A "legundokabb történet" 1849-ből
2019-08-22 20:33:22 | cikk: ha |
Az Elsősorban pápai Városbarát Egylet mai összejövetelén egy kevésbé ismert, 170 esztendővel ezelőtti helyi történésről beszélgettek az EpVE önkéntesei, felvetve egy emlékjel ötletét is. A pápai felmenőkkel bíró író, Somogyváry Gyula több regényében is említi Reguly köntösművészt. Kerecsényi Zoltán, az egylet ügyvivője annak járt utána, hogy valós-e az ő alakja. Korabeli hiteles források ismertetésével támasztotta alá a néhai pápai szabómester valóságát, idézte Plosszer Ferenc egykori pápai káplán plébániai, Historia Domus-beli feljegyzéseit, Vidovics Ágoston pápakovácsi plébános naplójának sorait, valamint Martonfalvay Elek egykori pápai köztisztviselő közel százharmincéves, sajtóban megjelent visszaemlékezéseit.Reguly János néhai pápai szabómester megbecsült mestere volt a városnak, köztiszteletnek örvendett. A baj akkor kezdődött, amikor 1849 egyik fagyos januári napján Pápa városába belovagoltak a császáriak, Ferdinand Althann alezredes különítményének katonái, s a Reguly szabómester műhelyében megjelent Althann ruhát rendelt. A műhelyből kilépő osztrák alezredest sokan észrevették, ami aztán elképesztő pletykálkodást szült; szájról-szájra kezdett terjedni Pápa-szerte: Reguly lepaktált az ellenséggel, biztos átadta a magyar hadsereg korábban megrendelt, nála készült ruháit és felszereléseit a császáriaknak, egyesek látni vélték poharat emelgetni olyan pápai kocsmákban is, ahová osztrák altisztek szoktak járni, valamint azt is nehezményezték, hogy olyasmiféle „veres gallérú fehér köpönyegben” járt-kelt a városban, mint amilyen az osztrák lovas katonáké is volt, s „mintha ezzel is tüntetni akart volna” a császáriak mellett. Martonfalvay Elek szerint a csornai csata napján - meggyilkolása napján - már olyat is kitaláltak róla, hogy egy szénásszekérbe bújva kivitette magát a városból, és hírt adott a császáriaknak a magyarokról - mesélte a történetet Kerecsényi Zoltán.
Kerecsényi Zoltán korabeli forrásokban kutatta a szabómester történetétA korábban megbecsülésnek örvendő német származású szabómestert megutálták a pápaiak, s aztán bűnbakká lett. Június 13-án, mikor Kmety György tábornok csornai ütközetének eredményét várták felfegyverzetten, tömegbe verődve a pápaiak a Fő téren, egyszercsak a templom mögül, az Esterházy-kastély oldalából - ott, ahol Reguly háza is magasodott (körülbelül a mostani Pegazus Színház és a volt Fodor cukrászda közt állhatott) - lövések hangjaira lett figyelmes az egybegyűlt nép. Erre: „Biztos Reguly lőtt!” kiáltozásokkal azonnal megindult az őrjöngő tömeg a mester otthona felé. Kirángatták házából, a tömlöchöz vitték, s ott agyonverték. Házát kirabolták, elszabadultak az indulatok. Az utólagos vizsgálatok során nem sikerült tisztázni az eseményeket, a szemtanúkat és a résztvevőket is elnyelte a föld.Regulyt a Kálvária templom melletti temetőben földelték el, s bár ma már sírjának nincs nyoma, Kerecsényi Zoltán szeretné, ha emlékjel őrizné az egykori szabómester alakját, akinek halála Vidovics Ágoston pápakovácsi plébános naplója szerint „a legundokabb történet” volt az 1848/49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc ideje alatt Pápán.
Kerecsényi Zoltán korabeli forrásokban kutatta a szabómester történetétA korábban megbecsülésnek örvendő német származású szabómestert megutálták a pápaiak, s aztán bűnbakká lett. Június 13-án, mikor Kmety György tábornok csornai ütközetének eredményét várták felfegyverzetten, tömegbe verődve a pápaiak a Fő téren, egyszercsak a templom mögül, az Esterházy-kastély oldalából - ott, ahol Reguly háza is magasodott (körülbelül a mostani Pegazus Színház és a volt Fodor cukrászda közt állhatott) - lövések hangjaira lett figyelmes az egybegyűlt nép. Erre: „Biztos Reguly lőtt!” kiáltozásokkal azonnal megindult az őrjöngő tömeg a mester otthona felé. Kirángatták házából, a tömlöchöz vitték, s ott agyonverték. Házát kirabolták, elszabadultak az indulatok. Az utólagos vizsgálatok során nem sikerült tisztázni az eseményeket, a szemtanúkat és a résztvevőket is elnyelte a föld.Regulyt a Kálvária templom melletti temetőben földelték el, s bár ma már sírjának nincs nyoma, Kerecsényi Zoltán szeretné, ha emlékjel őrizné az egykori szabómester alakját, akinek halála Vidovics Ágoston pápakovácsi plébános naplója szerint „a legundokabb történet” volt az 1848/49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc ideje alatt Pápán.Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!