Kiállítás a paraszti társadalom felszámolásáról
2019-04-13 18:53:45 | cikk: HuHa | fotó: Babos Petra |
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiállítása fogadta tegnap a JMSZK-ban a gazdafórum résztvevőit és az érdeklődőket. A Sorsfordítás című tárlat az 1945-1962 közötti időszakot tekinti át, a vándorkiállításhoz megjelent kiadvány szerint annak jegyében született, hogy tisztelegve a földjétől megfosztott parasztság emléke előtt, a társadalom felejtésével felhalmozódott adósságokból törlesszen valamennyit.
Dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő a kiállítás létrejöttéről beszéltA tárlatmegnyitón Fodor Endre, a NEB sajtófőnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő a kiállítás létrejöttéről szólt. Felidézte, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága beszámolót tartott az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt, ott ismerték meg a vándorkiállítás anyagát és a hozzá készült filmet, mely a gazdatársadalom legsötétebb korszakáról szól. Innen jött az ötlet, hogy a szerveződő gazdafórumokhoz kapcsolódva bemutassák az anyagot, többek között Pápán.Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról szólt, az ötvenes években a tulajdon felszámolása, a gazdák és földek termelőszövetkezetbe kényszerítése egyet jelentett az akkori társadalom egyik alappillére, az agárnépesség szétverésével.
-Ez olyan törést jelentett a teljes magyar vidéki fejlődéstörténetben, melynek gazdasági és erkölcsi következményeit a mai napig érezzük. Fontos, hogy megismerjük ennek történetét és tanuljunk belőle! Tettünk róla, hogy a magyar gazdatársadalom visszanyerje megbecsülését és támogatást kapjon ahhoz, hogy szorgalmával jövőt tudjon építeni magának.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke a történelmi eseményeket elevenítette felHozzátette, tudatos emlékezéssel morális elégtételt kívánnak adni azoknak, akik akkor oly sokat szenvedtek.
-A történelmi Magyarország életében a parasztság súlyával, erkölcsi tartásával történelmi alakító tényező volt, s miután Trianon után az ország kétharmadát elveszítettük jött a Rákosi, majd a Kádár rendszer, ami a megmaradt ország erejét gyengítette azzal, hogy átstrukturálta erőszakos módon a magyar vidéket, a magyar paraszti társadalmat. A kollektivizálás a népesség mintegy felét érintette, felszámolta az egyéni egzisztenciákat és közösségeket, melyek érdemben alapozták meg a magyar történelmi kultúrát, hagyományvilágot és életmódot.
Kiemelte, a hazának, a nemzetnek jóvátehetetlen károkat okozott ez a néhány évtized, majd a történelem ezen időszakának eseményeit idézte fel, végül úgy fogalmazott, ez a kiállítás emlékezés és emlékeztetés egyben.
Fotók, dokumentumok idézik fel a 20. század közepének történelmétÖtvös István, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja megnyitóbeszédében azt mondta, mindig nehéz megnyitni ezt a kiállítást, mert Magyarországon a családi emlékezés fonala megszakadt, a kiállítással pedig ezt a fonalat szeretnék felvenni. Beszélt arról, hogy a kulákság 50-es évekbeli megbélyegzése, fizikai kiirtása volt a hatalom célja, és ugyanez volt a cél 1956 után is. A tablók ebből az időkből való fotókat, dokumentumokat mutatnak be, köztük a lázadó falvakról készült képeket.
-Sokszor hallottuk a 80-as években, hogy a magyar társadalom belesimult ebbe a rendszerbe, elfogadta a Kádár rendszert, de ez nem igaz. 1958 és 1962 között számtalan helyen felléptek a maguk módján a kollektivizálás és az akkori politika ellen. Nagyon sokan kifejezték ellenérzésüket a rendszerrel szemben, aztán persze megérezték a hatalom öklét, ahogy azt Kádár János eldöntötte.A NEB tagja egy furcsa párhuzamot is megemlített beszédében, mely szerint az utóbbi idők nyugati gazdaságtörténészi vitája arra a következtetésre jutott, hogy 1945 és 1960 között nem Magyarországnak volt szüksége Ausztria segítségére, hanem Ausztriának lett volna szüksége Magyarországra.
-Innen szép bukni! Mert 15 évvel a II. világháború után még ott tartottunk, hogy Ausztria szorult volna a mi támogatásunkra. Érezni kell ennek a súlyát!
Az emlékezés megszakadt fonalát kívánja felvenni ez a kiállítás - mondta Ötvös IstvánKifejtette, a nagy politikai események, leszámolások mellett a kollektivizálások legfontosabb üzenete a lappangó politikai akciók veszélyessége. Ezzel tudták megtörni, átalakítani a társadalmat.
-Minden faluban lezajlott és minden faluban csak egy kicsit fájt, de végeredményben eljuttatott minket oda, hogy mi lettünk kiszolgáltatottak bizonyos szempontból Nyugat-Európának. Ez ennek a tárlatnak az üzenete, túl azon, hogy a magyar társadalom ilyen mértékű ideológiai erőszakos átalakítása megbocsáthatatlan bűne a rendszernek. Nem feltétlenül a halottak számában kell mérnünk egy rendszer káros hatásait - természetesen azt is számba kell vennünk -, nem feltétlenül csak az 56-os forradalommal kell foglalkozni, hanem az ilyen, mindennapi emlékekkel, a hétköznapi hősökkel, akik csak elviselték a rendszert, aztán megrázták magukat és a megváltozott körülmények között a téeszekben is helyt álltak. Azért lehetünk ma itt, mert ők helytálltak minden körülmények között.
A kiállítást a gazdafórum előtt nyitották meg a JMSZK-banA beszédeket követően a jelenlévő fiatalok és idősebbek megtekintették a tárlat anyagát, mely egy éve járja az országot, emlékezve és emlékeztetve a 20. század közepének időszakára. A kiállítás április 28-ig látogatható a JMSZK emeleti előterében.
Dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő a kiállítás létrejöttéről beszéltA tárlatmegnyitón Fodor Endre, a NEB sajtófőnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő a kiállítás létrejöttéről szólt. Felidézte, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága beszámolót tartott az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt, ott ismerték meg a vándorkiállítás anyagát és a hozzá készült filmet, mely a gazdatársadalom legsötétebb korszakáról szól. Innen jött az ötlet, hogy a szerveződő gazdafórumokhoz kapcsolódva bemutassák az anyagot, többek között Pápán.Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról szólt, az ötvenes években a tulajdon felszámolása, a gazdák és földek termelőszövetkezetbe kényszerítése egyet jelentett az akkori társadalom egyik alappillére, az agárnépesség szétverésével.-Ez olyan törést jelentett a teljes magyar vidéki fejlődéstörténetben, melynek gazdasági és erkölcsi következményeit a mai napig érezzük. Fontos, hogy megismerjük ennek történetét és tanuljunk belőle! Tettünk róla, hogy a magyar gazdatársadalom visszanyerje megbecsülését és támogatást kapjon ahhoz, hogy szorgalmával jövőt tudjon építeni magának.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke a történelmi eseményeket elevenítette felHozzátette, tudatos emlékezéssel morális elégtételt kívánnak adni azoknak, akik akkor oly sokat szenvedtek.-A történelmi Magyarország életében a parasztság súlyával, erkölcsi tartásával történelmi alakító tényező volt, s miután Trianon után az ország kétharmadát elveszítettük jött a Rákosi, majd a Kádár rendszer, ami a megmaradt ország erejét gyengítette azzal, hogy átstrukturálta erőszakos módon a magyar vidéket, a magyar paraszti társadalmat. A kollektivizálás a népesség mintegy felét érintette, felszámolta az egyéni egzisztenciákat és közösségeket, melyek érdemben alapozták meg a magyar történelmi kultúrát, hagyományvilágot és életmódot.
Kiemelte, a hazának, a nemzetnek jóvátehetetlen károkat okozott ez a néhány évtized, majd a történelem ezen időszakának eseményeit idézte fel, végül úgy fogalmazott, ez a kiállítás emlékezés és emlékeztetés egyben.
Fotók, dokumentumok idézik fel a 20. század közepének történelmétÖtvös István, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja megnyitóbeszédében azt mondta, mindig nehéz megnyitni ezt a kiállítást, mert Magyarországon a családi emlékezés fonala megszakadt, a kiállítással pedig ezt a fonalat szeretnék felvenni. Beszélt arról, hogy a kulákság 50-es évekbeli megbélyegzése, fizikai kiirtása volt a hatalom célja, és ugyanez volt a cél 1956 után is. A tablók ebből az időkből való fotókat, dokumentumokat mutatnak be, köztük a lázadó falvakról készült képeket.-Sokszor hallottuk a 80-as években, hogy a magyar társadalom belesimult ebbe a rendszerbe, elfogadta a Kádár rendszert, de ez nem igaz. 1958 és 1962 között számtalan helyen felléptek a maguk módján a kollektivizálás és az akkori politika ellen. Nagyon sokan kifejezték ellenérzésüket a rendszerrel szemben, aztán persze megérezték a hatalom öklét, ahogy azt Kádár János eldöntötte.A NEB tagja egy furcsa párhuzamot is megemlített beszédében, mely szerint az utóbbi idők nyugati gazdaságtörténészi vitája arra a következtetésre jutott, hogy 1945 és 1960 között nem Magyarországnak volt szüksége Ausztria segítségére, hanem Ausztriának lett volna szüksége Magyarországra.
-Innen szép bukni! Mert 15 évvel a II. világháború után még ott tartottunk, hogy Ausztria szorult volna a mi támogatásunkra. Érezni kell ennek a súlyát!
Az emlékezés megszakadt fonalát kívánja felvenni ez a kiállítás - mondta Ötvös IstvánKifejtette, a nagy politikai események, leszámolások mellett a kollektivizálások legfontosabb üzenete a lappangó politikai akciók veszélyessége. Ezzel tudták megtörni, átalakítani a társadalmat. -Minden faluban lezajlott és minden faluban csak egy kicsit fájt, de végeredményben eljuttatott minket oda, hogy mi lettünk kiszolgáltatottak bizonyos szempontból Nyugat-Európának. Ez ennek a tárlatnak az üzenete, túl azon, hogy a magyar társadalom ilyen mértékű ideológiai erőszakos átalakítása megbocsáthatatlan bűne a rendszernek. Nem feltétlenül a halottak számában kell mérnünk egy rendszer káros hatásait - természetesen azt is számba kell vennünk -, nem feltétlenül csak az 56-os forradalommal kell foglalkozni, hanem az ilyen, mindennapi emlékekkel, a hétköznapi hősökkel, akik csak elviselték a rendszert, aztán megrázták magukat és a megváltozott körülmények között a téeszekben is helyt álltak. Azért lehetünk ma itt, mert ők helytálltak minden körülmények között.
A kiállítást a gazdafórum előtt nyitották meg a JMSZK-banA beszédeket követően a jelenlévő fiatalok és idősebbek megtekintették a tárlat anyagát, mely egy éve járja az országot, emlékezve és emlékeztetve a 20. század közepének időszakára. A kiállítás április 28-ig látogatható a JMSZK emeleti előterében.Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!