Világos jövőkép, fenntartható fejlődés - Az Esterházy2035-ről beszélgettünk Áldozó Tamás polgármesterrel

Már hetekkel ezelőtt jelezte dr. Áldozó Tamás polgármester, hogy hamarosan közzéteszik a Fidesz-KDNP képviselői, szakértői, támogatói által közösen kidolgozott Esterházy2035 nevű programot. Ezen a héten a közösségi médiában megjelent a tizenkétpontos csomag első három beavatkozási pontja, sőt a Fő téri rehabilitáció folytatásának első lépéséről, a nyugati oldal házainak udvarába tervezett parkolónak a tervezési munkáiról augusztus 29-én már döntött is a képviselőtestület: bár Grőber Attila, Süle Zsolt és Bányai Katalin nem támogatták az előterjesztést, a Fidesz-KDNP (és Kerecsényi Zoltán) szavazatai egyértelmű helyzetet eredményeztek: kezdődhet a munka. A választásról és az Esterházy2035-ről kérdeztük a polgármestert.

-Mi a következő kilenc pontja az Esterházy2035-nek?

-A következő két-három hétben elmondjuk! Úgy látjuk, hogy érdemes pontonként vitára bocsátani, hisz a program a város jövőjére vonatkozó közös gondolkodásra akarja a pápaiakat rábírni. Könnyebb pontonként beszélgetni, mint a tizenkettőről egyszerre. Az előttünk álló napokban érkeznek majd a közösségi média felületeire a következő pontok, aztán amikor már mind a nyilvánosság előtt lesz, akkor - mivel nem mindenki a közösségi médiában követi az eseményeket - nyomtatott formában eljuttatjuk azt valamennyi pápai háztartásba.

-Hajlandóak Önökkel közösen gondolkodni a pápaiak?

-Igen! Rengetegen fogadták kedvezően az Esterházy2035-öt! Már a tervezés során is sokan bekapcsolódtak a munkába, segítettek a hosszú távú stratégiai célok pontos meghatározásában, az egyes beavatkozások azonosításában. Ezúton is köszönünk minden támogatást és minden jóindulatú kritikát; a puszta tagadással nem tudunk mit kezdeni! Talán mindez látszott az augusztus 29-i képviselőtestületi ülésen is: egyfajta pánikot éreztem az ellenzéki képviselőkön, tehetetlenséget. Az pontosan látszott, hogy nincs jövőképük, de úgy tűnik, nem is akarnak velünk közösen azon gondolkodni, hogy milyen városban élünk-éljünk 5, 10 vagy épp 15 év múlva.

-Akkor beszéljünk arról, amit már ismerünk! Az Esterházy2035 első ismertetett beavatkozása egy Fő tér melletti parkoló megépítését célozza. Sőt a képviselőtestület már döntött is a tervezési munkák megkezdéséről!

-A parkoló építése nem öncél, hanem egy olyan beruházás kezdeményezése, ami további előnyös változásokat indít el. A parkolóhelyek élénkítik a Kossuth utca és a Belváros forgalmát, felértékelik a környező ingatlanokat. Az egymásba kapcsolódó hátsó terek hasznosítása következtében kialakul a Fő téri ingatlanoknak egy hátsó homlokzata is, megnyílik a lehetőség a belső udvarok újragondolására: amint a Városháza vagy a katolikus iskola belső udvarának lefedésével hangulatos aulák alakultak ki, hasonló belső terek kialakítására mutatkozik lehetőség a Fő tér 21. és a Fő tér 16. belsejében is. Mezei László főépítész ezeket a belső tereket „vásárcsarnoknak” nevezte, s ez alapján kérdezte az egyik ellenzéki képviselő elborzadva, hogy hány vásárcsarnok lesz még a városban? Azt válaszoltam, hogy legalább tíz, hisz a pápai Belváros további lehetőségeket kínál az épített örökség kreatív hasznosítására. Aki gyermekkora óta járja ezeket a tereket, ismeri ezeket az udvarokat, az pontosan érti, miről beszélünk!
A képviselő-testület augusztus 29-i ülésén tárgyalta a belváros rehabilitációjának terveit

-A parkoló építése kapcsán beszéltek a Fő tér 16-os számú épület felújításáról is, továbbá arról, hogy a felújított lakásokat bérlet vagy értékesítés útján hasznosítják. Abban az épületben ma szociális bérlakások vannak. Mi lesz az ott élőkkel?

-A Fő tér 16. számú ház két épületet jelent, az összesen 43 lakás fele üres, a másik felében pedig mindazoknak, akik jogosultak rá, cserelakást biztosítunk. Évek óta készítjük elő ezt a projektet; a megürült lakások a mai feltételek mellett hasznosíthatatlanok, hiszen piaci alapon állaguk és gépészetük állapota miatt versenyképtelenek, szociális bérlők számára pedig fenntarthatatlanok. Egyébként pedig legyen bátorságunk kimondani: nem szerencsés egy város legnagyobb presztízsű részét szociális bérlakások céljára biztosítani. Természetesen szükség van szociális bérlakásokra is, az elmúlt húsz évben 34 épült a városban. A Fő tér 16. felújítása, udvarának lefedése, a belső terekben a kereskedelem feltételeinek megteremtése, ezen a fedett belső udvaron keresztül a Kossuth utca és a parkoló összekötése új hangsúlyt ad majd a környéknek. A felújított lakások hasznosításából származó bevételt pedig a további Fő téri épületek hasonló megújítására fordítjuk; lépésről lépésre haladunk, a rehabilitáció éveket vesz igénybe, de pontosan látjuk a célt, van jövőképünk, tudjuk, hova akarunk eljutni.
A Fő tér nyugati térfala épületeinek udvara alkalmas a parkolók kialakítására

-A második pont a lakótelepekről szól, olyan városi területekről, amik lényegesen eltérő környezetet jelentenek, mint a Belváros. Mit terveznek a lakótelepeken?

-Minden ötödik-hatodik pápai lakótelepeken él. A lakótelepeket - történelmi okok, a szovjet megszállás miatt az Igalt leszámítva - viszonylag jó infrastruktúrával építették meg, bölcsőde, óvoda, iskolák, orvosi rendelők is vannak a környezetükben. Ugyanakkor tervezésükkor, építésük idején nem számoltak azzal, hogy eljön az idő, amikor általánossá válik a családokban az autó, sőt az autók napi használata. Egyszerűen nincsen kellő számú garázs vagy parkoló. Amikor ezek kialakításán gondolkodunk, akkor óvatosnak kell lennünk, hisz nem szabad, hogy a lakótelepi zöld területek feláldozása útján találjunk helyet az autóknak. A játszóterek elhelyezése is óvatosságot igényel: a kisgyerekes családok minél közelebb szeretnék, viszont mások pedig nem tudnak pihenni a játszótérrel együttjáró zajtól. Sokszor egy-egy pad elhelyezése is vitákat vált ki: nyáron, késő este, nyitott ablaknál egy pad körül beszélgető társaság is zavaró tud lenni. Fontos, hogy a lakótelepek kerékpárúton elérhetőek legyenek (ezért újul meg hamarosan a Veszprémi és a Külső-Veszprémi úti, valamint épül meg a vajdai kerékpárút), hogy az ott működő intézmények megújuljanak (legutóbb Napsugár Bölcsőde, Huszár lakótelepi óvoda, Weöres Sándor iskola). De legalább ilyen fontos az is, hogy a lakótelepeken élőknek biztosítani tudjunk olyan helyeket, amik alkalmasak kisebb-nagyobb közösségek együttlétére. Az ilyen helyek a lakótelepek építésekor elmaradtak, nem véletlenül, hisz a 40-50 évvel ezelőtti lakótelepi fejlesztések járulékos célja az is volt, hogy az embereket kiszakítsák hagyományos közösségeikből, örökölt értékrendszerükből. A Vajda lakótelep melletti külső-várkerti fejlesztéseknek ezért is célja egy olyan épület kialakítása, aminek a munkacíme „kávézó”, de funkciója inkább a közösségépítés lesz.
A Fidesz-KDNP képviselői, szakértői, támogatói által közösen kidolgozott program megvalósításán kívánnak dolgozni. Képünkön a Fidesz-KDNP képviselői, akik ismét képviselőjelöltjei a pártszövetségnek 

-A harmadik pont a vizekről szól, az egyik legvonzóbb célja pedig a tapolcafői forrástó rekonstruálása. Jelenleg a közbeszédben inkább arról van szó, hogy a szennyvíziszap veszélyezteti a forrásokat!

-A tapolcafői víznek semmi baja, de még a jövőben sem lesz: azoknál a hatóságoknál, a kormányhivatalban, ahol mindezért felelnek, elhivatott, felkészült, hivatásuk szabályainak megfelelő szakemberek dolgoznak. Bízzunk az ő felelősségükben és tudásukban! Valóban, program híján Grőber Attila folyamatosan hergeli a pápaiakat a szennyvíziszappal, igyekszik félelmet kelteni bennük. Állítólag kérdései vannak, de azokat nem teszi fel azoknak, akik választ is adhatnak: nem keresi sem a kormányhivatalt, de nem kérdezi meg az ívóvízellátásért felelős, egyébként a képviselőtestület ülésén megjelent vezérigazgatót sem a Vízműtől. Vajon miért nem? Azért nem teszi ezt, mert a korrekt kommunikációból számára személyesen semmilyen haszon nem származnék; akkor kénytelen lenne felhagyni a sejtetéssel, a vádaskodással, csúsztatással. Nagyon messzire vezet, amit megkezdett: legutóbbi nyilatkozatával már a közszolgálat helyi vezetőjét, dr. Nagy Krisztina jegyzőasszonyt is hazugsággal vádolja, hisz azt mondja, nem hiszi el, hogy jegyzőasszony állítása szerint nem érkezett lakossági bejelentés szennyvíziszap ügyében a Városházára. A köztisztviselőket eddig a pártok kihagyták az aktuális kampányokból, úgy tűnik, ennek most vége. Grőber Attila egyre inkább egy olyan világban él, ahol minden és mindenki összeesküdött ellene. Megjegyzem, ennek az életérzésnek a baloldalon nagy hagyományai vannak és sok tragédia következett már belőlük. Grőber Attila is elégedetten szemlélheti mindannak a következményét, amit megkezdett: a gyűlöletkeltő kommunikációja augusztus végére már addig jutott, hogy a közösségi médiában akasztással fenyegetnek minket. Tavaly tavasszal ez csak két-három héttel a választások előtt következett be, most sikerült neki ezt az időt lerövidíteni! Gratulálok!
A Fidesz-KDNP képviselői, szakértői, támogatói által közösen kidolgozott program megvalósításán kívánnak dolgozni. Képünkön a Fidesz-KDNP pártszövetség csapatának új jelöltjei 

-Polgármester Úr! Akkor a többi részletet majd a következő pontok megjelenése után beszéljük meg, de egy kérdés megkerülhetetlen. Mennyibe kerül az Esterházy2035? Honnan lesz pénz mindarra, amit a programban szeretnének megvalósítani?

-Az Esterházy2035-ben vázolt jövőkép megvalósítása mai árakon 60-70 milliárd forint. A tizenötéves időtávban ez azt jelenti, hogy évente 4-5 milliárd forintnyi fejlesztést kell megvalósítani: a kapacitások ismeretében állítom, hogy ez is nagyon feszített tempót jelent. A források több helyről érkeznek majd: először is számoljunk a város saját bevételeivel. A saját bevételek közül leginkább az iparűzési adóval, aminek a jelenleginél is lendületesebb növekedését várjuk, különös tekintettel arra, hogy a város szinte valamennyi, befektetésre, ipartelepítésre alkalmas területét a közelmúltban értékesítette. Az ipari ingatlanok fejlesztéséről folyamatosan egyeztetünk, a választások után, jövő év elején nagy bejelentések következnek. Számolhatunk az ingatlanhasznosításból származó bevétellel is, lásd a Fő tér 16-hoz kapcsolódó koncepciót: az ott keletkező bevételt újabb rekonstrukciókba fektetjük. A program forrásaihoz hozzájárulnak majd a városi tulajdonban működő gazdasági társaságok is: a Pápai Vízmű Zrt. az elmúlt öt évben is milliárdos nagyságrendű beruházást hajtott végre. Az előttünk álló 15 év az Európai Unió működésből következően két hétéves pénzügyi ciklust foglal magába; ha más logika alapján, más pályázati rendszerben is, de egyelőre még számolhatunk brüsszeli pénzekkel is. Vannak olyan beavatkozások, amik felkelthetik a magántőke érdeklődését is; nem zárjuk ki vállalkozások bevonását céljaink megvalósításába: utóbbira sok rossz példát tudunk a szocialista kormányzás idejéből, nekünk azokat kell elkerülnünk. Végül, de nem utolsó sorban, számítunk a magyar kormányra, a hazai forrásokra! A Modern Városok Program a megyei jogú városok fejlesztését szolgálja, a Magyar Falu Program pedig az ötezer lakosnál kisebb településekét. Önkormányzati szövetségi vezetőként részt veszek az ötezernél népesebb, de nem megyei jogú városok fejlesztését célzó program előkészítésében: a kormány pontosan olyan koncepciókat vár a településektől, amilyen az Esterházy2035: jól azonosított problémákat, világos jövőképet, fenntartható fejlődést. Tizenöt év alatt meglesz a 60 milliárd!

Képek: