Összetartozunk

2020-06-03 22:56:50 | cikk: ha |

A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziumában minden évben megemlékeznek a Nemzeti Összetartozás Napjáról, s idén, a 100. évforduló kapcsán még nagyobb hangsúlyt kapott a méltó főhajtás. Bár most távoktatásban, azért lélekben összekapcsolódva dolgoznak az iskola tanárai és diákjai, s noha a megemlékezés is átkerült az online térbe, ez mégis úgy sikerült, hogy közösségben élhessék meg a refisek a napot.

Az iskola honlapján látható egy beszélgetés Dr. Csizmadia Károly szülész-nőgyógyász öregdiákkal, amelyet a pedagógusok történelem, földrajz, hittan vagy osztályfőnöki órák keretében néznek meg és dolgoznak föl a diákokkal. Rendkívül tanulságos élettörténet dr. Csizmadia Károlyé, aki felvidéki, alistáli születésű, s akinek a sorsát meghatározta a trianoni döntés, a második világháború, majd a Benes-dekrétum. Négyszer szökött át a határon, hogy a Refiben leérettségizhessen. Tanárai jóvoltából egy egész nyarat töltött az Ókollégiumban, közben felkészült egy tanév anyagából.

Ugyancsak a honlapon, a hírek rovatban négy refis diák vall arról, hogy mit jelent számukra magyarnak lenni. Mindannyian határon kívüli gyökereik okán saját maguk is megértik, megélik a nemzeti összetartozás fontosságát. Brenner Boglárka erdélyi, Duba Dorottya felvidéki, Móricz Margit délvidéki, Lipcsei Gergely kárpátaljai felmenőkkel érzi a trianoni döntés súlyát.

Reformátusok és Trianon címmel készített harmincperces dokumentumfilmet a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Reformáció Öröksége Műhely arról, hogyan szakította szét a trianoni békeszerződés a Kárpát-medencei reformátusságot. A reformátusok több okból is különösen nehéz helyzetbe kerültek: mind magyarok voltak, míg a határon túlra került katolikusok között voltak például németek is, így a reformátusokat kifejezetten „magyar egyháznak tekintették”. A nehézségek ellenére a magyar kálvinisták nem veszítették el hitüket, rengeteg belső vívódás, imádság után megszervezték magukat, mindenütt fölépítették saját intézményrendszerüket, és nem tűntek el. A film alapkérdéseket tisztáz, a készítők törekedtek a látványosságra: a legjobb kutatókkal készített interjúkat grafikák, illusztrációk, korabeli fényképek és filmfelvételek színesítik. Ez a film is felkerült a pápai gimnázium honlapjára.

A megemlékezést Mayerné Pátkai Tünde, a gimnázium igazgatóhelyettese szervezte. - Szeretnénk az iskola közösségével lélekben is együtt lenni, együtt érezni, együtt gondolkodni a nemzeti összetartozás napján. Ezért június 4-én, délután fél 5-kor, amikor Kárpát- medencében megszólalnak a harangok, kérünk mindenkit, tanárt és diákot, hogy hallgassuk a saját településünk harangjának hangjait, és majd a honlapunkon fél 6-ig lesz lehetőségünk arra, hogy közösen készítsünk egy gondolattérképet arról, hogy nekünk mit jelent magyarnak lenni. Ehhez a felületen majd ajánlunk néhány idézetet, amiből lehet választani, de természetesen mindenki maga is kereshet neki tetszőt. A szófelhő a Nagy-Magyarország térképét hozza létre, és természetesen a belépők és az idézetek okán folyamatosan változni fog.Ez utóbbiban szeretnénk, ha valóban minden refis részt venne, ez lenne a mi közös harangszavunk nemzetünkért - mondta Mayerné Pátkai Tünde.

Képek:

nincsenek képek

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!