Magyar modern vizuális kultúra európai kontextusban - Hencze Tamás kiállítása
2020-01-23 06:29:18 | cikk: Babos Petra |
Hencze Tamás Kossuth-díjas festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Pedagógus Művelődési Házban a Magyar Kultúra Napján. A kiállítást Ézsiás István szobrászművész, Hencze Tamás egyik jó barátja rendezte.
A Pedagógus Művelődési Ház nemrégiben egy refis diáknak, Dunai Virág kiállításának, majd a Pegazus Színház bábjainak adott otthont. Most pedig Hencze Tamás alkotásainak.
A kiállítás megnyitón Marosz Ajna működött közre, aki Ézsiás István unkokája és a 2019. évi Amszterdami Nemzetközi
Furulyaverseny 12 éves I. helyezettjeHencze Tamás dekoratőri, kirakatrendezői szakiskolát végzett. Pályakezdőként dekoratőri, majd reklámgrafikusi munkakörben dolgozott. A magyar kultúrát reprezentálta műveivel több európai városban, mint például Párizsban, Bécsben, Hamburgban és Tokióban is. Kortársa és barátja, Ézsiás István hasonlóan fontos európai és amerikai városban volt a magyar kultúra képviselője, mint Londonban, Rómában, Madridban, Dallasban, Helsinkiben és Moszkvában is. Hencze Tamás 1938-ban született Szekszárdon és 2018-ban hunyt el. A kiállításon nemcsak az ő képei, hanem kortársak alkotásai is láthatóak.
Dr. Áldozó Tamás polgármester köszöntőjében elmondta, Hencze Tamás édesanyját ő köszöntötte 100. születésnapján. Egy nagyon jó erőben lévő hölgy volt. Mint mondta, ő akkor csak egy kicsit találkozott csak Hencze Tamással. A polgármester örömét fejezte ki, hogy az alkotásaival itt láthatóak Pápán.
A kiállítást Kilián László író, újságíró, a veszprémi Művészetek Háza igazgatóhelyettese nyitotta meg a nagyérdemű előtt.
-A Kultúra Napja van. Most és itt, Pápán és Szatmárcsekén. Ezen a kiállítás megnyitón. Miért? Mert szellemeket fogunk idézni. A falakon és így szóban. Szíj Rezsőét, Havas Béláét, Kemény Katalinét, de közöttük Papp Tiborét és Hencze Tamásét. Talán a közönségnek úgy is ismerős lehet közülük két megidézett szellem, mint Pápa prominensei. Szíj Rezsőre és Hencze Tamásra gondolok. A magyar képzőművészetben azonos a Képzőművészek Új Társasága a negyvenes években, mint a hatvanasok végén az Iparterv kiállításokon egymásra találtak. Ezzel együtt az efféle undergroundoknak mindig is léteztek olyan menedékei háborús időkben és eszement diktatúrákban egyaránt, mint a Zuglói Kör, ahol az iparterves Molnár Sándor révén szervezet-szerű szellemi műhely lett. Európa büszke lehet a magyarokra, miként a magyarok Európára. Büszkeségeink közös felületei nagyobbak, mint az eltérőek - emelte ki Kilián László.
A tárlatot Kilián László nyitotta megSzakolczay Lajos a Római Magyar Akadémián tartott előadásában többek között az alábbiakat mondta a két A.Tóth tanítványról, vagyis Hencze Tamásról és Ézsiás Istvánról: „Tanítványai ...nyilván sokat átvettek fiatalkori mesterüktől. Ha mást nem, a magatartás fegyelmét, s az egymás melletti irányzatok, gondolkodásmódok kínálta minél tágabb horizontot. Pápa akarva akaratlanul hagyományviláguk része lett, s erre az alapra kellett - mert a mestertől való küzdelmes elszakadásnál nincsen nagyobb ösztönző erő - a saját arc megtalálásával építkezni. Hencze is, és Ézsiás is a nonfiguratív utat választotta, s ha szabad mondani, ezáltal teljesedett ki - a formai látvány számukra rögzített, létfontosságú világmodell - életművük.” Hencze indulásakor, a hatvanas évek első felében „igen nagy szerepe volt a kézjegynek: a széles ecset egzaltált gesztusa úgyszólván kultikus szertartássá szentesítette a festést” (Fábián László). Később az expresszív „lobogás” elmarad - ha nyomaiban visszatér is, redukálódik - és a képfelület szerveződik meg: „a hangsúlyozott függőleges és vízszintes osztások, az osztáshatárok mentén fölbukkanó tónusokkal,- árnyékokkal igen határozott térélményt nyújtanak, akárha hengerekből, hengerdarabkákból épülne fel a mű.” „Ézsiás István, jóllehet festőnek indult, a szobrászatnál kötött ki. Reliefjein - a sík-plasztikán túllépő domborműveken - a konstruktivista rend, a dinamizmust reveláló - színkontrasztokban játszó-feszülő - szerkezet dominál. Szobrai, térvariációs kísérletei, „szobor- festménynek” tűnő reliefjei a különféle anyagokat - a fát, az acélt, a plexit, stb. - térformáló erővel ruházzák föl, s egyúttal valaminő, a geometrikus absztrakció révén megjelenített tisztaság-eszményről vallanak.”
A rendezvény háziasszonya Mátyus Alíz volt. A megjelenteket dr. Áldozó Tamás poglármester köszöntötte. A megnyitó után Ézsiás István szólt a kiállított alkotásokról.
A kiállítás március 3-ig tekinthető meg.
A Pedagógus Művelődési Ház nemrégiben egy refis diáknak, Dunai Virág kiállításának, majd a Pegazus Színház bábjainak adott otthont. Most pedig Hencze Tamás alkotásainak.
A kiállítás megnyitón Marosz Ajna működött közre, aki Ézsiás István unkokája és a 2019. évi Amszterdami NemzetköziFurulyaverseny 12 éves I. helyezettjeHencze Tamás dekoratőri, kirakatrendezői szakiskolát végzett. Pályakezdőként dekoratőri, majd reklámgrafikusi munkakörben dolgozott. A magyar kultúrát reprezentálta műveivel több európai városban, mint például Párizsban, Bécsben, Hamburgban és Tokióban is. Kortársa és barátja, Ézsiás István hasonlóan fontos európai és amerikai városban volt a magyar kultúra képviselője, mint Londonban, Rómában, Madridban, Dallasban, Helsinkiben és Moszkvában is. Hencze Tamás 1938-ban született Szekszárdon és 2018-ban hunyt el. A kiállításon nemcsak az ő képei, hanem kortársak alkotásai is láthatóak.
Dr. Áldozó Tamás polgármester köszöntőjében elmondta, Hencze Tamás édesanyját ő köszöntötte 100. születésnapján. Egy nagyon jó erőben lévő hölgy volt. Mint mondta, ő akkor csak egy kicsit találkozott csak Hencze Tamással. A polgármester örömét fejezte ki, hogy az alkotásaival itt láthatóak Pápán.
A kiállítást Kilián László író, újságíró, a veszprémi Művészetek Háza igazgatóhelyettese nyitotta meg a nagyérdemű előtt.
-A Kultúra Napja van. Most és itt, Pápán és Szatmárcsekén. Ezen a kiállítás megnyitón. Miért? Mert szellemeket fogunk idézni. A falakon és így szóban. Szíj Rezsőét, Havas Béláét, Kemény Katalinét, de közöttük Papp Tiborét és Hencze Tamásét. Talán a közönségnek úgy is ismerős lehet közülük két megidézett szellem, mint Pápa prominensei. Szíj Rezsőre és Hencze Tamásra gondolok. A magyar képzőművészetben azonos a Képzőművészek Új Társasága a negyvenes években, mint a hatvanasok végén az Iparterv kiállításokon egymásra találtak. Ezzel együtt az efféle undergroundoknak mindig is léteztek olyan menedékei háborús időkben és eszement diktatúrákban egyaránt, mint a Zuglói Kör, ahol az iparterves Molnár Sándor révén szervezet-szerű szellemi műhely lett. Európa büszke lehet a magyarokra, miként a magyarok Európára. Büszkeségeink közös felületei nagyobbak, mint az eltérőek - emelte ki Kilián László.
A tárlatot Kilián László nyitotta megSzakolczay Lajos a Római Magyar Akadémián tartott előadásában többek között az alábbiakat mondta a két A.Tóth tanítványról, vagyis Hencze Tamásról és Ézsiás Istvánról: „Tanítványai ...nyilván sokat átvettek fiatalkori mesterüktől. Ha mást nem, a magatartás fegyelmét, s az egymás melletti irányzatok, gondolkodásmódok kínálta minél tágabb horizontot. Pápa akarva akaratlanul hagyományviláguk része lett, s erre az alapra kellett - mert a mestertől való küzdelmes elszakadásnál nincsen nagyobb ösztönző erő - a saját arc megtalálásával építkezni. Hencze is, és Ézsiás is a nonfiguratív utat választotta, s ha szabad mondani, ezáltal teljesedett ki - a formai látvány számukra rögzített, létfontosságú világmodell - életművük.” Hencze indulásakor, a hatvanas évek első felében „igen nagy szerepe volt a kézjegynek: a széles ecset egzaltált gesztusa úgyszólván kultikus szertartássá szentesítette a festést” (Fábián László). Később az expresszív „lobogás” elmarad - ha nyomaiban visszatér is, redukálódik - és a képfelület szerveződik meg: „a hangsúlyozott függőleges és vízszintes osztások, az osztáshatárok mentén fölbukkanó tónusokkal,- árnyékokkal igen határozott térélményt nyújtanak, akárha hengerekből, hengerdarabkákból épülne fel a mű.” „Ézsiás István, jóllehet festőnek indult, a szobrászatnál kötött ki. Reliefjein - a sík-plasztikán túllépő domborműveken - a konstruktivista rend, a dinamizmust reveláló - színkontrasztokban játszó-feszülő - szerkezet dominál. Szobrai, térvariációs kísérletei, „szobor- festménynek” tűnő reliefjei a különféle anyagokat - a fát, az acélt, a plexit, stb. - térformáló erővel ruházzák föl, s egyúttal valaminő, a geometrikus absztrakció révén megjelenített tisztaság-eszményről vallanak.” A rendezvény háziasszonya Mátyus Alíz volt. A megjelenteket dr. Áldozó Tamás poglármester köszöntötte. A megnyitó után Ézsiás István szólt a kiállított alkotásokról.A kiállítás március 3-ig tekinthető meg.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!