A holokauszt pápai áldozataira emlékeztek a zsinagógában
2020-07-05 19:13:07 | cikk: Babos Petra |
„Nem tudod megváltoztatni, ami itt történt, de eldöntheted azt, hogyan élsz most.” Edith Eva Eger holokauszt túlélő gondolatait olvashatták a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület által szervezett megemlékezés meghívóján.
Schmidt Orsolya, az egyesület elnöke a program kapcsán elmondta, az idei évben egy kicsit bensőségesebb megemlékezést szerveztek, teret engedve az egyéni, történeteknek, gondolatoknak, hiszen úgy érezték, hogy az elmúlt hónapok bezártsága, kiszolgáltatottsága, bizonytalansága talán sokakat késztetett másfajta gondolkodásra, elmélyedésre, kérdések felvetésére. Nem volt biztos az sem, hogy a mai megemlékezést meg lehet szervezni.
-Ma annak örülünk, hogy ismét találkozhatunk és közösségben vagyunk még akkor is, ha az emlékezés hozott bennünket a pápai zsinagóga falai közé. Beszélgetni jöttünk ma ide. Nincs rabbi velünk és olyan emberek osztották meg gondolataikat, akik kötődnek a városhoz, a környékhez - tudtuk meg az elnöktől, aki hozzátette, folytatják a zsinagógai sétákat július 22-től, hogy élettel töltsék meg a zsinagógát és természetesen együtt tanulhassanak, ahogy tették ezt az interneten keresztül a bezártság ideje alatt is.
Babos Tibor előadásában Várnai Zseni sorai is megidézták: vagyunk, itt vagyunk és a létezéssel tovább tudjuk vinni az emlékeket is.Elsőként dr. Áldozó Tamás polgármester szólt az egybegyűltekhez. Mint mondta, emlékezni és gyászolni jöttünk. Azok tudnak egyek lenni emlékezésben és gyászban, akik hisznek abban, hogy egyek a veszteségben is. Akik egyek tudnak lenni a gyászban, akik egyek tudnak lenni a veszteségben, azok egyek tudnak lenni abban is, ahogy a világot szemléljük.
-Nem közéleti vonzalmakról beszélek, hanem örök értékekről. Az emberi élet tiszteletéről, a minden féle tiszteletéről, humanizmusról és szolidaritásról, minden társadalom kötőszövetéről, ami ha elvásik, akkor egyik napról a másikra, széthullik a biztonságot nyújtó világ. Gyászolni jöttünk, gyászolni pápaiként a pápait. Istenfélő emberként a másik Istenfélő embert. Templomban vagyunk, Isten házában, de ide is behajlik, hogy a világban újfent szobrokat döntenek, egy ellentmondást nem tűrő ideológia nevében. Évszázadokra, sőt évezredekre visszamutogatva most bőrszín alapján válogatunk bűnöst és bűntelent.
Az emlékünnepségen dr. Áldozó Tamás polgármester is megosztotta gondolatait-A zaj, a csörtetés a templomokba és az otthonokba hallik. Üvöltsön bárki, csörtessen bárki, hitünk maradjon az örök értékekben, maradjon meg minden emberi élet tiszteletében, humanizmusban és szolidaritásban. A legnagyobb tragédiákban ezt a hitet vesztegettük el. A közös gyászban erre a hitre találtunk újra. Ha jól őrizzük ezt a hitet, nemcsak a gyászunk marad közös, de együtt éljük meg az elkövetkezőt is. Shalom! Béke veletek - mondta a polgármester. Majd dr. Bányai Katalin, az egyesület tagjai osztotta meg személyes nagyváradi gondolatait.
Unger Tamás alpolgármester már több alkalommal volt meghívottja az egyesület által szervezett rendezvényeknek, ezúttal a megemlékezésében Heimann Éva, 13 éves nagyváradi holokausztáldozat naplójából idézett.
Ezután Mayer Attiláné egyesületi tag olvasott fel Bajzáth Mária zsidó meséket tartalmazó kötetéből, őt pedig Balázsné Márton Mária szintén egyesületi tag emlékezése követte.
1990. augusztus 26-án avatták fel az új zsidó temetőben a Holokauszt emlékművet. Az emlékezések sorát az emlékmű tervezője, egyesületi tagja, Schmidt Dezső zárta, aki az emlékműről mesélt.
A zsinagógában tartott emlékünnepséget követően a megjelentek elhelyezték a Rákóczi utcai emléktáblánál az emlékezés köveit.
Schmidt Orsolya, az egyesület elnöke a program kapcsán elmondta, az idei évben egy kicsit bensőségesebb megemlékezést szerveztek, teret engedve az egyéni, történeteknek, gondolatoknak, hiszen úgy érezték, hogy az elmúlt hónapok bezártsága, kiszolgáltatottsága, bizonytalansága talán sokakat késztetett másfajta gondolkodásra, elmélyedésre, kérdések felvetésére. Nem volt biztos az sem, hogy a mai megemlékezést meg lehet szervezni.
-Ma annak örülünk, hogy ismét találkozhatunk és közösségben vagyunk még akkor is, ha az emlékezés hozott bennünket a pápai zsinagóga falai közé. Beszélgetni jöttünk ma ide. Nincs rabbi velünk és olyan emberek osztották meg gondolataikat, akik kötődnek a városhoz, a környékhez - tudtuk meg az elnöktől, aki hozzátette, folytatják a zsinagógai sétákat július 22-től, hogy élettel töltsék meg a zsinagógát és természetesen együtt tanulhassanak, ahogy tették ezt az interneten keresztül a bezártság ideje alatt is.
Babos Tibor előadásában Várnai Zseni sorai is megidézták: vagyunk, itt vagyunk és a létezéssel tovább tudjuk vinni az emlékeket is.Elsőként dr. Áldozó Tamás polgármester szólt az egybegyűltekhez. Mint mondta, emlékezni és gyászolni jöttünk. Azok tudnak egyek lenni emlékezésben és gyászban, akik hisznek abban, hogy egyek a veszteségben is. Akik egyek tudnak lenni a gyászban, akik egyek tudnak lenni a veszteségben, azok egyek tudnak lenni abban is, ahogy a világot szemléljük. -Nem közéleti vonzalmakról beszélek, hanem örök értékekről. Az emberi élet tiszteletéről, a minden féle tiszteletéről, humanizmusról és szolidaritásról, minden társadalom kötőszövetéről, ami ha elvásik, akkor egyik napról a másikra, széthullik a biztonságot nyújtó világ. Gyászolni jöttünk, gyászolni pápaiként a pápait. Istenfélő emberként a másik Istenfélő embert. Templomban vagyunk, Isten házában, de ide is behajlik, hogy a világban újfent szobrokat döntenek, egy ellentmondást nem tűrő ideológia nevében. Évszázadokra, sőt évezredekre visszamutogatva most bőrszín alapján válogatunk bűnöst és bűntelent.
Az emlékünnepségen dr. Áldozó Tamás polgármester is megosztotta gondolatait-A zaj, a csörtetés a templomokba és az otthonokba hallik. Üvöltsön bárki, csörtessen bárki, hitünk maradjon az örök értékekben, maradjon meg minden emberi élet tiszteletében, humanizmusban és szolidaritásban. A legnagyobb tragédiákban ezt a hitet vesztegettük el. A közös gyászban erre a hitre találtunk újra. Ha jól őrizzük ezt a hitet, nemcsak a gyászunk marad közös, de együtt éljük meg az elkövetkezőt is. Shalom! Béke veletek - mondta a polgármester. Majd dr. Bányai Katalin, az egyesület tagjai osztotta meg személyes nagyváradi gondolatait. Unger Tamás alpolgármester már több alkalommal volt meghívottja az egyesület által szervezett rendezvényeknek, ezúttal a megemlékezésében Heimann Éva, 13 éves nagyváradi holokausztáldozat naplójából idézett.
Ezután Mayer Attiláné egyesületi tag olvasott fel Bajzáth Mária zsidó meséket tartalmazó kötetéből, őt pedig Balázsné Márton Mária szintén egyesületi tag emlékezése követte.
1990. augusztus 26-án avatták fel az új zsidó temetőben a Holokauszt emlékművet. Az emlékezések sorát az emlékmű tervezője, egyesületi tagja, Schmidt Dezső zárta, aki az emlékműről mesélt.
A zsinagógában tartott emlékünnepséget követően a megjelentek elhelyezték a Rákóczi utcai emléktáblánál az emlékezés köveit.Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!