A munkaerőpiac kérdéseiről szólt a vállalkozói fórum
2019-02-26 21:53:00 | cikk: HuHa |
Kedden tartotta soron következő vállalkozói fórumát a Pápai Paktum Iroda, a Foglalkoztatási együttműködések a pápai járásban című európai uniós projekt keretében. A Városházán tartott tanácskozáson a pápai gazdasági társaságok képviselői vettek részt, a téma ezúttal a munkaerő-piac helyzete és számos kihívása volt.
A paktumtagokat és a helyi vállalkozásokat várták a fórumra
A megjelenteket Áldozó Tamás polgármester köszöntötte, aki beszédében a külföldiek munkavállalásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket boncolgatta, s ajánlotta végiggondolásra. Felidézte a más etnikumhoz tartozók munkavállalását, melynek évszázados története van hazánkban, beszélt a 2000-res évek elején már gyanítható munkaerő-piaci problémákról - melyek a külföldiek munkavállalását eredményezik - és szólt a mai kor kihívásairól, melyek városunkat is érinthetik a következő években, évtizedekben. Hangsúlyozta, ami 10-15 évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy külföldi szakemberek dolgoznak a város gazdasági társaságaiban - ez mára valósággá vált.
-Azzal kell számolnunk, hogy más országokból érkeznek Pápára munkavállalók és ezekről a munkavállalókról nekünk túlságosan sok adatunk nincsen. Tudjuk, hogy melyek a küldő országok. Szállásadóktól, ismerősöktől, gazdasági társaságoktól, rendőrségtől tudjuk azt, hogy vannak nagyon sokan ukránok, voltak nyáron olaszok és spanyolok, alkalmanként lengyelek, szerbek, kirgízek és tudom az egyik gazdasági társaságtól, hogy jönnek mongolok.
Áldozó Tamás polgármester a külföldi munkavállalók nagyszámú megjelenésével felmerülő kérdéseket fogalmazta megMint mondta, a külföldiek magyarországi munkavállalásának megvannak a jogszabályai, de ezt követik a munkaadók problémái, hiszen ezeket a munkavállalókat be kell illeszteni a munkahelyi közösségbe.
-Ott egymással szót kell érteniük, tekintettel kell lenni a kulturális különbségekre, munkavédelmi feliratokat és sok minden mást egy másik nyelven kell elhelyezni, képzést tartani azon a nyelven ezeknek a munkavállalóknak és segítséget adni nekik ahhoz, hogy ők egyébként abban a 16 órában is kapjanak valami támpontot a pápai életükhöz, amikor éppen nem a munkahelyen vannak.
Példaként említette a Nehéz-légiszállító Ezredet, melynek nemzetei rendkívüli energiát fektettek abba, hogy az ő, akkor még nem is ismert, de ide készülő munkavállalói számára ismertté tegyék azt a környezetet, ami itt Pápán találja őket, hogy a lakhatási körülményekről, az iskoláztatási körülményekről, rekreációs lehetőségekről, közlekedésről, helyi szokásokról pontos képet kapjanak. Meglátása szerint a vendégmunkások helyzete kicsit egyszerűbb, hiszen ők munkásszálláson laknak leginkább és nincs velük a családjuk, de ettől függetlenül még itt vannak a városban és a másik 16 órát közöttünk töltik.
-És az a kérdés, hogy ez a folyamat, ez a tendencia mennyire lesz tartós? Mire kell készülnünk? És ha már túl vagyunk azon, hogy az ő elhelyezkedésüket definiáltuk a munkahelyen, ha túl vagyunk azon, hogy önök az ő beilleszkedésüket abban a közösségben segítették, akkor utána jön a város dolga: mit kezdünk mi itt egymással Pápán ezen a 60 négyzetkilométeren? Mert nekünk itt együtt kell élnünk. És találkoznunk kell és egyre több kapcsolatot fogunk kialakítani. És ennek az előnyeit, és ha van, hátrányait is viselnünk kell majd. A városvezető meglátása szerint a külföldi munkavállalók pápai tartózkodásával hosszú távon kell számolni, ez pedig a város gazdasági erejének növekedéséből adódik. A növekvő számú külföldi munkavállaló beilleszkedésével, esetleges igényeivel kapcsolatban pedig nagyon sok kérdést fogalmazott meg a templomba járási igénytől a saját nemzetük televízióműsorainak biztosításáig. Ugyanakkor hangsúlyozta a város és az önkormányzat felelősségét, hiszen a cél az, hogy a növekvő gazdaságban dolgozó külföldi munkavállalók problémamentesen, konfliktusmentesen éljenek városunkban és jelenlétük, munkájuk a város gyarapodását szolgálja, ne pedig a problémáit növelje. Áldozó Tamás megemlítette, a további gazdasági fejlődés, az újabb társaságok betelepülése Pápára - és ezzel akár a külföldi munkavállalók számának növekedése - megalapozott jövőképnek tekinthető, hiszen nem véletlen, hogy az ipari parkban jelentős területeket írtak ki értékesítésre.A rendezvény másik előadásában Kisgyörgy Orsolya munkaerő-piaci szakértő, tanácsadó a jelenlegi trendekről, kihívásokról és a kis- és középvállalkozások helyzetéről tájékoztatta a jelenlévőket. Kitért a hazánk 2018-as GDP növekedésére, mely túlszárnyalta az európai uniós, a régiós átlagot és az előrejelzéseket is, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a növekedés idén várhatóan mérséklődni fog. Szólt arról, hogy az államadósság csökken, de még mindig magas és szólt az infláció várható alakulásáról és a költségvetési hiány csökkenéséről.
A munkaerőpiaci szakértő eredményekről és nehézségekről egyaránt beszéltA beruházásokról elmondta, a múlt évben a legtöbb ágazatban növekedtek a beruházások, kiemelkedett ezek közül a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a kereskedelem és az ingatlanügyek, a KKV-knál azonban kisebb mértékű volt a beruházási kedv. A szakértő előadásában elhangzott, a fejlődés ellenére hazánk versenyképessége még mindig alacsony és ez a KKV-kra is érvényes megállapítás. Az országban élők átlagos életszínvonalát mérő mutató (per capita GDP) vonatkozásában is a gyengébben teljesítő országok között szerepel, Horvátországhoz, Litvániához, Lengyelországhoz, Romániához, Görögországhoz hasonlóan.A foglalkoztatási helyzettel kapcsolatban arról beszélt, a foglalkoztatási ráta 2017-hez képest nőtt a múlt évben és megközelítette a 70 százalékot, 2020-ig pedig a 75 százalékot tervezi elérni hazánk. A foglalkoztatottság aránya nagyon változó az iskolai végzettség szerint, a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási aránya a legalacsonyabb, míg a felsőfokú végzettségűeké a legmagasabb. A munkanélküliségi arány a múlt évben országos átlagban 3,6 százalék volt, e téren a legnagyobb problémát a tartós munkanélküliek magas aránya jelenti.
A munkaerő-piaci kihívások közül kiemelte a munkaerő-hiányt, mely nemcsak mennyiségi hanem minőségi értelemben is nehézséget okoz. Kiemelte, 2019. januárjában közel 88 ezer betöltetlen bejelentett álláshelyet tartottak nyilván. Munkaerő tartalékként a munkanélkülieket, inaktívakat, az alulfoglalkoztatottakat, a plusz külföldi munkaerőt és a diákokat, illetve a nyugdíjasokat jelölte meg. Nehézséget okoz továbbra a hátrányos helyzetű csoportok alacsony foglalkoztatási aránya, a közfoglalkoztatottak csökkenő, de még mindig magas száma, a munkavállalók alacsony alkalmazkodóképessége és a felnőttképzésben való alacsony részvételi arány. Fontos lenne a munkaerő-piaci kereslet és a kínálat összehangolása is - fogalmazta meg az előadó, ennek a legfontosabb lehetséges elemeit ismertetve. Kiemelte a munkahelyek minőségének fontosságát is, ami egyre erősebb befolyásoló tényező, ám még mindig keveset foglalkoznak ezzel a témával a munkaadók.Az előadás végén a munka jövőjéről is szót ejtett Kisgyörgy Orsolya, megemlítve a megatrendeket, így a demográfiai változásokat, az automatizáció és robotizáció elterjedését és a globalizáció hatásait. Mint mondta, ezek nem teljesen tervezhető tényezők, mégis szükség van valamiféle felkészülésre. Ennek módja pedig többek között a vállalkozások pozíciójának megerősítése, az alkalmazkodási képesség javítása, az együttműködés a többi piaci szereplővel, a minőségi munkaerő megszerzése és megtartása, valamint az optimalizált vezetés, szervezeti működés.
A paktumtagokat és a helyi vállalkozásokat várták a fórumraA megjelenteket Áldozó Tamás polgármester köszöntötte, aki beszédében a külföldiek munkavállalásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket boncolgatta, s ajánlotta végiggondolásra. Felidézte a más etnikumhoz tartozók munkavállalását, melynek évszázados története van hazánkban, beszélt a 2000-res évek elején már gyanítható munkaerő-piaci problémákról - melyek a külföldiek munkavállalását eredményezik - és szólt a mai kor kihívásairól, melyek városunkat is érinthetik a következő években, évtizedekben. Hangsúlyozta, ami 10-15 évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy külföldi szakemberek dolgoznak a város gazdasági társaságaiban - ez mára valósággá vált.
-Azzal kell számolnunk, hogy más országokból érkeznek Pápára munkavállalók és ezekről a munkavállalókról nekünk túlságosan sok adatunk nincsen. Tudjuk, hogy melyek a küldő országok. Szállásadóktól, ismerősöktől, gazdasági társaságoktól, rendőrségtől tudjuk azt, hogy vannak nagyon sokan ukránok, voltak nyáron olaszok és spanyolok, alkalmanként lengyelek, szerbek, kirgízek és tudom az egyik gazdasági társaságtól, hogy jönnek mongolok.
Áldozó Tamás polgármester a külföldi munkavállalók nagyszámú megjelenésével felmerülő kérdéseket fogalmazta megMint mondta, a külföldiek magyarországi munkavállalásának megvannak a jogszabályai, de ezt követik a munkaadók problémái, hiszen ezeket a munkavállalókat be kell illeszteni a munkahelyi közösségbe.-Ott egymással szót kell érteniük, tekintettel kell lenni a kulturális különbségekre, munkavédelmi feliratokat és sok minden mást egy másik nyelven kell elhelyezni, képzést tartani azon a nyelven ezeknek a munkavállalóknak és segítséget adni nekik ahhoz, hogy ők egyébként abban a 16 órában is kapjanak valami támpontot a pápai életükhöz, amikor éppen nem a munkahelyen vannak.
Példaként említette a Nehéz-légiszállító Ezredet, melynek nemzetei rendkívüli energiát fektettek abba, hogy az ő, akkor még nem is ismert, de ide készülő munkavállalói számára ismertté tegyék azt a környezetet, ami itt Pápán találja őket, hogy a lakhatási körülményekről, az iskoláztatási körülményekről, rekreációs lehetőségekről, közlekedésről, helyi szokásokról pontos képet kapjanak. Meglátása szerint a vendégmunkások helyzete kicsit egyszerűbb, hiszen ők munkásszálláson laknak leginkább és nincs velük a családjuk, de ettől függetlenül még itt vannak a városban és a másik 16 órát közöttünk töltik.
-És az a kérdés, hogy ez a folyamat, ez a tendencia mennyire lesz tartós? Mire kell készülnünk? És ha már túl vagyunk azon, hogy az ő elhelyezkedésüket definiáltuk a munkahelyen, ha túl vagyunk azon, hogy önök az ő beilleszkedésüket abban a közösségben segítették, akkor utána jön a város dolga: mit kezdünk mi itt egymással Pápán ezen a 60 négyzetkilométeren? Mert nekünk itt együtt kell élnünk. És találkoznunk kell és egyre több kapcsolatot fogunk kialakítani. És ennek az előnyeit, és ha van, hátrányait is viselnünk kell majd. A városvezető meglátása szerint a külföldi munkavállalók pápai tartózkodásával hosszú távon kell számolni, ez pedig a város gazdasági erejének növekedéséből adódik. A növekvő számú külföldi munkavállaló beilleszkedésével, esetleges igényeivel kapcsolatban pedig nagyon sok kérdést fogalmazott meg a templomba járási igénytől a saját nemzetük televízióműsorainak biztosításáig. Ugyanakkor hangsúlyozta a város és az önkormányzat felelősségét, hiszen a cél az, hogy a növekvő gazdaságban dolgozó külföldi munkavállalók problémamentesen, konfliktusmentesen éljenek városunkban és jelenlétük, munkájuk a város gyarapodását szolgálja, ne pedig a problémáit növelje. Áldozó Tamás megemlítette, a további gazdasági fejlődés, az újabb társaságok betelepülése Pápára - és ezzel akár a külföldi munkavállalók számának növekedése - megalapozott jövőképnek tekinthető, hiszen nem véletlen, hogy az ipari parkban jelentős területeket írtak ki értékesítésre.A rendezvény másik előadásában Kisgyörgy Orsolya munkaerő-piaci szakértő, tanácsadó a jelenlegi trendekről, kihívásokról és a kis- és középvállalkozások helyzetéről tájékoztatta a jelenlévőket. Kitért a hazánk 2018-as GDP növekedésére, mely túlszárnyalta az európai uniós, a régiós átlagot és az előrejelzéseket is, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a növekedés idén várhatóan mérséklődni fog. Szólt arról, hogy az államadósság csökken, de még mindig magas és szólt az infláció várható alakulásáról és a költségvetési hiány csökkenéséről.
A munkaerőpiaci szakértő eredményekről és nehézségekről egyaránt beszéltA beruházásokról elmondta, a múlt évben a legtöbb ágazatban növekedtek a beruházások, kiemelkedett ezek közül a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a kereskedelem és az ingatlanügyek, a KKV-knál azonban kisebb mértékű volt a beruházási kedv. A szakértő előadásában elhangzott, a fejlődés ellenére hazánk versenyképessége még mindig alacsony és ez a KKV-kra is érvényes megállapítás. Az országban élők átlagos életszínvonalát mérő mutató (per capita GDP) vonatkozásában is a gyengébben teljesítő országok között szerepel, Horvátországhoz, Litvániához, Lengyelországhoz, Romániához, Görögországhoz hasonlóan.A foglalkoztatási helyzettel kapcsolatban arról beszélt, a foglalkoztatási ráta 2017-hez képest nőtt a múlt évben és megközelítette a 70 százalékot, 2020-ig pedig a 75 százalékot tervezi elérni hazánk. A foglalkoztatottság aránya nagyon változó az iskolai végzettség szerint, a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatási aránya a legalacsonyabb, míg a felsőfokú végzettségűeké a legmagasabb. A munkanélküliségi arány a múlt évben országos átlagban 3,6 százalék volt, e téren a legnagyobb problémát a tartós munkanélküliek magas aránya jelenti.A munkaerő-piaci kihívások közül kiemelte a munkaerő-hiányt, mely nemcsak mennyiségi hanem minőségi értelemben is nehézséget okoz. Kiemelte, 2019. januárjában közel 88 ezer betöltetlen bejelentett álláshelyet tartottak nyilván. Munkaerő tartalékként a munkanélkülieket, inaktívakat, az alulfoglalkoztatottakat, a plusz külföldi munkaerőt és a diákokat, illetve a nyugdíjasokat jelölte meg. Nehézséget okoz továbbra a hátrányos helyzetű csoportok alacsony foglalkoztatási aránya, a közfoglalkoztatottak csökkenő, de még mindig magas száma, a munkavállalók alacsony alkalmazkodóképessége és a felnőttképzésben való alacsony részvételi arány. Fontos lenne a munkaerő-piaci kereslet és a kínálat összehangolása is - fogalmazta meg az előadó, ennek a legfontosabb lehetséges elemeit ismertetve. Kiemelte a munkahelyek minőségének fontosságát is, ami egyre erősebb befolyásoló tényező, ám még mindig keveset foglalkoznak ezzel a témával a munkaadók.Az előadás végén a munka jövőjéről is szót ejtett Kisgyörgy Orsolya, megemlítve a megatrendeket, így a demográfiai változásokat, az automatizáció és robotizáció elterjedését és a globalizáció hatásait. Mint mondta, ezek nem teljesen tervezhető tényezők, mégis szükség van valamiféle felkészülésre. Ennek módja pedig többek között a vállalkozások pozíciójának megerősítése, az alkalmazkodási képesség javítása, az együttműködés a többi piaci szereplővel, a minőségi munkaerő megszerzése és megtartása, valamint az optimalizált vezetés, szervezeti működés.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!