Trianon 1920 - 90 éve történt


2010-06-04 23:10:07  | cikk: Tóth Tamara  | fotó: Tóth Tamara  | 


Trianon 1920 - 90 éve történt főképe
Pápa város templomaiban 16 óra 32 perckor egyszerre csendültek fel a harangok a 90 évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátumra emlékeztetve. A Nemzeti Összetartozás Napján 18 órakor kezdődött az emlékünnepség a Millenniumi Emlékparkban. Dr. Kovács Zoltán, Pápa város polgármestere köszöntötte a szép számban megjelent emlékezőket. Az országgyűlési képviselő köszöntőjében számot adott két aktuális országgyűlési eseményről, a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatról, illetve arról, hogy az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította június 4-ét. Mint mondta, tudja, hogy a határok vissza nem hozhatóak, de a nemzet a határok felett egyesíthető. Az idő kereke visszafordíthatatlan, az emlékek megőrzése viszont kötelességünk. Kilencven évvel ezelőtt a párizsi békediktátum következtében Magyarország történelmében Muhihoz, Mohácshoz, Majtényhoz, Világoshoz hasonlítható esemény következett be, de sebei máig hatnak. A békediktátum elvette Magyarország földterületeinek mintegy kétharmadát, a magyar lakosság mintegy egyharmadát, a közlekedési útvonalait, a jelentős magyar ásványkincseket, bányákat és elvette az emlékezés lehetőségét, hiszen ha el akarunk menni történelmi emlékhelyeinkre, legtöbbször Erdélyben találjuk meg őket és nem az anyaországban.

Emlékbeszédet mondott Szakály Sándor történész, melyben kiemelte: ma arra emlékezünk, amelyre hosszú időn keresztül nem lehetett, pedig a magyar történelem olyan eseményéről van szó, amely meghatározta a XX. századi történelmünket is és megírta jövőnket. Mint mondta, a kérdés csak az, hogy tudunk-e jobbítani, akarunk-e jobbítani ezen a jövőn. Lényeges, hogy 1920 után, mindazok, akik a határon belül éltek tovább, nem feledkeztek meg arról, hogy a határon túl magyarok élnek.

 - Egy nemzethez való tartozás nem politikai idetartozás kérdése, a nyelv, a kultúra, a közös hagyományok fognak bennünket össze. Vajon eljutunk-e a XXI. században oda, hogy ezeket a gondolatokat, ezeket a felvetéseket bátran és büszkén merjük felvállalni? Hány évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Trianonra nyíltan, fájó szívvel lehessen emlékezni? - kérdezte a történész.

Szakály Sándor úgy fogalmazott, nem elítélni kell jövőnket, azt együtt kell építenie határon kívülieknek és belülieknek. Soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy emlékeztessük utódainkat arra, hogy egy 1100 éves Kárpát-medencei lét után nekünk jogunk, lehetőségünk és kötelességünk kinyújtani a kezünket azok felé, akik a határ másik oldalán élnek.

Az emlékező beszédet követően a Pápai Huszáregyesület és a Pápai Vadvirág Néptáncegyüttes közös műsorban felidézte az elcsatolt területek népi kultúráját. Kossuth Gergő elénekelte a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című dalt, mialatt a néptáncosok és a huszárok egy-egy gyászszalagot kötöttek az elcsatolt területeket jelképező kopjafákra, majd a résztvevők Pápa Város Fúvószenekarának felvezetésével emlékező menetben átvonultak az Országzászló Emlékműhöz, ahol elhelyezték a megemlékezés koszorúit.


Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!