Horváth Lajos emlékkiállítás
2020-01-22 23:28:29 | cikk: ha |
A magyar kultúra napjára hívta fel a figyelmet Hegyeshalmi László képzőművész, a veszprémi Művészetek Háza igazgatója beszédében, Horváth Lajos festőművész emlékkiállításának megnyitóján a JMSZK színházépületének emeleti előterében. Mint mondta, az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk az évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi termékeinket. A jeles nap kapcsán kiemelte, Pápán méltó tárlattal tisztelegnek a magyar kultúra helyi értékei előtt.
Hegyeshalmi László nyitotta meg a kiállítást
- Ünnepelni, emlékezni jöttünk és örömünket kifejezni jöttünk. Örömünket kifejezni, hogy ismerhettük Horváth Lajos festőművészt, kollégái, barátai, kortársai lehettünk - mondta Hegyeshalmi László, majd röviden ismertette a művész életútját. Horváth Lajos Pápán született 1941-ben. 1954-1961 között a pápai Körben tanult, Cziráki Lajos és A. Tóth Sándor voltak a tanárai. Horváth Lajos első nyilvános megmutatkozása 1968-ban volt a szombathelyi főiskolán, majd a következő tíz év önképzéssel telt. 1980-ban felvették a Képzőművészeti Alapba, s ez a tagság nagy lendületet adott pályájának. Első önálló kiállítása Veszprémben volt, majd Pápán is nyílt tárlata. Megvalósíthatta azt, amit keveseknek sikerült: hivatásként foglalkozott a festészettel. A pápai Képzőművész Kört 1996-2019 között vezette, de közel két évtizeden át irányította az alsóőrsi képzőművészeti csoport tevékenységét is. 2019. június 30-án hunyt el.
Mező Lászlóné egy verssel is tisztelgett a Mester emléke előtt
- Pápa volt a felnevelő város, ahol fontos útravalót kapott mestereitől, amit aztán ő később átadott tanítványainak. Ez a város, ahol fontos festményei születtek, a szülőváros, amihez élete végéig hűséges maradt, még akkor is, amikor 1998-ban Veszprémbe költözött - mondta Hegyeshalmi László, majd hozzátette: - Fontos, hogy Pápa és Veszprém is méltó módon gondozza festői életművét.
A Kőoltár című kép
Horváth Lajos autodidakta módon tanult festeni. Hűvös, visszafogott színekkel megfestett képeire a realista ábrázolás és a Salvador Dalihoz köthető szürrealizmus jellemző. Festészetében a filozofikus problémák, az elvont morális kérdések foglalkoztatták. Alkotásaiban visszatérő szimbólumokról részletesen szólt beszédében Hegyeshalmi László. Az emlékkiállításon Horváth Lajos 12 festménye látható, köztük korai és későbbi művek is, így például az egyik kedvence, a Kőoltár. Mesterük előtt tisztelegve a JMSZK Képzőművész Körének tagjai is válogattak alkotásaikból az alkalomra: a Mester több portrén is látható, titokzatos arckifejezéssel néz ránk, vagy épp fejét lehajtva befelé figyel. De olyan alkotások is helyet kaptak az anyagban, amin nem ő szerepel, de irányításával készültek a múltban a jövőnek.
Hegyeshalmi László nyitotta meg a kiállítást
- Ünnepelni, emlékezni jöttünk és örömünket kifejezni jöttünk. Örömünket kifejezni, hogy ismerhettük Horváth Lajos festőművészt, kollégái, barátai, kortársai lehettünk - mondta Hegyeshalmi László, majd röviden ismertette a művész életútját. Horváth Lajos Pápán született 1941-ben. 1954-1961 között a pápai Körben tanult, Cziráki Lajos és A. Tóth Sándor voltak a tanárai. Horváth Lajos első nyilvános megmutatkozása 1968-ban volt a szombathelyi főiskolán, majd a következő tíz év önképzéssel telt. 1980-ban felvették a Képzőművészeti Alapba, s ez a tagság nagy lendületet adott pályájának. Első önálló kiállítása Veszprémben volt, majd Pápán is nyílt tárlata. Megvalósíthatta azt, amit keveseknek sikerült: hivatásként foglalkozott a festészettel. A pápai Képzőművész Kört 1996-2019 között vezette, de közel két évtizeden át irányította az alsóőrsi képzőművészeti csoport tevékenységét is. 2019. június 30-án hunyt el.Mező Lászlóné egy verssel is tisztelgett a Mester emléke előtt
- Pápa volt a felnevelő város, ahol fontos útravalót kapott mestereitől, amit aztán ő később átadott tanítványainak. Ez a város, ahol fontos festményei születtek, a szülőváros, amihez élete végéig hűséges maradt, még akkor is, amikor 1998-ban Veszprémbe költözött - mondta Hegyeshalmi László, majd hozzátette: - Fontos, hogy Pápa és Veszprém is méltó módon gondozza festői életművét.A Kőoltár című kép
Horváth Lajos autodidakta módon tanult festeni. Hűvös, visszafogott színekkel megfestett képeire a realista ábrázolás és a Salvador Dalihoz köthető szürrealizmus jellemző. Festészetében a filozofikus problémák, az elvont morális kérdések foglalkoztatták. Alkotásaiban visszatérő szimbólumokról részletesen szólt beszédében Hegyeshalmi László. Az emlékkiállításon Horváth Lajos 12 festménye látható, köztük korai és későbbi művek is, így például az egyik kedvence, a Kőoltár. Mesterük előtt tisztelegve a JMSZK Képzőművész Körének tagjai is válogattak alkotásaikból az alkalomra: a Mester több portrén is látható, titokzatos arckifejezéssel néz ránk, vagy épp fejét lehajtva befelé figyel. De olyan alkotások is helyet kaptak az anyagban, amin nem ő szerepel, de irányításával készültek a múltban a jövőnek.Képek:
.jpg)
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!