Testközelben a történelem - Hegy Napja 2019.
2019-07-07 11:21:52 | cikk: ha |
A Hagyományok Hegye különleges hely. Az a hely, ahol összeér a múlt és a jelen, a történelem és a természetismeret, a hagyományok és a mindig újat teremtő erő. Ennek mozgatórugója a Hagyományok Hegye Egyesület, melynek tagjai számos programot szerveznek. Kiemelt rendezvényük a Hegy Napja, mely minden esztendőben júliusban várja az érdeklődőket - így volt ez idén is. Az ingyenes program ezúttal a népek vándorútján vezette a látogatókat.
Unger Tamás alpolgármester mondott köszöntőtA rendezvényt Unger Tamás alpolgármester nyitotta meg. - Bizonyára sokan ismerik azt a bölcs mondást, miszerint aki nem ismeri a múltját, az nem érti a jelenét és nem tudja befolyásolni, alakítani a jövőjét. Ennek a bölcsességnek most azt a változatát élhetjük meg, amikor a múlt itt van a jelenben. A rendezvény segít képet alkotni a hagyományokról, a múltról, letűnt kultúrákról, melyek azonban ma is hatnak - mondta az alpolgármester.
Tóth Kálmán egyesületi elnök mutatta be a résztvevőketNagy Zoltán, az egyesület alelnöke elmondta, hogy a Hagyományok Hegye Egyesület 2009-ben azzal a céllal alakult, hogy létrehozza Pápán a Hagyományok Hegye Történelmi, Néprajzi, és Természetismereti Központot. Gondozzák a területet, programokat szerveznek, fogadják a látogatókat. Idén a Népek vándorútján címmel a szkíták, hunok, avarok, magyarok egykori mindennapjai, viselete, harcmodora került a középpontba.
A helyi és vendég hagyományőrzőkA Hagyományok Hegye Egyesület az egykori lokátorállomás helyén működik. Az idei tematika azért is kötődik a hegyhez, mert területén avar sírokra bukkantak az 1960-as évek elején. Mivel akkor szigorúan őrzött katonai objektum állt itt, sok információ nem maradt fenn, csak a hiányos leiratokra tudnak hagyatkozni a hagyományőrzők. Ezek szerint árokásás közben került elő két-három avar sír, nem túl nagy értékű leletekkel - fülbevalókkal, gyöngyökkel -, melyek Veszprémbe, majd később talán Budapestre kerültek. A leirat szerint akkor látszott még nyolc-kilenc sír, melyeket nem bolygattak. Sajnos nem jelölték meg a pontos helyet, így ma már nem tudjuk, hol lelhetők ezek a sírok, mondta az alelnök.
A hőségben a látogatók az árnyékból figyelték a bemutatókatA rendezvényen közreműködött a Hagyományok Hegye Egyesület, a Vértes Egyesület, a tatabányai Múltunk és Jövőnk Egyesület, a döbröntei Szarvaskör Egyesület - Himfy Bandérium, a Pápai Huszáregyesület, a székesfehérvári Magyar Királyi Kardforgatók Rendje, a Sindő Együttes, a Pápai Lovas Club, a Kassai Lovasíjász Iskola Németh törzse és a Pápai Városi Polgárőrség.
A vértesi apródokA csapatok bevonulását követően elsőként a Vértes Egyesület mutatkozott be. Egészen ifjú apródok is fegyelmezetten, ugyanakkor lelkesen mutatták be tudásukat, a rekkenő hőségben is hősiesen viselve a korhű ruházatot. Tóth Sebestyén fegyvernök elmondta, hogy katonai hagyományőrző egyesületük egy iskolai élmény hatására jött létre. Édesapja hagyományőrző volt és farsangra betanított néhány fiatalnak egy vívbóbemutatót. Ekkor jött az igény és az ötlet, hogy az érdeklődő gyerekeket megtanítsák a szablyavívás, íjászat, lovaglás fortélyaira. Történt ez 2007-ben, azóta pedig rendszeresen tartanak bemutatókat, de ezek alapját az edzések adják.
Korhű viseletekben küzdöttek a vitézekA Vértes Egyesület a hun kortól 1848-ig tart bemutatókat, de az Árpád-házi királyok korára fektetik a legnagyobb hangsúlyt. Az edzésekre járó gyerekekből és fiatalokból áll össze az apródok csapata és a haditornák vitézeinek közössége. A pápai érdeklődők a középkori fegyverzettel ismerkedhettek meg bemutatójuknak köszönhetően: a katonai hagyományőrzés alapformációiba és a szabad vívás rejtelmeibe nyerhettek bepillantást.
Nagy Zoltán alelnök is részt vett a bemutatóbanHagyományok Hegye Egyesület, Szarvaskör Egyesület - Himfy Bandérium tagja a szkítáktól, azaz többezer év távlatából indultak bemutatójukban, de főként a 400-as évektől a 9-10. századig terjedő korszak viseletét, harcmodorát mutatták be. Mindig törekednek arra, hogy mind ruházatuk, mind fegyverzetük korhű legyen. Ezek nem jelmezek, hangsúlyozzák minden esetben a hagyományőrzők, hanem viseletek. A bemutató segített valós képet adni a fegyverek erejéről, arról, hogy például egy vértet is átszakított a fokos, s hogy a kardforgatás nem volt olyan egyszerű és könnyű, mint ahogy a filmek alapján gondolnánk.
A lovasoknak és lovaiknak ügyességi feladatsort állítottak összeA tatabányai Múltunk és Jövőnk Egyesület 2002-től bejegyzett szervezet és mára a Magyar Íjász Szövetség tagja. Létrejöttének célja tágabb értelemben a hagyományőrzés és a magyar eredetkutatás volt. Kezdetben szemináriumok szervezésével foglalkoztak, például rovásírás tanfolyammal, hun-magyar kapcsolattal. Emellett a tagság kisebb csoportja próbálkozott tradicionális íjászattal, ami nagy népszerűségnek örvend minden vendégszereplés alkalmával, így volt ez a Hagyományok Hegyén is.
A székesfehérváriak több bemutatót is tartottakA székesfehérvári Királyi Kardforgatók Rendjének fiatal vicekapitánya, Vidermann Dominik elmondta, hogy őt a kardok, a vívás ragadta meg a hagyományőrzés széles spektrumában. Fegyvertárukban a X-XVII. század harci eszközei vannak jelen. A hideg fegyverek használata áll középpontban a csapatban, bemutatóik során arra törekednek, hogy a tanult technikák beépítésével érzékeltessék a különböző fegyverekben rejlő lehetőségeket, módokat.
Népszerű kísérőprogram volt az íjászatA rendezvényen fellépett még a Sindő Zenekar, Sziránszky József regős, de volt lovas vetélkedés is. A bemutatók szünetében a látogatók ismerkedhettek az íjászattal, a lovaglással, voltak finom helyi termékek, kézműves vásár, de szőhettek, lúdtollal írhattak és karkötőt is készíthettek a kézműves sátor érdeklődői.
Unger Tamás alpolgármester mondott köszöntőtA rendezvényt Unger Tamás alpolgármester nyitotta meg. - Bizonyára sokan ismerik azt a bölcs mondást, miszerint aki nem ismeri a múltját, az nem érti a jelenét és nem tudja befolyásolni, alakítani a jövőjét. Ennek a bölcsességnek most azt a változatát élhetjük meg, amikor a múlt itt van a jelenben. A rendezvény segít képet alkotni a hagyományokról, a múltról, letűnt kultúrákról, melyek azonban ma is hatnak - mondta az alpolgármester.
Tóth Kálmán egyesületi elnök mutatta be a résztvevőketNagy Zoltán, az egyesület alelnöke elmondta, hogy a Hagyományok Hegye Egyesület 2009-ben azzal a céllal alakult, hogy létrehozza Pápán a Hagyományok Hegye Történelmi, Néprajzi, és Természetismereti Központot. Gondozzák a területet, programokat szerveznek, fogadják a látogatókat. Idén a Népek vándorútján címmel a szkíták, hunok, avarok, magyarok egykori mindennapjai, viselete, harcmodora került a középpontba.
A helyi és vendég hagyományőrzőkA Hagyományok Hegye Egyesület az egykori lokátorállomás helyén működik. Az idei tematika azért is kötődik a hegyhez, mert területén avar sírokra bukkantak az 1960-as évek elején. Mivel akkor szigorúan őrzött katonai objektum állt itt, sok információ nem maradt fenn, csak a hiányos leiratokra tudnak hagyatkozni a hagyományőrzők. Ezek szerint árokásás közben került elő két-három avar sír, nem túl nagy értékű leletekkel - fülbevalókkal, gyöngyökkel -, melyek Veszprémbe, majd később talán Budapestre kerültek. A leirat szerint akkor látszott még nyolc-kilenc sír, melyeket nem bolygattak. Sajnos nem jelölték meg a pontos helyet, így ma már nem tudjuk, hol lelhetők ezek a sírok, mondta az alelnök.
A hőségben a látogatók az árnyékból figyelték a bemutatókatA rendezvényen közreműködött a Hagyományok Hegye Egyesület, a Vértes Egyesület, a tatabányai Múltunk és Jövőnk Egyesület, a döbröntei Szarvaskör Egyesület - Himfy Bandérium, a Pápai Huszáregyesület, a székesfehérvári Magyar Királyi Kardforgatók Rendje, a Sindő Együttes, a Pápai Lovas Club, a Kassai Lovasíjász Iskola Németh törzse és a Pápai Városi Polgárőrség.
A vértesi apródokA csapatok bevonulását követően elsőként a Vértes Egyesület mutatkozott be. Egészen ifjú apródok is fegyelmezetten, ugyanakkor lelkesen mutatták be tudásukat, a rekkenő hőségben is hősiesen viselve a korhű ruházatot. Tóth Sebestyén fegyvernök elmondta, hogy katonai hagyományőrző egyesületük egy iskolai élmény hatására jött létre. Édesapja hagyományőrző volt és farsangra betanított néhány fiatalnak egy vívbóbemutatót. Ekkor jött az igény és az ötlet, hogy az érdeklődő gyerekeket megtanítsák a szablyavívás, íjászat, lovaglás fortélyaira. Történt ez 2007-ben, azóta pedig rendszeresen tartanak bemutatókat, de ezek alapját az edzések adják.
Korhű viseletekben küzdöttek a vitézekA Vértes Egyesület a hun kortól 1848-ig tart bemutatókat, de az Árpád-házi királyok korára fektetik a legnagyobb hangsúlyt. Az edzésekre járó gyerekekből és fiatalokból áll össze az apródok csapata és a haditornák vitézeinek közössége. A pápai érdeklődők a középkori fegyverzettel ismerkedhettek meg bemutatójuknak köszönhetően: a katonai hagyományőrzés alapformációiba és a szabad vívás rejtelmeibe nyerhettek bepillantást.
Nagy Zoltán alelnök is részt vett a bemutatóbanHagyományok Hegye Egyesület, Szarvaskör Egyesület - Himfy Bandérium tagja a szkítáktól, azaz többezer év távlatából indultak bemutatójukban, de főként a 400-as évektől a 9-10. századig terjedő korszak viseletét, harcmodorát mutatták be. Mindig törekednek arra, hogy mind ruházatuk, mind fegyverzetük korhű legyen. Ezek nem jelmezek, hangsúlyozzák minden esetben a hagyományőrzők, hanem viseletek. A bemutató segített valós képet adni a fegyverek erejéről, arról, hogy például egy vértet is átszakított a fokos, s hogy a kardforgatás nem volt olyan egyszerű és könnyű, mint ahogy a filmek alapján gondolnánk.
A lovasoknak és lovaiknak ügyességi feladatsort állítottak összeA tatabányai Múltunk és Jövőnk Egyesület 2002-től bejegyzett szervezet és mára a Magyar Íjász Szövetség tagja. Létrejöttének célja tágabb értelemben a hagyományőrzés és a magyar eredetkutatás volt. Kezdetben szemináriumok szervezésével foglalkoztak, például rovásírás tanfolyammal, hun-magyar kapcsolattal. Emellett a tagság kisebb csoportja próbálkozott tradicionális íjászattal, ami nagy népszerűségnek örvend minden vendégszereplés alkalmával, így volt ez a Hagyományok Hegyén is.
A székesfehérváriak több bemutatót is tartottakA székesfehérvári Királyi Kardforgatók Rendjének fiatal vicekapitánya, Vidermann Dominik elmondta, hogy őt a kardok, a vívás ragadta meg a hagyományőrzés széles spektrumában. Fegyvertárukban a X-XVII. század harci eszközei vannak jelen. A hideg fegyverek használata áll középpontban a csapatban, bemutatóik során arra törekednek, hogy a tanult technikák beépítésével érzékeltessék a különböző fegyverekben rejlő lehetőségeket, módokat.
Népszerű kísérőprogram volt az íjászatA rendezvényen fellépett még a Sindő Zenekar, Sziránszky József regős, de volt lovas vetélkedés is. A bemutatók szünetében a látogatók ismerkedhettek az íjászattal, a lovaglással, voltak finom helyi termékek, kézműves vásár, de szőhettek, lúdtollal írhattak és karkötőt is készíthettek a kézműves sátor érdeklődői.Képek:
Címkék:
hagyományőrzés
| Hagyományok Hegye
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!