"Szent István sziklára építette országát..." - az államalapításra emlékezett a város
2019-08-21 00:19:10 | cikk: ha |
Augusztus 20. az egyik legrégebbi magyar ünnepnap, Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Az ünnephez kapcsolódóan városunkban Kárpáthazánk címmel két este is várták programok az érdeklődőket: a magyarok összetartozásának jegyében határon túlról érkeztek néptánccsoportok Pápára, akik aztán a vadvirágosokkal közösen léptek fel. Augusztus 20-án az Erzsébet ligetben Pápa Város Fúvószenekara fújta a toborzót, majd a Himnusz hangjai után dr. Áldozó Tamás polgármester mondott beszédet.
Dr. Áldozó Tamás polgármester mondott beszédetKöszöntötte mindazokat, akik fontosnak tartották, hogy részt vegyenek az alkalmon, melyen Szent István királyra emlékezünk és az államalapítás évfordulóját ünnepeljük. - Bár államalapításról beszélünk, mai hatásában mégis másról is szó van; nem csupán közigazgatási intézkedések sorozatáról, intézményszervezésről, büntető jogszabályok megalkotásáról emlékezünk, de annak a hagyománynak a megteremtéséről is, ami államhatárok változásán túl is megkülönböztethetővé és összetartozóvá tesz minden magyart, éljen bár a Dunántúlon, a Duna-Tisza közén, Erdélyben, a Partiumban vagy épp a Vajdaságban. Aki ezt az örökséget magáénak vallja, aki magyarul él, beszél és imádkozik, az ma is Szent István király országában él; az országból érkeztek azok a vendégeink is, akik az ünnepi műsorban fellépnek: Isten hozta őket nálunk! - mondta a polgármester.
A Szent Király évszázadokra Európa egyik legerősebb országát szervezte meg a Kárpát-medencében - hangsúlyozta dr. Áldozó Tamás. - Tartásában és képességeiben is erős országot, amelyik nemcsak a határokon belüli békés élethez való nyugalmat volt képes biztosítani, de a német hódító törekvéseket is - ha kellett - akár fegyverrel visszaverni is. Folyhatott harc a koronáért, törhetett ki anarchia a trónutódlás tisztázatlan kérdései körül, de a magyar államiságot, a királyság meglétét és nagyságát hosszú száz évekig nem vonhatta kétségbe semmi - tette hozzá.
Az államalapítás egyben értékválasztás is volt, emelte ki dr. Áldozó Tamás, majd Máté evangéliumából idézett: "Aki hallgatja szavamat és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja." - Szent István sziklára építette országát, a hitre, arra a meggyőződésre, hogy a keresztény vallás tanítása alapozza meg a sikeres királyságot, arra az értékközösségre, aminek megválasztása vagy elutasítása az eltelt évszázadokban is megerősítette vagy ellenkezőleg, meggyengítette a mindenkori magyar államot. A keresztény értékek megválasztása önmagában kevés, az értékválasztás súlyát és erejét az a következetesség alapozza meg, amivel azok mellett a Szent Király kitartott; az értékválasztás példát, az értékek következetes megvallása pedig mintát adott a rákövetkező generációk számára. A következetes értékválasztásnak van másik olvasata is; amennyiben a következetesség és a kitartás ad életre szóló erőt, gerincet a hétköznapokban, akkor az önmagunkkal való szembefordulás, a megcselekedett és a kimondott megtagadása kecsegtethet talmi dicsőséggel, de mégis egyenes út az összeomlásba.
Majd a határokon túlra tekintve Franciaország egykori miniszterelnökének szavait idézte a polgármester: - „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” - fejezte ki az Európai Unió alapító atyáinak meggyőződését a kereszténydemokrata Robert Schuman, a luxemburgi születésű német-francia politikus, Franciaország egykori miniszterelnöke. A keresztény jelző alatt nem feltétlen minden európai polgár heti rendszerességgel történő templomjárását értette, de mindannak az elfogadását és megőrzését, amit az öreg kontinens hosszú évszázadok alatt felhalmozott. Európa ezekben az évtizedekben, úgy tűnik, azt választotta, hogy nem lesz keresztény, aztán ennek következtében megszűnik Európának is lenni, legalábbis abban az értelemben, ahogy mi megismertük és megszerettük - mondta, majd hozzátette, hogy bár a a szimbólumok megtagadásával, a történelmi példák figyelmen kívül hagyásával folyik a tradíció megsemmisítésére irányuló kísérlet, emlékezzünk meg mindazokról, akik tagadják a tradíciót, tagadják a keresztény hagyományt, a Szent István király által megválasztott értékközösséget, akik tulajdonképpen az egész mai ünnepet semmibe veszik. - Emlékezzünk! Emlékezzünk, de ne gyűlöljünk; ha gyűlölünk, akkor magunk is elvetjük Szent István országát, a sziklára épített házat, ami nem dőlhet össze soha - hangsúlyozta a polgármester, majd beszéde végén választásra szólított: - A választás rajtunk áll: kőszikla vagy homok, a Szent Király öröksége vagy valami más, amit ezekben az évtizedekben kísérleteznek épp ki rajtunk. A felelősség elől nem térhetünk ki!
Tánc és irodalom adta a műsor gerincétAz ünnepi beszédet követően "A víz szalad, a kő marad" címmel láthattak ünnepi műsort a pápaiak Keresztes János, az erdélyi Ezüstperje, a vajdasági Kincsünk és a pápai Vadvirág néptáncosainak közreműködésével. Németh Dénes és zenekara muzsikált. A műsort követően a résztvevők átvonultak az Országzászló emlékműhöz, ahol koszorúzással emlékeztek az államalapításra.
Dr. Áldozó Tamás polgármester mondott beszédetKöszöntötte mindazokat, akik fontosnak tartották, hogy részt vegyenek az alkalmon, melyen Szent István királyra emlékezünk és az államalapítás évfordulóját ünnepeljük. - Bár államalapításról beszélünk, mai hatásában mégis másról is szó van; nem csupán közigazgatási intézkedések sorozatáról, intézményszervezésről, büntető jogszabályok megalkotásáról emlékezünk, de annak a hagyománynak a megteremtéséről is, ami államhatárok változásán túl is megkülönböztethetővé és összetartozóvá tesz minden magyart, éljen bár a Dunántúlon, a Duna-Tisza közén, Erdélyben, a Partiumban vagy épp a Vajdaságban. Aki ezt az örökséget magáénak vallja, aki magyarul él, beszél és imádkozik, az ma is Szent István király országában él; az országból érkeztek azok a vendégeink is, akik az ünnepi műsorban fellépnek: Isten hozta őket nálunk! - mondta a polgármester.A Szent Király évszázadokra Európa egyik legerősebb országát szervezte meg a Kárpát-medencében - hangsúlyozta dr. Áldozó Tamás. - Tartásában és képességeiben is erős országot, amelyik nemcsak a határokon belüli békés élethez való nyugalmat volt képes biztosítani, de a német hódító törekvéseket is - ha kellett - akár fegyverrel visszaverni is. Folyhatott harc a koronáért, törhetett ki anarchia a trónutódlás tisztázatlan kérdései körül, de a magyar államiságot, a királyság meglétét és nagyságát hosszú száz évekig nem vonhatta kétségbe semmi - tette hozzá.Az államalapítás egyben értékválasztás is volt, emelte ki dr. Áldozó Tamás, majd Máté evangéliumából idézett: "Aki hallgatja szavamat és tettekre is váltja, az okos emberhez hasonlít, aki sziklára építette a házát. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja." - Szent István sziklára építette országát, a hitre, arra a meggyőződésre, hogy a keresztény vallás tanítása alapozza meg a sikeres királyságot, arra az értékközösségre, aminek megválasztása vagy elutasítása az eltelt évszázadokban is megerősítette vagy ellenkezőleg, meggyengítette a mindenkori magyar államot. A keresztény értékek megválasztása önmagában kevés, az értékválasztás súlyát és erejét az a következetesség alapozza meg, amivel azok mellett a Szent Király kitartott; az értékválasztás példát, az értékek következetes megvallása pedig mintát adott a rákövetkező generációk számára. A következetes értékválasztásnak van másik olvasata is; amennyiben a következetesség és a kitartás ad életre szóló erőt, gerincet a hétköznapokban, akkor az önmagunkkal való szembefordulás, a megcselekedett és a kimondott megtagadása kecsegtethet talmi dicsőséggel, de mégis egyenes út az összeomlásba.
Majd a határokon túlra tekintve Franciaország egykori miniszterelnökének szavait idézte a polgármester: - „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” - fejezte ki az Európai Unió alapító atyáinak meggyőződését a kereszténydemokrata Robert Schuman, a luxemburgi születésű német-francia politikus, Franciaország egykori miniszterelnöke. A keresztény jelző alatt nem feltétlen minden európai polgár heti rendszerességgel történő templomjárását értette, de mindannak az elfogadását és megőrzését, amit az öreg kontinens hosszú évszázadok alatt felhalmozott. Európa ezekben az évtizedekben, úgy tűnik, azt választotta, hogy nem lesz keresztény, aztán ennek következtében megszűnik Európának is lenni, legalábbis abban az értelemben, ahogy mi megismertük és megszerettük - mondta, majd hozzátette, hogy bár a a szimbólumok megtagadásával, a történelmi példák figyelmen kívül hagyásával folyik a tradíció megsemmisítésére irányuló kísérlet, emlékezzünk meg mindazokról, akik tagadják a tradíciót, tagadják a keresztény hagyományt, a Szent István király által megválasztott értékközösséget, akik tulajdonképpen az egész mai ünnepet semmibe veszik. - Emlékezzünk! Emlékezzünk, de ne gyűlöljünk; ha gyűlölünk, akkor magunk is elvetjük Szent István országát, a sziklára épített házat, ami nem dőlhet össze soha - hangsúlyozta a polgármester, majd beszéde végén választásra szólított: - A választás rajtunk áll: kőszikla vagy homok, a Szent Király öröksége vagy valami más, amit ezekben az évtizedekben kísérleteznek épp ki rajtunk. A felelősség elől nem térhetünk ki!
Tánc és irodalom adta a műsor gerincétAz ünnepi beszédet követően "A víz szalad, a kő marad" címmel láthattak ünnepi műsort a pápaiak Keresztes János, az erdélyi Ezüstperje, a vajdasági Kincsünk és a pápai Vadvirág néptáncosainak közreműködésével. Németh Dénes és zenekara muzsikált. A műsort követően a résztvevők átvonultak az Országzászló emlékműhöz, ahol koszorúzással emlékeztek az államalapításra.Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!