Mindenkinek meg kell találnia, hogy miért van a világon - Mátyus Aliz El se hagy című könyvének bemutatója
2010-06-07 23:24:20 | cikk: Tóth Tamara |
A Jókai Mór Művelődési Központ (továbbiakban: JMK) szervezésében az Ünnepi Könyvhét keretében hétfő délután Mátyus Aliz El se hagy című könyvét mutatta be Heitler László a Somogyi József Galériában. A bemutatón részt vett az írónő mellett Gosztola István is, aki szemléltető részleteket olvasott fel a könyvből. Az érdeklődők között helyet foglalt Áldozó Tamás alpolgármester és Rádi Róbert, a Művelődési Osztály vezetője is. A szép számban megjelenteket Veszpréminé Turtsányi Valéria, a JMK igazgatója köszöntötte, majd a munkáin keresztül bemutatta az írónőt.
Mint mondta, Mátyus Aliznak egyetlen témája van: az élete. Kevés az olyan kortárs író, akinél élet és irodalom, személyes életút és alkotói pálya ennyire szorosan összefüggene, ennyire egymás függvénye lenne, mint őnála. Számára a művészet mindenekelőtt egzisztenciális kérdés. Az eredendően falukutató szociográfus, szaktanulmányok és szociográfiák szerzője (Holnapon innen, tegnapon túl, 1981; Maga-ura parasztok és uradalmi cselédek, 1984; Pusztafalu, 1987) szépíróként újra és újra saját belső terének felfedezésére, elemzésére tesz kísérletet. Önnön eszmélkedésének történetét írja. Már az 1987-es Faluregény, és az öt évvel későbbi, Anya meghalt című kötetei is erőteljesen önéletrajzi ihletésűek. Sugárzik belőlük a környezet és az ember iránti érzékenység. A több mint tíz esztendei hallgatás után megjelenő Kígyószisz pedig immáron trilógiává bővíti a visszaemlékezések sorozatát.
A Faluregényben gyermekkorának és nevelkedésének színterei (Zalalövő, Pusztafalu, Pápa) és mesés szereplői, szeretteinek emberpróbálóan nehéz és mégis megejtően egyszerű sorsa jelenik meg. A regénynek pontosan a közepén szerepel egy betétnovella, amelyet a hol névvel, de többnyire "társadalmi statusával" illetett, élete nagy kalandja előtt álló főhős írt. A suszter fia, aki - mint a magyar irodalomból jól ismert többi társa - a parasztság felemelkedését célzó, világmegváltó tervekkel tér vissza szülőföldjére, és akit a történelem, a politika abnormitása és saját önáltatása szükségszerűen eltávolít, csaknem elszakít a gyökereitől.
Mátyus Aliz 1948-ban, március 22-én született Zalalövőn. Író, szociológus, a Magyar Művelődési Intézet Szín – Közösségi művelődés című folyóiratának főszerkesztője. 1973-ban Pesten végzett magyar-orosz népművelés szakon. Szerves és természetes elemekből, a belső súly adta erővel ír. Erős kötődése természethez, tájhoz, az élet színhelyeihez, az emberhez, sűrű atmoszférát teremt. Az El se hagy című könyve a múlt években megjelent Kígyószisz és Kőmadár Zuglóban folytatása.
A könyvbemutatón felszólalt maga az írónő is, aki műveiben az írói munka gyökereit, közvetlen tapasztalásait és a hétköznapi valóságot tárja az olvasó felé. kevesen tudják róla, hogy bátyja már nyolc éve fekszik kómában, így a szomorú élettapasztalatok és az élet komor oldala éppúgy megtalálhatóak írásaiban, mint a természet gyönyörűsége.
- Az ember a hétköznapokban is be tudja bizonyítani, hogy van ereje. A legapróbb helyzetekben is képes megmutatni, hogy van és meg tudja csinálni. Nagy különbség van azonban az között, hogy az ember teszi a dolgát és van illetve, hogy azért teszi a dolgát és azért van, mert az élet során belé ívódott valami. Mindenkinek meg kell találnia, hogy miért van a világon.
Mint mondta ma sajnos olyan világban élünk, ami inkább elfelejteni segít minket, hogy miért is vagyunk itt és mit akarunk. Szerinte az a jó, ha az ember úgy éli és úgy tudja élni az életét, ahogy az neki jó, és amikor meghal, majd erre gondolnak és elhiszik ezt a szerettei. Mátyus Aliz így éli az életét, s ez sugárzik műveiből is. Mindenkinek ajánlom olvasásra, aki szeretne egy kicsit elmenekülni a szigorú világból.
Mint mondta, Mátyus Aliznak egyetlen témája van: az élete. Kevés az olyan kortárs író, akinél élet és irodalom, személyes életút és alkotói pálya ennyire szorosan összefüggene, ennyire egymás függvénye lenne, mint őnála. Számára a művészet mindenekelőtt egzisztenciális kérdés. Az eredendően falukutató szociográfus, szaktanulmányok és szociográfiák szerzője (Holnapon innen, tegnapon túl, 1981; Maga-ura parasztok és uradalmi cselédek, 1984; Pusztafalu, 1987) szépíróként újra és újra saját belső terének felfedezésére, elemzésére tesz kísérletet. Önnön eszmélkedésének történetét írja. Már az 1987-es Faluregény, és az öt évvel későbbi, Anya meghalt című kötetei is erőteljesen önéletrajzi ihletésűek. Sugárzik belőlük a környezet és az ember iránti érzékenység. A több mint tíz esztendei hallgatás után megjelenő Kígyószisz pedig immáron trilógiává bővíti a visszaemlékezések sorozatát.
A Faluregényben gyermekkorának és nevelkedésének színterei (Zalalövő, Pusztafalu, Pápa) és mesés szereplői, szeretteinek emberpróbálóan nehéz és mégis megejtően egyszerű sorsa jelenik meg. A regénynek pontosan a közepén szerepel egy betétnovella, amelyet a hol névvel, de többnyire "társadalmi statusával" illetett, élete nagy kalandja előtt álló főhős írt. A suszter fia, aki - mint a magyar irodalomból jól ismert többi társa - a parasztság felemelkedését célzó, világmegváltó tervekkel tér vissza szülőföldjére, és akit a történelem, a politika abnormitása és saját önáltatása szükségszerűen eltávolít, csaknem elszakít a gyökereitől.
Mátyus Aliz 1948-ban, március 22-én született Zalalövőn. Író, szociológus, a Magyar Művelődési Intézet Szín – Közösségi művelődés című folyóiratának főszerkesztője. 1973-ban Pesten végzett magyar-orosz népművelés szakon. Szerves és természetes elemekből, a belső súly adta erővel ír. Erős kötődése természethez, tájhoz, az élet színhelyeihez, az emberhez, sűrű atmoszférát teremt. Az El se hagy című könyve a múlt években megjelent Kígyószisz és Kőmadár Zuglóban folytatása.
A könyvbemutatón felszólalt maga az írónő is, aki műveiben az írói munka gyökereit, közvetlen tapasztalásait és a hétköznapi valóságot tárja az olvasó felé. kevesen tudják róla, hogy bátyja már nyolc éve fekszik kómában, így a szomorú élettapasztalatok és az élet komor oldala éppúgy megtalálhatóak írásaiban, mint a természet gyönyörűsége.
- Az ember a hétköznapokban is be tudja bizonyítani, hogy van ereje. A legapróbb helyzetekben is képes megmutatni, hogy van és meg tudja csinálni. Nagy különbség van azonban az között, hogy az ember teszi a dolgát és van illetve, hogy azért teszi a dolgát és azért van, mert az élet során belé ívódott valami. Mindenkinek meg kell találnia, hogy miért van a világon.
Mint mondta ma sajnos olyan világban élünk, ami inkább elfelejteni segít minket, hogy miért is vagyunk itt és mit akarunk. Szerinte az a jó, ha az ember úgy éli és úgy tudja élni az életét, ahogy az neki jó, és amikor meghal, majd erre gondolnak és elhiszik ezt a szerettei. Mátyus Aliz így éli az életét, s ez sugárzik műveiből is. Mindenkinek ajánlom olvasásra, aki szeretne egy kicsit elmenekülni a szigorú világból.
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!