"Egy nép addig él, míg ismeri, vállalja és továbbadja sorsát" - Holokauszt emlékünnepség a Zsinagógában

2019-07-07 23:43:28 | cikk: ha |

A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület megemlékezésére ezúttal is megtelt a Zsinagóga, nemcsak Pápáról és környékéről, de Budapestről is érkeztek vendégek, hogy részt vegyenek a rendezvényen. Ahogy Schmidt Orsolya elnök mondta, bár szomorú múlt adja a találkozó apropóját, a hangsúly mégis a találkozáson van, a közös gyökereken, melyek fontossá teszik ezt az alkalmat.

Fináli Gábor rabbi

Babos Tibor szavalatát követően Fináli Gábor, a budapesti Hunyadi körzet rabbija és Anatolij Hlavanszki kántor tartotta a mártír istentiszteletet. - Pápa volt az egyik első város, ahol letelepedési jogot kaptak a zsidók, itt található Magyarország harmadik legnagyobb zsinagógája, itt tevékenykedett Lőw Lipót, s a város gazdag kulturális és gazdasági életének fontos résztvevői voltak a hitközség tagjai. Aztán mindez a csoda 75 évvel ezelőtt megszűnt, azóta sem támadt fel. A Baltikumtól a Földközi tengerig terjedő sávot, nagyjából Kijev és Berlin közti területet a háború előtt kilenc millió zsidó lakta. Ma kevesebb mint félmillió. Nincs növekedés. Azt, ami itt volt, nem lehet feltámasztani. De feledni sem szabad. Nem szabad feledni, hogy miként vált a testvérré fogadott magyarországi József idegenné, nem magyarrá, aztán pedig nem emberré. Magyarország legnagyobb temetője a határon kívül, Auschwitzban van - mondta a rabbi.

Ezúttal is megtelt a Zsinagóga az alkalomra

- Azt hihetnénk, hogy a gyűlölet, az antiszemitizmus vulkánja kialudt, megkövesedett, de sok esetben azt érzi a zsidóság, hogy forró a lába alatt a talaj. A Trianon előtti Magyarországon 950 ezer zsidó élt. Ma ötezren vállalják zsidóságukat. Zsidó származású természetesen több van, de kevesen élik ezt meg a minennapokban. Ha szeretnének az elhunytakra zsidó módon emlékezni, akkor az áldozatok nevében tegyenek valami jót. Adakozással, elesettek segítségével Róth Franciska vagy épp Kohn Márton nevében. A zsidó gyász eltér megszokottól, például követ viszünk virág helyett, s fontos a nevek megőrzése. A legnagyobb dolog, amit tehetünk a mártírokért, hogy nem hagyjuk feledésbe merülni nevüket. Nem válnak statisztikai adattá, személytelenné. Addig élnek velünk, amíg nem 2567 zsidóról beszélünk, hanem Klein bácsiról a szatócsboltból és a Friedmann Tamásról a szerelőműhelyből. Ennek egyik formája, ha jót teszünk a nevükben, így őrizve emléküket - mondta a rabbi.

Arra a zsidóságra emlékezünk, amelynek képviselői komoly részt vállaltak az általunk is ismert város építésében a 19. század második felében és a 20. század első évtizedeiben - mondta Unger Tamás
A város nevében Unger Tamás alpolgármester mondott beszédet. - MegTÖRTént - ezt az elnevezést kapta a képviselő-testület márciusi döntése alapján az idei pápai emlékév, amellyel a pápai zsidóság múltjára és a 75 évvel ezelőtt elszenvedett holokauszt pápai áldozataira kíván emlékezni a város. A teljes elnevezés a történelmi eseményre, a dőlt betűkkel írt TÖRT szó pedig a város történetében elszenvedett történelmi törésre utal, amellyel 2 és fél ezer pápai polgártársunk egyik napról a másikra tűnt el a város életéből és hagyott pótolhatatlan űrt maga után - hangsúlyozta az alpolgármester. Kiemelt néhányat az emlékév programjai közül, kiállításokat, a jelképes gettókerítés felállítását, s természetesen a megemlékezést is.

"Az emlékév talán legfontosabb eseménye ez a megemlékezés"

"Egy nép addig él, míg ismeri, vállalja és továbbadja sorsát" - ez volt az esemény Elie Wieseltől kölcsönzött vezérgondolata, ehhez kapcsolódott Unger Tamás is. - Wiesel szavával élve sorsuk sok szálon összeforrt az akkori színes közélettel: tisztelték, támogatták, segítették a város sok közösségét, széleskörű kapcsolatok fűzték őket minden felekezethez, életük szerves része volt Pápa életének. Nyugat-Magyarország egyik legnagyobb, nagy hagyományokkal, értékekkel, ismert és elismert vezetőkkel és képviselőkkel rendelkező zsidó közösségének tagjai, akik komoly szerepet játszottak városi közintézmények alapításában és működtetésében, a város gazdaságának alakításában és fejlesztésében. Igazi pápaiak voltak. Arra a mai ésszel felfoghatatlan borzalomra emlékezünk, amely ennek a virágzó közösségnek, e közösség tagjai életének vetett véget kevesebb, mint kettő hónap leforgása alatt. Hiszen a pápai gettó 1944. május 24-i létesítése, majd 31-i lezárása és június 30-i kiürítése, a július 5-én hajnalban az egykori műtrágyagyár területéről elindult transzport, a július 9-i auschwitzi érkezés és a deportáltak 80 százalékának szinte azonnali krematóriumba kerülése csupán ennyi időt jelentett. A pápai zsidóság több száz éves helyi történelméhez mérten egy szempillantásnyi időt. Pilinszky János Ars Poetica helyett című írásában így fogalmaz Auschwitzról: "Mindaz, ami itt történt, botrány, hogy megtörténhetett, és kivétel nélkül szent, hogy megtörtént.” Megtörtént. Mondatja velünk Pilinszky és az emlékév elnevezése egyaránt. Megtörtént és megtört. Történet és törés. Ez a két fogalom az, amelyet nem szabad kizárnunk saját és közös valóságunkból. Ez az a két fogalom, amelynek mindenképpen eszünkbe kell jutnia, mikor a 75 évvel ezelőtti eseményekre emlékezünk - hangsúlyozta Unger Tamás.

Ábrahám fiai többek közt a soha el nem múló reményről énekeltek

A megemlékezésen a szavak után aztán a zene ébresztett gondolatokat és érzéseket, Pápa Város Fúvószenekara és az Ábrahám fiai zenekar műsorának köszönhetően.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!