Fény és árnyék- Császár József festményei a könyvtárban
2019-10-01 08:35:40 | cikk: Babos Petra |
Császár József természetfestő alkotásaiból nyílott kiállítás a Jókai Mór Városi Könyvtárban az Országos Könyvtári Napok keretein belül.
Császár József Pápateszéren született. Már kisgyermekként kitűnt ösztönös vonzódása a rajzolás, festészet és fafaragás iránt. Az általános iskola befejezése után asztalos inasnak adta apja, aki óvva intette, hogy valaha művészkedésre adja a fejét. Olajfestészettel foglalkozó régi szakkönyveket olvasott, és egyre inkább vonzódott ezen művészeti ág iránt.
-Autodidakta módon tanultam a festést. Akkor még az olajat is magunknak kellett készíteni. A témák úgy jönnek, hogy amit meglátok és megtetszik, azt igyekszem lefesteni, ami lényeges rajtahagyom, ami lényegtelen lehagyom. Képeim gyakori témái a gyermekkorom színhelyei, Pápateszér és környéke. Ez olyan kötődés, amitől sohasem tudnék elszakadni. Tartozom a helynek, ahol születtem, azt szeretném, ha soha nem felejtődne el, hogy milyen szép volt a behavazott régi Tabán, a Csigi-tó, a Fényes-hegy nádfedeles présházai, a pápateszéri lomberdők évszázadokat átölelő sejtelemes varázsa.
Császár Józsefnek közel ezer festménye van, jó érzés számára, hogy sok lakást, otthont díszít az alkotása.
Farkas Ilona nyugalmazott közművelődési szakember megnyitójában elmondta, sokat vártak erre az alkalomra, hogy így csokorba kötve, igényes kivitelben láthassák az érdeklődők a csodálatos alkotásokat. A kiállítás címe: Fény és árnyék.
-A világegyetem törvénye nemcsak fizikai világunkra, de lelki, érzelmi életünkre is jellemző. Fény és árnyék - az örökké változó világ. A kettős világkép, a jó és rossz, egyszer fenn, egyszer lenn. Fény és árnyék: éjszaka és nappal, az örök forgás megunhatatlan élménye. Fény és árnyék: milyen egyszerű és milyen izgalmas játéka az anyagi világnak - mondta megnyitójában Farkas Ilona, majd hozzátette, Császár József képei nem rejtik el mindezeket, hanem bemutatják mindazt, amit már nem lehet lefényképezni, illetve ő azt vallja, hogy azt érdemes festeni, amit már nem lehet fényképezni.
A kiállítás megnyitón Kincses László szavalt-Egyértelműen, tisztán, szívet melengetően kiragyog a képeiből az a bizonyos „fény”, a szemlélő néző érzelmeit is felkavaró szépség. Mert a tehetség belülről világít. A festő bizalmas, örömteli kapcsolata a természettel. A képek ugyanazt a belső szépséget sugározzák, amit a festő a természetben lát, és gyönyörködik abban - fűzte hozzá Farkas Ilona.
A tárlatmegnyitón Polauf Jázmin és Kincses László működött közre. A kiállítás október 31-ig tekinthető meg.
Császár József Pápateszéren született. Már kisgyermekként kitűnt ösztönös vonzódása a rajzolás, festészet és fafaragás iránt. Az általános iskola befejezése után asztalos inasnak adta apja, aki óvva intette, hogy valaha művészkedésre adja a fejét. Olajfestészettel foglalkozó régi szakkönyveket olvasott, és egyre inkább vonzódott ezen művészeti ág iránt.
-Autodidakta módon tanultam a festést. Akkor még az olajat is magunknak kellett készíteni. A témák úgy jönnek, hogy amit meglátok és megtetszik, azt igyekszem lefesteni, ami lényeges rajtahagyom, ami lényegtelen lehagyom. Képeim gyakori témái a gyermekkorom színhelyei, Pápateszér és környéke. Ez olyan kötődés, amitől sohasem tudnék elszakadni. Tartozom a helynek, ahol születtem, azt szeretném, ha soha nem felejtődne el, hogy milyen szép volt a behavazott régi Tabán, a Csigi-tó, a Fényes-hegy nádfedeles présházai, a pápateszéri lomberdők évszázadokat átölelő sejtelemes varázsa.
Császár Józsefnek közel ezer festménye van, jó érzés számára, hogy sok lakást, otthont díszít az alkotása. Farkas Ilona nyugalmazott közművelődési szakember megnyitójában elmondta, sokat vártak erre az alkalomra, hogy így csokorba kötve, igényes kivitelben láthassák az érdeklődők a csodálatos alkotásokat. A kiállítás címe: Fény és árnyék.
-A világegyetem törvénye nemcsak fizikai világunkra, de lelki, érzelmi életünkre is jellemző. Fény és árnyék - az örökké változó világ. A kettős világkép, a jó és rossz, egyszer fenn, egyszer lenn. Fény és árnyék: éjszaka és nappal, az örök forgás megunhatatlan élménye. Fény és árnyék: milyen egyszerű és milyen izgalmas játéka az anyagi világnak - mondta megnyitójában Farkas Ilona, majd hozzátette, Császár József képei nem rejtik el mindezeket, hanem bemutatják mindazt, amit már nem lehet lefényképezni, illetve ő azt vallja, hogy azt érdemes festeni, amit már nem lehet fényképezni.
A kiállítás megnyitón Kincses László szavalt-Egyértelműen, tisztán, szívet melengetően kiragyog a képeiből az a bizonyos „fény”, a szemlélő néző érzelmeit is felkavaró szépség. Mert a tehetség belülről világít. A festő bizalmas, örömteli kapcsolata a természettel. A képek ugyanazt a belső szépséget sugározzák, amit a festő a természetben lát, és gyönyörködik abban - fűzte hozzá Farkas Ilona. A tárlatmegnyitón Polauf Jázmin és Kincses László működött közre. A kiállítás október 31-ig tekinthető meg.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!