A pápai zsinagóga a refisek szemével
2019-10-10 22:07:42 | cikk: Babos Petra |
Tér és idő címmel nyílt kiállítás a Pápai Református Kollégium képzőművészeti tagozat festő és grafikus diákjainak alkotásaiból az iskolában. Az alkotásokat 12. és 13. évfolyamos tanulók készítették.
A kiállításmegnyitón Simon Zsolt történész köszöntőjében elmondta, a pápai zsidóság történetét sokan sokféleképpen közelítették már meg, születtek tanulmányok, végeztek családtörténeti kutatásokat, számos esetben rendeztek kulturális megemlékezéseket. Ebbe a sorba illeszkedik be a refis festő-és grafikus diákok munkája. A 21. század ifjainak alkotásain keresztül sajátos szemszögből láthatjuk a pápai zsidóság központi épületét, a pápai zsinagógát.
-A pápai zsidó közösség megalakulása gróf Esterházy Ferenc által kiadott oltalomlevélhez kötődik. A zsinagóga építéséről 1841. július 14-én földesúri okirat döntött. Az épület feltételezett tervezője Steiner Antal uradalmi építész volt, a kivitelezési munkákat Pauly Mihály építőmester végezte. A munkálatok 1844 tavaszán kezdődtek meg. A költségeket adományokból, templomi székek árusításából, hitelekből fedezték. Az 1846. szeptember 11-én átadott zsinagógát a neológ mozgalom vezéralakja, Lőw Lipót rabbi avatta fel. A templom ma is látható belső formavilágát az I. világháború után nyerte el. A kommunista érában az épületet raktárként, hegesztő műhelyként használták, állapota fokozatosan leromlott. A rendszerváltás óta a helyi önkormányzat évek óta küzd a történelmi épület megújításáért, ám a benyújtott pályázatai idáig eredménytelenül zárultak. A rekonstrukciós munkálatok tervei szerint a zsinagóga többfunkciós kultúrközpontként működne, kiállítások, kulturális rendezvények helyszíne lenne - mondta Simon Zsolt.
A kiállítást Simon Zsolt nyitotta meg-Különösen fontos maga a megnyitó helyszíne is. A református kollégium története során befogadó intézményként számos izraelita diáknak adott otthont. Az intézmény olyan embereknek alapozta meg tudását, mint például Lőwy Emánuel bécsi akadémikus, régész, dr. Steiner József városi főorvosa, fia dr. Steiner Pál sebész, Faragó Péter a skóciai edinburgh-i egyetem emirátusa, dr. Papp Izsák rabbi, költő és László András operatőr. A felsoroltak mindig hálával emlékeztek meg volt alma materükről, tanáraikról - zárta gondolatait a történész.
Marosi Diána művésztanár elmondta, a kiállítás a pápai holokauszt emlékévhez kapcsolódik.
-A képek a szeptemberi rajzórákon, s az azt követő műtermi munka során készültek el. A diákokat Simon Zsolt kalauzolta a zsinagógában. Sokat mesélt a tanulóknak az épületről - tudtuk meg Marosi Dianától, aki hozzátette, pasztell képek, grafikák, de számítógépes grafika is készült az épület belső tereiről.
A tanulók elsősorban színes, fényes, „élő képet” hoztak létre, annak ellenére, hogy a zsinagóga egy sötét, hideg, zord, üres hely, de mégis valami átlényegülés zajlott az egykor szakrális térben. Érezték a jelenlétét annak, ami elmúlt.
-Vannak olyan képek, amelyek realista módon közelítik meg a témát, de vannak olyanok is, amelyek színes ecsetvonásokban, szinte felismerhetetlenül próbálják meg visszaadni azt az élményt, ami őket érte ott - emelte ki a művésztanár, akitől megtudtuk, a kiállítás címe: Tér és idő. Tér, mivel azzal foglalkoztak, az idő pedig ott jön be a szókapcsolatba, amikor bejönnek ezek a tejesen más képek. Amikor a diákok saját fantáziájuk szerint készítetik el az alkotásokat.
A Refi vállalt több közreműködést is a holokauszt emlékévben. Az egyik a Kertész Imre kiállítás megnyitója volt és bemutatták az egyik tanítványuk filmjét, amiben a zsinagóga és a zsidó temető is szerepelt.
A kiállítás november 12-ig tekinthető meg.
A kiállításmegnyitón Simon Zsolt történész köszöntőjében elmondta, a pápai zsidóság történetét sokan sokféleképpen közelítették már meg, születtek tanulmányok, végeztek családtörténeti kutatásokat, számos esetben rendeztek kulturális megemlékezéseket. Ebbe a sorba illeszkedik be a refis festő-és grafikus diákok munkája. A 21. század ifjainak alkotásain keresztül sajátos szemszögből láthatjuk a pápai zsidóság központi épületét, a pápai zsinagógát.
-A pápai zsidó közösség megalakulása gróf Esterházy Ferenc által kiadott oltalomlevélhez kötődik. A zsinagóga építéséről 1841. július 14-én földesúri okirat döntött. Az épület feltételezett tervezője Steiner Antal uradalmi építész volt, a kivitelezési munkákat Pauly Mihály építőmester végezte. A munkálatok 1844 tavaszán kezdődtek meg. A költségeket adományokból, templomi székek árusításából, hitelekből fedezték. Az 1846. szeptember 11-én átadott zsinagógát a neológ mozgalom vezéralakja, Lőw Lipót rabbi avatta fel. A templom ma is látható belső formavilágát az I. világháború után nyerte el. A kommunista érában az épületet raktárként, hegesztő műhelyként használták, állapota fokozatosan leromlott. A rendszerváltás óta a helyi önkormányzat évek óta küzd a történelmi épület megújításáért, ám a benyújtott pályázatai idáig eredménytelenül zárultak. A rekonstrukciós munkálatok tervei szerint a zsinagóga többfunkciós kultúrközpontként működne, kiállítások, kulturális rendezvények helyszíne lenne - mondta Simon Zsolt.
A kiállítást Simon Zsolt nyitotta meg-Különösen fontos maga a megnyitó helyszíne is. A református kollégium története során befogadó intézményként számos izraelita diáknak adott otthont. Az intézmény olyan embereknek alapozta meg tudását, mint például Lőwy Emánuel bécsi akadémikus, régész, dr. Steiner József városi főorvosa, fia dr. Steiner Pál sebész, Faragó Péter a skóciai edinburgh-i egyetem emirátusa, dr. Papp Izsák rabbi, költő és László András operatőr. A felsoroltak mindig hálával emlékeztek meg volt alma materükről, tanáraikról - zárta gondolatait a történész. Marosi Diána művésztanár elmondta, a kiállítás a pápai holokauszt emlékévhez kapcsolódik.
-A képek a szeptemberi rajzórákon, s az azt követő műtermi munka során készültek el. A diákokat Simon Zsolt kalauzolta a zsinagógában. Sokat mesélt a tanulóknak az épületről - tudtuk meg Marosi Dianától, aki hozzátette, pasztell képek, grafikák, de számítógépes grafika is készült az épület belső tereiről.
A tanulók elsősorban színes, fényes, „élő képet” hoztak létre, annak ellenére, hogy a zsinagóga egy sötét, hideg, zord, üres hely, de mégis valami átlényegülés zajlott az egykor szakrális térben. Érezték a jelenlétét annak, ami elmúlt.
-Vannak olyan képek, amelyek realista módon közelítik meg a témát, de vannak olyanok is, amelyek színes ecsetvonásokban, szinte felismerhetetlenül próbálják meg visszaadni azt az élményt, ami őket érte ott - emelte ki a művésztanár, akitől megtudtuk, a kiállítás címe: Tér és idő. Tér, mivel azzal foglalkoztak, az idő pedig ott jön be a szókapcsolatba, amikor bejönnek ezek a tejesen más képek. Amikor a diákok saját fantáziájuk szerint készítetik el az alkotásokat.
A Refi vállalt több közreműködést is a holokauszt emlékévben. Az egyik a Kertész Imre kiállítás megnyitója volt és bemutatták az egyik tanítványuk filmjét, amiben a zsinagóga és a zsidó temető is szerepelt. A kiállítás november 12-ig tekinthető meg.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!