Dr. Ferenczi Sándor huszárezredorvosra emlékeztek a városbarátok
2018-11-13 10:05:24 | cikk: Babos Petra |
Az „Elsősorban pápai” Városbarát Egylet (EpVE) az első világháború befejeződésének 100. emléknapjához kötődően, 2018. november 12-én koszorúelhelyező emlékezésre és emlékeztetésre hívta az érdeklődőket a JMSZK - Huszár Közösségi Ház Pápa, Huszár lakótelep 3. számú épületének lépcsőfordulójában álló Ferenczi-Freud márvány emléktáblához. Az első világháború befejeződésének 100. évfordulója, a 145 esztendeje született és 85 esztendeje elhunyt néhai első világháborús pápai huszárezredorvos, pszichoanalitikus: Ferenczi Sándor, valamint az őt a világháború során Pápán is meglátogató professzora, Sigmund Freud emlékére, illetve az V. Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszus 100. évfordulója alkalmából tartott emlékalkalmon Kerecsényi Zoltán EpVE-ügyvivő mondott beszédet.
-Ferenczi Sándor egy magyar zsidó család tizenkét gyermeke közül nyolcadikként látja meg a napvilágot 1873. július 7-én Miskolcon. Édesapja, Ferenczi (Fraenkel) Bernát 1848/49-ben honvédként szolgálja Kossuthot, illetve a magyar szabadság ügyét. A szabadságharc bukását követően könyvkereskedést indít. Ebben az irodalmat, zenét szerető, több nyelven - magyarul, németül, jiddisül, lengyelül - is beszélő családi közegben a kis Sándor kulturális érdeklődése sokfelé kezd elágazni. Érdekli az irodalom, a költészet, szabad idejében Petőfi stílusában ír hazafias és szerelmes verseket, de gimnazistaként már hipnóziskísérleteknek is aláveti magát. Gyógyító ember akar lenni. Ferenczire nagy hatással van Sigmund Freud Álomfejtése. Ettől fogva ég a vágytól, hogy személyes kapcsolatba kerüljön a neves professzorral, a pszichoanalitikus iskola megalapítójával. Ferenczi 1908 elején találkozik először személyesen Freuddal. A találkozás megszervezésében egy budapesti orvos, Stein Fülöp van a segítségére. Ettől fogva kettőjük közt intenzív eszmecsere folyik, kölcsönösen beszámolnak egymásnak gondolataikról, terveikről. Mindezek hű emléke nagy teljesítményű, huszonöt esztendőn át zajló levelezésük, – mintegy 1200 levél, amely mindmáig fennmaradt. Ez a nagy levelezés az első világégés alatt sem szűnik meg Ferenczi és Freud között. Ferenczi ezen időszak alatt katonaorvosként szolgál, s így fontos tapasztalatokra tesz szert a háborús lelki sérülésekről. 1914 és 1916 között Pápán ezredorvosként szolgál a huszároknál. Ezen a helyen, 1915 őszén Freud meg is látogatja őt. Ferenczi fennmaradt, pápai keltezésű leveleiből többek közt olvasható a háború alatti hadgyakorlatok világáról; a fronton elesett gróf huszárkapitányról, Esterházy Pálról, Ignotus látogatásáról, a pápai Várkastélyról – ahol Ferenczi egy ideig Pápán lakik –, a grófi uradalom jószágigazgatójának fotografálásban örömét lelő fiáról, akinek köszönhetően fennmarad egy fotó 1915 januárjából: a pápai kastély udvarán, a repkénnyel befuttatott kastélyablak előtt álló Ferencziről.
1916 elején hagyja el Ferenczi Pápát; a pesti Mária Valéria barakk-kórházba kerülve az ideggyógyászati osztály vezetőjeként találkozik először tömegesen a háború fizikai és lelki áldozataival. Egy ideig a pszichoanalízis tanszéket kap a budapesti egyetem orvosi karán, s a rendes orvosi képzés része lesz, azonban a Horthy-rendszer mindezt megszünteti, és sok analitikus külföldre kényszerül emigrálni. Ferenczi 1926 és 1927 között a New School for Social Research meghívására előadásokat tart New Yorkban és Washington környékén, amelyek nagy hatást gyakorolnak az amerikai analitikusokra. Ferenczi, hazatérve Budapestre, a harmincas évek elejéig, egészsége megromlásáig, mindhalálig (1933. május 22.) a pszichoanalízis „szolgálója”. A Farkasréti izraelita temetőben helyezik nyugalomra - derült ki a megemlékezésen.
-Freud nem véletlenül tarthatja fontosnak meglátogatni katonaorvosként szolgáló barátját. A dunántúli Pápa történelmi helyszín lesz a pszichoanalízis szempontjából: Ferenczi itt végezi el a világ első lovas analízisét; 1915 elején, a 7-es honvédhuszárok laktanyájának udvarán parancsnokát, a galíciai fejsérülése óta neurotikus Barthodeiszky Gyulát veszi lóháton kezelésbe. Szabad óráiban pedig itt fordítja Freud fontos műveit - Három értekezés a szexualitás elméletéről, Über den Traum -, emellett katonai minősítési lapja szerint mint ezredorvos elfojt egy tífuszjárványt is.
Az egykori első világháborús pszichoanalitikus-ezredorvos élete, munkássága professzorával való kapcsolata is szerves része történeti múltunknak, helytörténetünknek, s természetesen az első világháborús magyar emlékezetnek. Ennek jegyében helyezték el a városbarátok a koszorújukat a tizenegy évvel ezelőtt állított emléktáblánál.
-Ferenczi Sándor egy magyar zsidó család tizenkét gyermeke közül nyolcadikként látja meg a napvilágot 1873. július 7-én Miskolcon. Édesapja, Ferenczi (Fraenkel) Bernát 1848/49-ben honvédként szolgálja Kossuthot, illetve a magyar szabadság ügyét. A szabadságharc bukását követően könyvkereskedést indít. Ebben az irodalmat, zenét szerető, több nyelven - magyarul, németül, jiddisül, lengyelül - is beszélő családi közegben a kis Sándor kulturális érdeklődése sokfelé kezd elágazni. Érdekli az irodalom, a költészet, szabad idejében Petőfi stílusában ír hazafias és szerelmes verseket, de gimnazistaként már hipnóziskísérleteknek is aláveti magát. Gyógyító ember akar lenni. Ferenczire nagy hatással van Sigmund Freud Álomfejtése. Ettől fogva ég a vágytól, hogy személyes kapcsolatba kerüljön a neves professzorral, a pszichoanalitikus iskola megalapítójával. Ferenczi 1908 elején találkozik először személyesen Freuddal. A találkozás megszervezésében egy budapesti orvos, Stein Fülöp van a segítségére. Ettől fogva kettőjük közt intenzív eszmecsere folyik, kölcsönösen beszámolnak egymásnak gondolataikról, terveikről. Mindezek hű emléke nagy teljesítményű, huszonöt esztendőn át zajló levelezésük, – mintegy 1200 levél, amely mindmáig fennmaradt. Ez a nagy levelezés az első világégés alatt sem szűnik meg Ferenczi és Freud között. Ferenczi ezen időszak alatt katonaorvosként szolgál, s így fontos tapasztalatokra tesz szert a háborús lelki sérülésekről. 1914 és 1916 között Pápán ezredorvosként szolgál a huszároknál. Ezen a helyen, 1915 őszén Freud meg is látogatja őt. Ferenczi fennmaradt, pápai keltezésű leveleiből többek közt olvasható a háború alatti hadgyakorlatok világáról; a fronton elesett gróf huszárkapitányról, Esterházy Pálról, Ignotus látogatásáról, a pápai Várkastélyról – ahol Ferenczi egy ideig Pápán lakik –, a grófi uradalom jószágigazgatójának fotografálásban örömét lelő fiáról, akinek köszönhetően fennmarad egy fotó 1915 januárjából: a pápai kastély udvarán, a repkénnyel befuttatott kastélyablak előtt álló Ferencziről.
1916 elején hagyja el Ferenczi Pápát; a pesti Mária Valéria barakk-kórházba kerülve az ideggyógyászati osztály vezetőjeként találkozik először tömegesen a háború fizikai és lelki áldozataival. Egy ideig a pszichoanalízis tanszéket kap a budapesti egyetem orvosi karán, s a rendes orvosi képzés része lesz, azonban a Horthy-rendszer mindezt megszünteti, és sok analitikus külföldre kényszerül emigrálni. Ferenczi 1926 és 1927 között a New School for Social Research meghívására előadásokat tart New Yorkban és Washington környékén, amelyek nagy hatást gyakorolnak az amerikai analitikusokra. Ferenczi, hazatérve Budapestre, a harmincas évek elejéig, egészsége megromlásáig, mindhalálig (1933. május 22.) a pszichoanalízis „szolgálója”. A Farkasréti izraelita temetőben helyezik nyugalomra - derült ki a megemlékezésen.
-Freud nem véletlenül tarthatja fontosnak meglátogatni katonaorvosként szolgáló barátját. A dunántúli Pápa történelmi helyszín lesz a pszichoanalízis szempontjából: Ferenczi itt végezi el a világ első lovas analízisét; 1915 elején, a 7-es honvédhuszárok laktanyájának udvarán parancsnokát, a galíciai fejsérülése óta neurotikus Barthodeiszky Gyulát veszi lóháton kezelésbe. Szabad óráiban pedig itt fordítja Freud fontos műveit - Három értekezés a szexualitás elméletéről, Über den Traum -, emellett katonai minősítési lapja szerint mint ezredorvos elfojt egy tífuszjárványt is.
Az egykori első világháborús pszichoanalitikus-ezredorvos élete, munkássága professzorával való kapcsolata is szerves része történeti múltunknak, helytörténetünknek, s természetesen az első világháborús magyar emlékezetnek. Ennek jegyében helyezték el a városbarátok a koszorújukat a tizenegy évvel ezelőtt állított emléktáblánál.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!