A „nagyon-nagy író-asszony”
2018-11-29 22:52:21 | cikk: ha |
100 éve, 1918. december 1-jén halt meg Kaffka Margit író, költő, műfordító, akit Ady Endre nevezett a „nagyon-nagy író-asszony”-nak. A Jókai Kör a centenárium kapcsán rá emlékezett novemberi összejövetelén. Bódi Lászlóné állította össze a műsort, mert mint mondta, Kaffka Margit nagy kedvence már fiatalkora óta. Kevesen ismerik műveit, pedig ő volt az első, igazán ismert és elfogadott írónő, a szebbik nem előtte nem vállalta az önkifejezésnek ezt a módját hazánkban. A magyar irodalom egyik legjelentősebb női írója, a Nyugat nemzedékének fontos tagja.
Nagykárolyban született 1880-ban, ahol Ady iskolatársa volt. Később Budapesten szerzett tanári oklevelet, Miskolcon a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai rajongtak érte. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. Szoros baráti kapcsolatban állt Kosztolányival, Babitscsal. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát, és utána már csak a szépirodalomnak élt. 1912-ben jelent meg első nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentritársadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt - amelyben a zárdában töltött éveket idézi fel - 1917-ben adták ki. Verseket, naplókat, cikkeket, kritikákat, karcolatokat, tankönyveket, tanulmányokat és regényeket írt. Az egyik központi témája a dzsentiosztály szükésgszerű összeomlása, a másik pedig az anyaság, a gyermek iránti szeretet. Az írónő művei személyes hangvételűek, s mindig megfogalmaz egy-egy mindenki számára értékes gondolatot - üzen a jövőnek, mondta Bódi Lászlóné. A Jókai Mór Városi Könyvtárban tartott alkalmon az Önképzőkör tagjai olvasták fel a kiválasztott Kaffka Margit-műveket, részleteket.
Nagykárolyban született 1880-ban, ahol Ady iskolatársa volt. Később Budapesten szerzett tanári oklevelet, Miskolcon a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai rajongtak érte. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. Szoros baráti kapcsolatban állt Kosztolányival, Babitscsal. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát, és utána már csak a szépirodalomnak élt. 1912-ben jelent meg első nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentritársadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt - amelyben a zárdában töltött éveket idézi fel - 1917-ben adták ki. Verseket, naplókat, cikkeket, kritikákat, karcolatokat, tankönyveket, tanulmányokat és regényeket írt. Az egyik központi témája a dzsentiosztály szükésgszerű összeomlása, a másik pedig az anyaság, a gyermek iránti szeretet. Az írónő művei személyes hangvételűek, s mindig megfogalmaz egy-egy mindenki számára értékes gondolatot - üzen a jövőnek, mondta Bódi Lászlóné. A Jókai Mór Városi Könyvtárban tartott alkalmon az Önképzőkör tagjai olvasták fel a kiválasztott Kaffka Margit-műveket, részleteket.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!