"...aki egyszer pápai diák volt, örökké az marad..." - Ballagás 2019.

"...aki egyszer pápai diák volt, örökké az marad..." idézte Lőrincze Lajos nyelvész, egykori pápai kollégista szavait beszédében Füstös Julianna, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma végzőse. Így van ez akkor is, ha a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt elmaradt a központi ünnepség, a közös búcsú. Ebben a tanévben 509 középiskolás ballagott el.

A Refiben 78 végzős ballagott

A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma ünnepi alkalmának ezúttal is a templom adott otthont. A ballagási istentiszteleten Szakács Sándor lelkipásztor hirdetett igét, majd az imádságot és az áldást követően Baráth Julianna igazgató mondott beszédet, hangsúlyozva, hogy ez az a nap, amikor a legtöbb olyan ember veszi körül a ballagókat, akik szeretik őket: családtagok, barátok, tanárok, diáktársak. - Sokan szeretnek benneteket, nem vagytok egyedül ebben a világban, s akkor sem lesztek egyedül, amikor holnapután egyedül néztek szembe a kiosztott feladatlapokkal. Mert minden Isten gondoskodó szeretetéről szól, s arról a csodáról, ahogy eddig vezette életeteteket - fogalmazott az igazgató, aki hozzátette: - Mindannyiunknak öröm ez a mai nap, s aggódva ugyan, de Istenben bízva engedünk tovább szimbolikusan, de mégis valóságosan benneteket az utatokra - mondta Baráth Julianna.

Az intézmény fenntartója, a Dunántúli Református Egyházkerület nevében Köntös László főjegyző köszöntötte a végzősöket: - Az Úristen őrizze meg a szíveteket és gondolataitokat. Mert tudjátok mi a legrosszabb? Amikor az ember szívében és gondolkodásában szétesik és összeomlik. Akkor mindennek vége. De Isten ígérete szerint meg fog őrizni titeket. Azt kívánom nektek, hogy hogy úgy tudjatok továbbmenni az életben, hogy az Úr ígéretét személyes ígéretnek veszitek, hiszitek, hogy az Úristen egyben fog tartani titeket, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat.

Lélekben mindig refisek maradnak - Füstös Julianna búcsúzott a végzősök nevében

A végzősök nevében a 12.B-s Füstös Julianna búcsúzott. - Amikor idekerültünk, azt gondoltam, a gimi örökké fog tartani, mindig ide fogok járni, mindig refis maradok. Most így visszanézve az a hat év hihetetlenül gyorsan elröppent, s még nem vagyunk felkészülve arra, hogy felnőttek legyünk. Még mindig azok a megszeppent kisgimnazisták vagyunk, akiket terelgetni, nevelni kell, s akik lélekben mindig refisek maradnak. Ahogy Lőrincze Lajos híres nyelvész, öregdiák fogalmazott "...aki egyszer pápai diák volt, örökké az marad..."- idézte az egykori refis gondolatát Füstös Julianna, aki hozzátette, hogy az összetartozás érzését nem csak az iskola szellemisége adta, amely erkölcsi és hitbéli tanítást is adott, hanem azok az egyedi dolgok, amitől a Refi az, ami: például a köpeny, a hétfő reggeli áhítatok, a kollégiumi vasárnapok, s az a légkör, ami máshol nincs jelen.

Az alsóbb évfolyamok nevében Nánássy Kincső mondta el gondolatait:- Életetek egy új szakasza kezdődik most. Új útra léptek, ami még ködös, de idővel minden kitisztul. Most még ködös, épp ezért rémisztő. A jövővel kapcsolatban egy biztos: nekünk, alsóbb éveseknek nagyon fogtok hiányozni. Minden búcsúzó évfolyam űrt hagy maga után. Olyan űrt, amit senki más nem tölthet be. Jövőre, amikor a folyosón sietünk egyik teremből a másikba, közben fel-felnézünk a tablóitokra, eszünkbe jutnak a régi szép emlékek, az együtt töltött évek. A szecskáknak mi fogjuk elmondani, hogy kik is voltatok ti. Azokat a tablókat számukra mi fogjuk megtölteni történetekkel rólatok, mert egyetlen tabló sem fogható a tieitekhez: egyediek, mert ti vagytok rajtuk és az itt töltött éveitek emlékei - mondta Nánássy Kincső.

A ballagási istentisztelet keretében verset mondott Ferenczi Alpár igazgatóhelyettes, Milus Lilla pedig énekelt. Az ünnepségen a végzősök felkötötték a szalagot a kopjafára, s az iskola vezetői átadták a kiemelt jutalmakat.

A Pápai Petőfi Sándor Gimnáziumban a három osztály száz végzőse sétált végig az iskola folyosóin, majd az aulában tartották az ünnepséget. Beszédet a 12.A osztályfőnöke, Molnár Eszter mondott. - Egy petőfis mindig petőfis marad, legyetek büszkék rá. A gimnázium az élet legszebb, legérdekesebb és legizgalmasabb hídja. Utat nyújt a gyermekkorból a felnőtt létbe, az álomokból a valós világba. A híd végén döntéseket kell hozni és jó választás esetén az álom valóra válik. Túl vagytok a nehezén, döntést hoztatok, készek vagytok új utakra lépni. Ne feledjétek, mindegy, hogy mivel foglalkozik az ember az életben, lehet tudós, művész vagy kétkezi munkás, abban a pillanatban , amikor értéket akar teremteni, varázslóvá kell válnia. Minden csodának látszó történés mögött egy varázsló áll és ezek a varázslók ti magatok vagytok. Most rajtatok a sor, menjetek, tapasztaljatok és varázsoljatok! Váltsátok valóra álmaitokat! - mondta Molnár Eszter.

A végzősök nevében Mészáros Viktória mondta el gondolatait. - Kedves tanáraink! Tudom, hogy sokszor nem volt egyszerű velünk, a rengeteg elhalasztott dolgozat és kuncsorgás közepette, ezért az egész ballagó évfolyam nevében bocsánatot kérek és köszönetet mondok mindenért. A megértésért, a szigorért, a dorgálásokért és legfőképpen az óriási tudásért, amit megkaptunk Önöktől, nemcsak az adott tantárgy, hanem az élet sok más területén is. Mindig is hálásak leszünk ezért, csakúgy mint szüleinknek, akiknek óriási önfeláldozását sohasem fogjuk tudni meghálálni. Kedves ballagó diáktársaim! Kedves leendő orvostanhallgatók, bölcsészek, tanítók, tudósok, utcaseprők! A ballagással megkezdődik az utolsó olyan nyár, amit felelőtlenként tölthetünk el. Az egyetemen már más világ vár ránk, nem fogják majd a kezünket, és nem simogatják meg a fejünket azzal, hogy "Nem baj, legközelebb jobb lesz, majd újraírod”. Én mégis azt kérem tőletek, hogy merjetek és éljetek, és semmiképp se riadjatok vissza a feladatoktól - szólította meg társait a végzős.

A 11.B-s Cseh Katrin az ott maradók nevében ígérte, nem feledik az együtt töltött éveket és szurkolnak a vizsgák, az izgalmas hetek előtt álló ballagóknak: - Teljes szívvel drukkolunk nektek, hogy sikerüljön megvalósítani álmaitokat, hogy megtaláljátok helyeteket az életben. Úgy gondolom, egy iskola két dolgot adhat útravalóul: szárnyakat és gyökereket. Itt mindenki megkapta az alapokat, megtanulta, hogy kellő kitartással megszerezhető az a matek ötös. Szárnyaitok megerősödtek, itt az idő, hogy kipróbáljátok őket! - mondta Cseh Katrin.

Az ünnepségen verset mondott Homlok Anna és Baky Boglárka, Mészáros Viktória énekelt, s fellépett egy egykori és jelenlegi petőfis diákokból álló zenekar.

Képek: