Sorsfordítás - A paraszti társadalom felszámolása 1945-1962 - Kiállítás a Mezőben
2019-01-14 16:57:51 | cikk: Babos Petra |
Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum által szervezett, a „Sorsfordítás. A paraszti társadalom felszámolása, 1945-1962” című kiállítása mától látható a Batthyány Lajos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium konferenciatermében. A Sorsfordítás című vándorkiállítás a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Országgyűlés Hivatala Közművelődési és Közgyűjteményi Igazgatóságának közös szervezésében indult útjára azzal a céllal, hogy felhívja a közvélemény figyelmét arra a kevéssé ismert tényre, hogy a Kádár-korszak elején néhány év alatt a teljes agrártársadalmat belekényszerítették a termelőszövetkezetekbe. A kiállítást egy rendhagyó történelemóra is kísért, melyet Farkas Gyöngyi, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum történésze tartott a diákságnak.
A kollektivizálás a 20. században a magyar társadalmat békeidőben ért legnagyobb megrázkódtatása. A paraszti gazdaságok 1948 és 1961 között több hullámban végrehajtott kollektivizálása a magyarországi népesség közel felét érintette. A paraszti tulajdon felszámolását, a földek és az emberek termelőszövetkezetekbe kényszerítését a kommunista hatalom a megfélemlítés és a terror eszközeivel érte el. Eközben feldúlta, majd felszámolta a hagyományos közösségeket, a hozzájuk kapcsolódó kultúrát és életmódot. A kollektivizálás ugyanakkor nem csak a mezőgazdaságra és a falura volt hatással: a tömeges erőszak és annak a tabusítása a város és a vidék közös története, tragédiája.
Szalóky-Katóné László Mária az iskola könyvtáros tanára elmondta, nagy öröm számukra, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum felkereste őket, hogy az ő iskolájukba is elhoznák a kiállítást, mivel ők az Agrárminisztérium fenntartásában működő intézmény.
-A Sorsfordítás nemcsak egy kiállítást jelent, hanem tartozik hozzá egy vetélkedő is, amely a kiállításra és a ma hallott előadásra épül. A versenyen a végzőseink vesznek majd részt a hét folyamán. A vetélkedőt az iskola történelem tanárai javítják ki, a legjobbak értékes nyereményekben részesülnek, mint például powerbank, pendrive és fülhallgató - tudtuk meg a könyvtárostól.
Farkas Gyöngyi előadásában elmondta, a rendszerváltás előtt tabutéma volt, hogy a téeszeket erőszakos módon hozták létre, de ezekről beszélni kell, nyilvánosságra kell hozni.
-A kiállítást kicsit módosítva az agrár szakképző intézetekben is bemutatjuk, részben azért, mert az itt tanuló diákoknak szoros kapcsolata van a földdel, a gazdálkodással - mondta el Farkas Gyöngyi. Rendkívül kemény és agresszív módon alakultak meg a téeszek, sok emberi szenvedés okán. A kényszerkollektivizálással a magyar társadalom utolsó önálló egzisztenciával rendelkező társadalmi csoportja is az államtól függő helyzetbe került. Sokan a téeszekben vállaltak munkát, mások a falut elhagyva a szocialista iparban kerestek megélhetést. A társadalom „államosításával” teremtődtek meg a „szocializmus alapjai”.
A diákokat arra próbálták az előadásban rávilágítani, hogy diktatórikus körülmények között hogyan is működik a diktatórikus hatalom, illetve arra, hogy az egyéneknek milyen lehetősége volt arra, hogy befolyásolják saját sorsukat. A kényszerkollektivizálások történetéről szóló vándorkiállítást a mezősök két hétig tekinthetik meg.
A kollektivizálás a 20. században a magyar társadalmat békeidőben ért legnagyobb megrázkódtatása. A paraszti gazdaságok 1948 és 1961 között több hullámban végrehajtott kollektivizálása a magyarországi népesség közel felét érintette. A paraszti tulajdon felszámolását, a földek és az emberek termelőszövetkezetekbe kényszerítését a kommunista hatalom a megfélemlítés és a terror eszközeivel érte el. Eközben feldúlta, majd felszámolta a hagyományos közösségeket, a hozzájuk kapcsolódó kultúrát és életmódot. A kollektivizálás ugyanakkor nem csak a mezőgazdaságra és a falura volt hatással: a tömeges erőszak és annak a tabusítása a város és a vidék közös története, tragédiája.
Szalóky-Katóné László Mária az iskola könyvtáros tanára elmondta, nagy öröm számukra, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum felkereste őket, hogy az ő iskolájukba is elhoznák a kiállítást, mivel ők az Agrárminisztérium fenntartásában működő intézmény.
-A Sorsfordítás nemcsak egy kiállítást jelent, hanem tartozik hozzá egy vetélkedő is, amely a kiállításra és a ma hallott előadásra épül. A versenyen a végzőseink vesznek majd részt a hét folyamán. A vetélkedőt az iskola történelem tanárai javítják ki, a legjobbak értékes nyereményekben részesülnek, mint például powerbank, pendrive és fülhallgató - tudtuk meg a könyvtárostól.
Farkas Gyöngyi előadásában elmondta, a rendszerváltás előtt tabutéma volt, hogy a téeszeket erőszakos módon hozták létre, de ezekről beszélni kell, nyilvánosságra kell hozni.
-A kiállítást kicsit módosítva az agrár szakképző intézetekben is bemutatjuk, részben azért, mert az itt tanuló diákoknak szoros kapcsolata van a földdel, a gazdálkodással - mondta el Farkas Gyöngyi. Rendkívül kemény és agresszív módon alakultak meg a téeszek, sok emberi szenvedés okán. A kényszerkollektivizálással a magyar társadalom utolsó önálló egzisztenciával rendelkező társadalmi csoportja is az államtól függő helyzetbe került. Sokan a téeszekben vállaltak munkát, mások a falut elhagyva a szocialista iparban kerestek megélhetést. A társadalom „államosításával” teremtődtek meg a „szocializmus alapjai”.
A diákokat arra próbálták az előadásban rávilágítani, hogy diktatórikus körülmények között hogyan is működik a diktatórikus hatalom, illetve arra, hogy az egyéneknek milyen lehetősége volt arra, hogy befolyásolják saját sorsukat. A kényszerkollektivizálások történetéről szóló vándorkiállítást a mezősök két hétig tekinthetik meg.
Képek:
Címkék:
kiállítás
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!