Családi fotóalbum - Oláh Sándorné Nagy Gabriella
2019-12-13 18:10:26 | cikk: Babos Petra |
Huszonkettedik rendezvényével folytatódott a Jókai Mór Városi Könyvtár Pápai Családi Fotóalbumok című sorozata. Ezúttal Oláh Sándorné Nagy Gabriella meghívott előadó osztotta meg emlékeit Szabó Rita könyvtáros közreműködésével a könyvtár előadótermében.
Oláh Sándorné Nagy Gabriella elmondta, dr. Hermann István könyvtárigazgató felkérésére vállalta az előadást.
A megjelenteket Szabó Rita könyvtáros köszöntötte
-Több mint ezer fénykép közül válogattam az előadásra, nem volt könnyű a feladat. A tókerti Szent Benedek Plébánia történetét megírtam, s akkor is rengeteg fotót használtunk fel. Ekkor jött az ötlet, hogy ha már a könyvhöz sok-sok felvételt kerestünk, akkor mesélhetnék a családomról is. A fotók mind-mind nagyon régiek, eredetek - mondta az előadó.
Oláh Sándorné Nagy Gabriella tősgyökeres pápai, itt született a Tókertben, a Második utcában laktak. A tókerti iskolába járt általános iskolába. A tókerti templomban volt elsőáldozó, bérmálkozó és a mai napig oda jár, a Rózsafüzér társulatnak oszlopos tagja. A Karitásznak igaz nem tagja, de rendszeresen segíti a munkájukat.
-Nehéz körülmények között éltünk. Nővérem 18, bátyám 23 évvel idősebb volt nálam. Az édestestvérem 10 évvel volt idősebb nálam. Az általános iskolába nem oda jártunk, ahol most van a Munkácsy, hanem egy kihelyezett családi házba. Negyedikben átkerültünk a nagyiskolába, majd nyolcadikban újra szétszedték az osztályunkat. Ezután a Közgazdaságiba mentem tovább, bár igaz, hogy én gimnáziumba szerettem volna járni, mert pedagógus akartam lenni, de nem lehettem, mert otthon azt mondták, olyan helyre kell mennem, amivel pénzt tudok keresni. Akkor már Pápán nem volt tanítóképző, semmiképpen nem lehetett megoldani, hogy tanuljak. Bátyám elment Pápáról, ő mérnök lett. Mi otthon maradtunk. Én édesanyámat ápoltam az iskola mellett - mesélte Oláh Sándorné, akitől megtudtuk, a Közgáz elvégzése után munkába állt, először Pápateszéren dolgozott az Áfésznél pénztárosként, majd a Vasiparhoz került, mint bérelszámoló. Ott nagyon szeretett dolgozni, ekkor születtek gyermekei is. Utána a könyvesboltba került, majd utazási irodában dolgozott, ahol a vallási turizmus az ő reszortja volt. Később a szociális otthonba ment gondozónak, azért, hogy a beteg édesapját el tudja látni. 51 évesen agyvérzést kapott, akkor lerokkantosították, azóta pedig Istennek hála jó egészségnek örvend.
Oláh Sándorné Nagy Gabriella elmondta, dr. Hermann István könyvtárigazgató felkérésére vállalta az előadást.
A megjelenteket Szabó Rita könyvtáros köszöntötte-Több mint ezer fénykép közül válogattam az előadásra, nem volt könnyű a feladat. A tókerti Szent Benedek Plébánia történetét megírtam, s akkor is rengeteg fotót használtunk fel. Ekkor jött az ötlet, hogy ha már a könyvhöz sok-sok felvételt kerestünk, akkor mesélhetnék a családomról is. A fotók mind-mind nagyon régiek, eredetek - mondta az előadó.
Oláh Sándorné Nagy Gabriella tősgyökeres pápai, itt született a Tókertben, a Második utcában laktak. A tókerti iskolába járt általános iskolába. A tókerti templomban volt elsőáldozó, bérmálkozó és a mai napig oda jár, a Rózsafüzér társulatnak oszlopos tagja. A Karitásznak igaz nem tagja, de rendszeresen segíti a munkájukat.
-Nehéz körülmények között éltünk. Nővérem 18, bátyám 23 évvel idősebb volt nálam. Az édestestvérem 10 évvel volt idősebb nálam. Az általános iskolába nem oda jártunk, ahol most van a Munkácsy, hanem egy kihelyezett családi házba. Negyedikben átkerültünk a nagyiskolába, majd nyolcadikban újra szétszedték az osztályunkat. Ezután a Közgazdaságiba mentem tovább, bár igaz, hogy én gimnáziumba szerettem volna járni, mert pedagógus akartam lenni, de nem lehettem, mert otthon azt mondták, olyan helyre kell mennem, amivel pénzt tudok keresni. Akkor már Pápán nem volt tanítóképző, semmiképpen nem lehetett megoldani, hogy tanuljak. Bátyám elment Pápáról, ő mérnök lett. Mi otthon maradtunk. Én édesanyámat ápoltam az iskola mellett - mesélte Oláh Sándorné, akitől megtudtuk, a Közgáz elvégzése után munkába állt, először Pápateszéren dolgozott az Áfésznél pénztárosként, majd a Vasiparhoz került, mint bérelszámoló. Ott nagyon szeretett dolgozni, ekkor születtek gyermekei is. Utána a könyvesboltba került, majd utazási irodában dolgozott, ahol a vallási turizmus az ő reszortja volt. Később a szociális otthonba ment gondozónak, azért, hogy a beteg édesapját el tudja látni. 51 évesen agyvérzést kapott, akkor lerokkantosították, azóta pedig Istennek hála jó egészségnek örvend.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!