A demokrácia életforma - Megemlékezést tartott az MSZP
2019-03-14 18:28:51 | cikk: pi-pa | fotó: Pintér Ádám |
- Az ünnepek olyan pillanatok az életünkben, amikor megállunk, s mint egy kilátóról körülnézünk, s megpróbálunk messzire tekinteni. Különösen így van ez, ha nemzeti ünnepről van szó, mert akkor a hőseinket ünnepeljük. Azokat a hősöket, akik egy nemzet függetlenségéért, szabadságáért, fejlődéséért dolgoztak - kezdte megemlékező beszédét Grőber Attila, a Magyar Szocialista Párt Veszprém megyei elnökhelyettese a párt pápai szervezete által rendezett ünnepi megemlékezésen, ma délután az Esterházy-kastély előtti Petőfi szobornál.
A politikus emlékeztetett, a hősök közül többeket - politikusokat, írókat, művészeket - ismerhetünk a történelemkönyvek lapjairól, de voltak közöttük ismeretlenek, földműves parasztok, céhes legények és mesterek, nyomdászok, falusi tanítók, és ők voltak többségben. Az ünnepi pillanatokban rájuk emlékezünk, s az ő hősiességükből és szabadságszeretetükből merítünk erőt több mint másfélszáz esztendeje. Grőber Attila hangsúlyozta, a szabadság volt az a kovász, ami a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű, jogállású embereket összekapcsolta 1848 márciusában. Független, szabad Magyarországot akartak. A kiszolgáltatott alattvalók helyett és szabad, jogokkal felruházott polgárok közösségét óhajtottak. Mindezt egyszerűen így fogalmazták meg: haza és haladás. S ez a jelszó nemzetté kovácsolta a különböző jogállású, társadalmi helyzetű csoportokat.
- Számoljunk le egy illúzióval! A reformkor és március hősei nem mindig kedvelték egymást, sőt, sok mindenben ellentétesen gondolkodtak. Széchényi Dózsa György söpredékének nevezte a Kossuth által nagyra tartott közvéleményt, vagy ugyanő azt kérte: „amikor majd felakasztanak bennünket, egyetlen kérésem lesz, hogy engem Kossuth Lajosnak háttal akasszanak fel!” Ennek ellenére képesek voltak együttműködni, közösen dolgozni, mert pontosan tudták, a nemzetnek a „hon minden polgárát” magába kell foglalnia - mondta Grőber Attila, majd úgy fogalmazott, a szabadságharc hősei megmutatták nekünk, hogy a demokrácia nemcsak a polgári jogok összessége, nemcsak szólás és sajtószabadság, nemcsak felelős kormány létrehozása. A demokrácia életforma, olyan életforma, melynek tiszteljük egymást, tiszteljük a másként gondolkodókat, mert mi együtt, közösen alkotjuk a nemzetet. Belátták, hogy a demokrácia, együttműködés is, s aki erre együttműködésre képtelen, az akármilyen hangosan és akármilyen sokszor is mondja el magáról valójában nem demokrata és nem is lesz soha!
A megemlékezés résztvevőinek egy csoportja
Az MSZP elnökhelyettese beszédében rámutatott, annak ellenére, hogy sokan talán várták, hogy aktuális kérdésekkel foglalkozzon beszédében, de amit most mondani kellene, az méltatlan lenne 1848. eszméihez. Ezzel kapcsolatban a következőket mondta: - Nekem és nekünk, most más dolgunk van. A propaganda helyére nyilvánosságot, a demagógia helyére felelősséget és a hazugságok helyére őszinteséget kell állítani. Én a jövőről akarok beszélni. A jövő pedig nem más, mint nemzet megosztására épülő politika rendszert felszámolása. A magyar nép többsége békét akar, biztonságot, szabadságot, beleszólást az őket érintő ügyekbe, biztos megélhetést és tervezhető jövőt! A társadalmi megosztottság helyett valódi magyar nemzeti egységet kell teremteni!
Grőber Attila ezt követően, az 1848-as követelésekhez hasonlóan megfogalmazott 12 pontot olvasott fel: - Mit kíván a magyar nemzet? 1. demokráciát és jogállamot; 2. pártatlan közmédiát, a propagandamédia állami finanszírozásának beszüntetését; 3. független ügyészséget és bíróságokat; 4. a közvagyon gondos és jogszerű kezelését, a korrupt közszereplők felelősségre vonását; 5. igazságos közteherviselést, a szélsőséges jövedelmi különbségek felszámolását; 6. a tudomány, a kultúra, az oktatás szabadságát és támogatását, minőségi oktatást az egész országban; 7. méltányos bérezést és munkakörülményeket, a munkavállalói jogok kiszélesítését és érvényesítését; 8. széleskörű társadalmi egyeztetést az érintettekkel, valamint a szakmai, érdekvédelmi és civil szervezetekkel; 9. színvonalas egészségügyi ellátást mindenkinek; 10. létbiztonságot, lakhatást mindenkinek, és kiszámítható jövőt; 11. a klímaválsággal szembeni hatékony fellépést, természeti értékeink megőrzését és a környezetünk védelmét; 12. nemzetünk és az Európai Unió értékei melletti kiállást! A 12 ponttal kapcsolatban a beszédben elhangzott, minden magyar összefogására van szükség, mert ezeket a feladatokat egyetlen csoport vagy párt sem tudja egyedül megvalósítani, csak a nemzet egyesült ereje!
A beszéd végén az ellenzéki összefogást szorgalmazva Grőber Attila a következőket mondta: - Azoktól ellenzéki erőktől, akik nemzetük és településük felemelkedését és szabadságát óhajtják, azoktól pedig elvárjuk, hogy az egykori ellenzéki kerekasztal mintájára állítsanak fel egyeztető fórumot, az ország jövőjét szívükön viselve, elkötelezetten vegyenek részt a májusi Európai Parlamenti választásokon, együttműködve vegyenek részt az őszi önkormányzati választásokon és dolgozzanak ki stratégiai és cselekvési tervet, mutassák meg, mit ajánlanak a mai viszonyok helyett, hogy annak ismeretében választhasson a nép.
A beszédet követően az MSZP, a DK és a Jobbik megjelent képviselői elhelyezték a tisztelet koszorúit a szobor lábánál.
A megemlékezés résztvevőinek egy csoportjaAz MSZP elnökhelyettese beszédében rámutatott, annak ellenére, hogy sokan talán várták, hogy aktuális kérdésekkel foglalkozzon beszédében, de amit most mondani kellene, az méltatlan lenne 1848. eszméihez. Ezzel kapcsolatban a következőket mondta: - Nekem és nekünk, most más dolgunk van. A propaganda helyére nyilvánosságot, a demagógia helyére felelősséget és a hazugságok helyére őszinteséget kell állítani. Én a jövőről akarok beszélni. A jövő pedig nem más, mint nemzet megosztására épülő politika rendszert felszámolása. A magyar nép többsége békét akar, biztonságot, szabadságot, beleszólást az őket érintő ügyekbe, biztos megélhetést és tervezhető jövőt! A társadalmi megosztottság helyett valódi magyar nemzeti egységet kell teremteni!
Grőber Attila ezt követően, az 1848-as követelésekhez hasonlóan megfogalmazott 12 pontot olvasott fel: - Mit kíván a magyar nemzet? 1. demokráciát és jogállamot; 2. pártatlan közmédiát, a propagandamédia állami finanszírozásának beszüntetését; 3. független ügyészséget és bíróságokat; 4. a közvagyon gondos és jogszerű kezelését, a korrupt közszereplők felelősségre vonását; 5. igazságos közteherviselést, a szélsőséges jövedelmi különbségek felszámolását; 6. a tudomány, a kultúra, az oktatás szabadságát és támogatását, minőségi oktatást az egész országban; 7. méltányos bérezést és munkakörülményeket, a munkavállalói jogok kiszélesítését és érvényesítését; 8. széleskörű társadalmi egyeztetést az érintettekkel, valamint a szakmai, érdekvédelmi és civil szervezetekkel; 9. színvonalas egészségügyi ellátást mindenkinek; 10. létbiztonságot, lakhatást mindenkinek, és kiszámítható jövőt; 11. a klímaválsággal szembeni hatékony fellépést, természeti értékeink megőrzését és a környezetünk védelmét; 12. nemzetünk és az Európai Unió értékei melletti kiállást! A 12 ponttal kapcsolatban a beszédben elhangzott, minden magyar összefogására van szükség, mert ezeket a feladatokat egyetlen csoport vagy párt sem tudja egyedül megvalósítani, csak a nemzet egyesült ereje!
A beszéd végén az ellenzéki összefogást szorgalmazva Grőber Attila a következőket mondta: - Azoktól ellenzéki erőktől, akik nemzetük és településük felemelkedését és szabadságát óhajtják, azoktól pedig elvárjuk, hogy az egykori ellenzéki kerekasztal mintájára állítsanak fel egyeztető fórumot, az ország jövőjét szívükön viselve, elkötelezetten vegyenek részt a májusi Európai Parlamenti választásokon, együttműködve vegyenek részt az őszi önkormányzati választásokon és dolgozzanak ki stratégiai és cselekvési tervet, mutassák meg, mit ajánlanak a mai viszonyok helyett, hogy annak ismeretében választhasson a nép.
A beszédet követően az MSZP, a DK és a Jobbik megjelent képviselői elhelyezték a tisztelet koszorúit a szobor lábánál.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!