztonságot jelentett. Az ünnepi asztal örök ékessége az új búzából készült kenyér, hirdeti egyúttal megbecsülésünket és alázatunkat azok munkája iránt, akik az asztalunkra tették. Köszönet érte!
Az ünnepség szónoka végül a magyarok mindenkori felelősségére emlékeztetett. Úgy fogalmazott, nekünk magyarként dolgunk van a világban, a családunkban, a közösségünkben, a nemzetünk tagjaként.
-Legyünk méltó hordozói és gyarapítói annak a gazdagságnak, amelyet Szent István időtlen öröksége ruházott ránk, és amelyet ezer éve őrzünk és adunk tovább, amíg magyar él e földön. Adja Isten, hogy ez örökké így legyen! Boldog születésnapot, Magyarország!
Verses-énekes műsor is köszöntötte az ünnepetz ünnepi beszédet követően Csuti Eszter és Németh Zsófia, a Pápai Vadvirág Művészeti Egyesület tagjai, Fleck Krisztina, a Petőfi Sándor Gimnázium diákja és Nagy Máté rövid verses-zenés műsorral köszöntötték Államalapító Szent István ünnepét.
Kanozsainé dr. Pék Mária címzetes főjegyzőt Pápa Városért Érdeméremmel tüntették kiAz augusztus 20-ai megemlékezésen vehették át a város idei kitüntettjei elismeréseiket dr. Áldozó Tamás polgármestertől, hiszen a hagyományos időpontban, március 15-én nem köszönthette az önkormányzat a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, példaértékű életpályát befutó, köztiszteletben álló polgárait.
Kanozsainé dr. Pék Mária címzetes főjegyző a város közszolgálatában eltöltött több évtizedes, magas szintű szakmai tudással végzett lelkiismeretes, kiemelkedő színvonalú munkájáért Pápa Városért Érdemérem kitüntetésben részesült.
Köntös László, a Pápai Református Gyűjtemények igazgatója Pápa Városért Érdemérmet vehetett át Köntös László református lelkész, a Pápai Református Gyűjtemények igazgatója, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője részére a Pápai Református Gyűjtemények országosan elismert tudományos műhellyé formálásában tett elévülhetetlen érdemeiért, valamint városunk kulturális és épített örökségének megőrzése és továbbörökítése érdekében végzett elkötelezett tevékenységéért vehette át a Pápa Városért Érdemérmet.
Pápa Város Díszoklevelével tüntették ki Gruber Mariannát, a Türr István Gimnázium nyugállományú igazgatójátDr. Áldozó Tamás Pápa Város Díszoklevelével tüntette ki Dr. Kégl Andrea gyermekgyógyászt és a fertőző betegségek főorvosát több évtizedes, magas szakmai hozzáértéssel, emberséggel végzett gyógyító munkája és példaértékű életpályája elismeréseként, és szintén Pápa Város Díszoklevelét vehette át Gruber Marianna, a Türr István Gimnázium nyugállományú igazgatója a városi gimnáziumi képzés minőségi fejlesztéséért, a tehetséggondozás különböző módjainak bevezetéséért és értékteremtő, értékőrző tevékenységért.
Pápa Város Díszoklevele kitüntetésben részesült Mészáros István volt önkormányzati képviselőUgyancsak Pápa Város Díszoklevele kitüntetést kapott Mészáros István volt önkormányzati képviselő, a város közéletében és a városfejlesztés terén kifejtett, több évtizedes kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként és Gosztola István építész, a város épített örökségének megőrzésében és megújításában végzett több évtizedes magas színvonalú munkájáért, a város sport- és kulturális életében betöltött szerepéért.
Gosztola István építész Pápa Város Díszoklevele kitüntetést kapott a várostólPápa Város Képviselő-testülete Pápa Város Díszoklevele kitüntetést adományozott dr. Molnár Dániel háziorvos, belgyógyász részére, a betegek gyógyításáért végzett több évtizedes áldozatos tevékenysége, szakmai elhivatottsága, példaértékű orvosi munkája elismeréseként. Dr. Molnár Dániel a kitüntetés átadását nem érhette meg, ez év áprilisában hunyt el. Az Államalapító Szent István ünnepe tiszteletére rendezett városi megemlékezés a Szózat hangjaival zárult az Esterházy-kastély udvarán.
Pápa Város Fúvószenekara fogadta az ünnepségre érkezőketA megemlékezésre érkezőket Pápa Város Fúvószenekarának toborzó zenéje fogadta a kastélyudvaron, az ünnepi program a Himnusz hangjaival kezdődött, majd Győrffy Balázs országgyűlési képviselő mondott beszédet. Köszöntőjének elején Pápa városához és az augusztus 20-ai ünnephez kötődő személyes gyermekkori élményeit idézte fel, majd arról szólt, hogy a koronavírus-járvány ugyan legszebb nemzeti ünnepünk forgatókönyvét is átírta, arra azonban nem volt hatása, hogy a fényét is elvegye.-Nem sopánkodni gyűltünk ma össze, hanem megemlékezni a magyar állam alapításáról, és arról, akinek ezt köszönhetjük: Szent István királyunkról, ahogy ezt minden évben tenni szoktuk. Augusztus 20-a fénye nem fakult ki az idők folyamán, inkább új tanulságokkal frissült, és e sok rétegben ráégett patina az évszázadok során gránitszilárdságúvá edzette. Máig ez a legegyetemesebb, a legtöbb magyart megérintő és megmozgató ünnepünk - fogalmazott, hozzátéve, a magyar államiság Szent Istvántól eredő jogfolytonossága elválaszthatatlanul fogja össze a teljes magyar nemzetet.
-Ez az ünnep a nemzet összetartozásáról szól, éljünk bárhol a világban, bármilyen ország vagy rendszer határai között, ha magyarul dobban a szívünk, ha magyarul álmodunk, a nemzethez tartozunk. Egy évezred távlatából István királyunk életműve ma is jelentést hordoz, érvényességét nem veszítette.
Győrffy Balázs országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédetBeszédében felidézte Szent István örökségét és annak jelentőségét, mint mondta, amit alkotott, a múltunk alapköve, de erre az alapkőre épül a jövőnk is.-A világi közigazgatás, a vármegyerendszer kiépítése kiegészült az egyházi bázis lefektetésével a püspökségek létrehozása által. E kettős folyamat révén illeszkedett be Szent István népe Európába, és vált a X. század elejére a középkori keresztény országok és a pápaság által is elismert önálló, szuverén országgá. Az államalapítás garantálta fennmaradásunkat és legitimálta helyünket az európai népek közösségében. Szent Istvánnak köszönhetjük első sorban, de későbbi korokban élt elődeink is elévülhetetlen érdemeket szereztek abban, hogy ma komoly múlttal, erős nemzettudattal és egyedi kultúrával gazdagítjuk az európai népek sorát.
Hangsúlyozta, a bő ezer évvel ezelőtt lefektetett alapkövek olyan kulturális és hitbeli talapzatot jelentettek, amelyek évszázadokon át segítették a magyarság megmaradását. Szent István intézményeket és törvényeket hozott létre, hogy alapjait lefektesse és fennállását biztosítsa vágyott országának. És mindennek legfőbb kovásza, összetartó ereje a hit volt. A szent korona védőszárnya alatt teremtette meg országunkat politikai, vallási és társadalmi értelemben egyaránt, és egyúttal kijelölte a nyugati kultúrkörbe vezető útvonalat, amely igaz és helyes útnak bizonyult: a keresztény erkölcsi alapokon nyugvó magyar állam útjának.
-E a folyamat elindítását és ennek atyját ünnepeljük nemzeti büszkeséggel augusztus 20-án. Amit annak idején egységbe kovácsolt István, azt a történelem során valamennyi magyar nemzedék kötelességének tartotta megőrizni, egyben tartani úgy is, hogy időnként vérével és fiaival fizetett drága árat érte. A kereszténység adta az európai kultúra alapját, rá épülve fejlődött a kontinens, érte el sikereit és világhatalmi tekintélyét. Magyarország az első ezredfordulón kivívta helyét az európai keresztény nemzetek sorában, a mai napig őrizzük e helyünket és őrizzük a kereszténység megtartó lángját, ha kell, frontvonalban, akkor is, amikor egyre erőszakosabb és harsányabb, külső és belső erők törekednek arra, hogy Európa alól kirúgják a tartópillért.
Idén az Esterházy-kastély udvarán tartották az ünnepségetGyőrffy Balázs beszédében emlékeztetett, amikor az Országgyűlés 2020-at a Nemzeti Összetartozás Évének nyilvánította, arra készültek, hogy a centenárium olyan bizakodó légkörben zajlik, ahol a jelen gazdasági és nemzetépítő sikerei elhomályosítják történelmi sérelmeket, pótolhatatlan veszteségeket, amelyekkel a trianoni diktátum sújtotta, a nagy háború miatt amúgy is romba döntött országot és nemzetet. A magyar kormány a nemzetegyesítés folyamatának megindításával, a magyar állampolgárság kiterjesztésével, a külhoni magyarokkal való kapcsolatrendszer intézményesítésével a határon túlra kényszerült magyar közösségeket összekötötte az anyaországgal, a tízmilliós országot egy lélekszámban és lélekben megerősített nemzetközösséggé bővítette. -Jó okunk volt a bizakodásra azért is, mert hazánk egy évtized alatt Európa legdinamikusabban fejlődő gazdaságai közé lendült. Büszkén mondhatom, hogy csak az agráriumot vizsgálva, ma másfélszer akkora teljesítményre vagyunk képesek, mint 2010-ben. Figyelemre méltó az is, hogy amikor Nyugaton migránsokkal szándékozták pótolni a hiányzó dolgos kezeket, Magyarország olyan környezetet teremtett a magyar családoknak, hogy a gyermekvállalás ne teher legyen, hanem hajtóerő, ne anyagi áldozattal, hanem megbecsüléssel járjon. Amikor azt láttuk, hogy az Unió alkotmányából kihagyták a keresztény gyökerek rögzítését, Magyarország alaptörvényében ismerte el annak nemzetmegtartó erejét - mondta, majd arról szólt, a koronavírus-járvány megakasztotta ugyan az országépítés lendületét, de a tartalékaink és józan eszünk segítettek megugrani az újabb és újabb akadályokat.
-Ha majd a mostani világjárvány már csak súlyos emlék lesz és visszanézünk 2020-ra, felemelt fejjel kijelenthetjük, hogy Magyarország e nehéz helyzetben megtette, amit lehetett - emelte ki.
A járványügyi előírásoknak megfelelően szervezték meg az ünnpségetAz országgyűlési képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökeként az új kenyér ünnepére is kitért köszöntőjében, mely, mint fogalmazott, az élet legfőbb kelléke és szimbóluma.-Hálát adhatunk a Fennvalónak, hogy ma itt lehetünk ünnepi szívvel. Könnyedén magunk elé tudjuk képzelni a nemzeti szalaggal átkötött kenyeret, az élet legfőbb kellékét és szimbólumát. Augusztus 20-a az államalapítás mellett az új kenyér ünnepe is, amelyet mindig nagy becsben tartottak a magyarok. Ha kenyér volt, túl lehetett élni bármi nehézséget, ha jól sikerült az aratás, az egy évi biztonságot jelentett. Az ünnepi asztal örök ékessége az új búzából készült kenyér, hirdeti egyúttal megbecsülésünket és alázatunkat azok munkája iránt, akik az asztalunkra tették. Köszönet érte!
Az ünnepség szónoka végül a magyarok mindenkori felelősségére emlékeztetett. Úgy fogalmazott, nekünk magyarként dolgunk van a világban, a családunkban, a közösségünkben, a nemzetünk tagjaként.
-Legyünk méltó hordozói és gyarapítói annak a gazdagságnak, amelyet Szent István időtlen öröksége ruházott ránk, és amelyet ezer éve őrzünk és adunk tovább, amíg magyar él e földön. Adja Isten, hogy ez örökké így legyen! Boldog születésnapot, Magyarország!
Verses-énekes műsor is köszöntötte az ünnepetz ünnepi beszédet követően Csuti Eszter és Németh Zsófia, a Pápai Vadvirág Művészeti Egyesület tagjai, Fleck Krisztina, a Petőfi Sándor Gimnázium diákja és Nagy Máté rövid verses-zenés műsorral köszöntötték Államalapító Szent István ünnepét.Kanozsainé dr. Pék Mária címzetes főjegyzőt Pápa Városért Érdeméremmel tüntették kiAz augusztus 20-ai megemlékezésen vehették át a város idei kitüntettjei elismeréseiket dr. Áldozó Tamás polgármestertől, hiszen a hagyományos időpontban, március 15-én nem köszönthette az önkormányzat a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, példaértékű életpályát befutó, köztiszteletben álló polgárait.Kanozsainé dr. Pék Mária címzetes főjegyző a város közszolgálatában eltöltött több évtizedes, magas szintű szakmai tudással végzett lelkiismeretes, kiemelkedő színvonalú munkájáért Pápa Városért Érdemérem kitüntetésben részesült.
Köntös László, a Pápai Református Gyűjtemények igazgatója Pápa Városért Érdemérmet vehetett át Köntös László református lelkész, a Pápai Református Gyűjtemények igazgatója, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője részére a Pápai Református Gyűjtemények országosan elismert tudományos műhellyé formálásában tett elévülhetetlen érdemeiért, valamint városunk kulturális és épített örökségének megőrzése és továbbörökítése érdekében végzett elkötelezett tevékenységéért vehette át a Pápa Városért Érdemérmet. Pápa Város Díszoklevelével tüntették ki Gruber Mariannát, a Türr István Gimnázium nyugállományú igazgatójátDr. Áldozó Tamás Pápa Város Díszoklevelével tüntette ki Dr. Kégl Andrea gyermekgyógyászt és a fertőző betegségek főorvosát több évtizedes, magas szakmai hozzáértéssel, emberséggel végzett gyógyító munkája és példaértékű életpályája elismeréseként, és szintén Pápa Város Díszoklevelét vehette át Gruber Marianna, a Türr István Gimnázium nyugállományú igazgatója a városi gimnáziumi képzés minőségi fejlesztéséért, a tehetséggondozás különböző módjainak bevezetéséért és értékteremtő, értékőrző tevékenységért.
Pápa Város Díszoklevele kitüntetésben részesült Mészáros István volt önkormányzati képviselőUgyancsak Pápa Város Díszoklevele kitüntetést kapott Mészáros István volt önkormányzati képviselő, a város közéletében és a városfejlesztés terén kifejtett, több évtizedes kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként és Gosztola István építész, a város épített örökségének megőrzésében és megújításában végzett több évtizedes magas színvonalú munkájáért, a város sport- és kulturális életében betöltött szerepéért.Gosztola István építész Pápa Város Díszoklevele kitüntetést kapott a várostólPápa Város Képviselő-testülete Pápa Város Díszoklevele kitüntetést adományozott dr. Molnár Dániel háziorvos, belgyógyász részére, a betegek gyógyításáért végzett több évtizedes áldozatos tevékenysége, szakmai elhivatottsága, példaértékű orvosi munkája elismeréseként. Dr. Molnár Dániel a kitüntetés átadását nem érhette meg, ez év áprilisában hunyt el. Az Államalapító Szent István ünnepe tiszteletére rendezett városi megemlékezés a Szózat hangjaival zárult az Esterházy-kastély udvarán.Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!