Régi korok kincsestára - Néprajzi terem az Erkelben
2018-11-07 18:41:07 | cikk: Babos Petra |
A Pápai Erkel Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolában az Erkel-nap keretein belül avatták fel azt az emlékszobát, melyben régi tárgyakat, használati eszközöket vonultatnak fel. A kiállítás tárgyi anyagának összeállításában Füstös Katalin és Pethő Zoltán nyújtott segítséget a pedagógusok, szülők, gyermekek mellett.
A kiállítást Kindertné Surányi Lívia álmodta meg.
-Tavaly, amikor a QSI intézménnyel testvériskolai kapcsolatot írtunk alá, próbáltuk a tornatermet úgy berendezni, hogy tükrözze a magyar nép életét, szokásait, hagyományait. Ehhez kölcsönkértem egykori csoporttársam kincseit, olyan tárgyakat, amelyeket elődeink használtak, s amiket a digitális forradalom korában élő emberek bizony már nem is ismernek. Mikor aztán néhány osztálynak bemutattuk és elmagyaráztuk, mit mire is használtak a régi kor emberei, olyan rácsodálkozó érdeklődéssel hallgatták a diákok, hogy akkor fogalmazódott meg bennem, hogy az iskolában létrehozunk egy állandó kiállítást. Elmondtam az ötletem az igazgatónőnek, aki lelkesen támogatta az elképzelésem. Elindultam Csikvándra idős rokonomhoz gyűjteni a tárgyakat. Kaptam néhányat tőle, de mesélte, hogy már alig lehet rálelni ilyenekre, hiszen a legtöbb faluban nyílt falumúzeum, ott őrzik a régiségeket. Ekkor feltettem a kérésemet az egyik közösségi oldalra, s nagy örömömre Füstös Katalin fel is ajánlotta szülei, nagyszülei régi tárgyait. Aztán egyre többen megmozdultak a felhívásomra. Gyűlt, gyűlt a sok régiség, egyre több anyagunk lett. Kinőtte az eredeti termet. Végül olyan sok anyag összejött, hogy egy egész falusi életteret be tudtunk mutatni az érdeklődőknek, a ház helyiségeit, sőt a régi iskolát is - mesélte Kinderné Surányi Lívia, aki hozzáfűzte, időközben írtak egy jó gyakorlatot is, Magyar vagyok címmel, amibe bekerült ez a terem is, mint múzeumpedagógiai foglalkozások színtere. A tanítótól megtudtuk, szívügyüknek tartják, hogy népünk ránk hagyott örökségét megóvják, átadják az utókornak. Remélik, ezzel a teremmel hozzájárulnak ahhoz, hogy múltunk kis szeletének kincseit megőrizzék.
Az ünnepélyes avatón dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő elmondta, a kiállítás, vagyis a múlt, a modern világban is fontos, mivel így kézzel foghatóvá válik a régmúlt a kincsestárban. Kiemelte, a város és azt itt dolgozó pedagógusok, igyekeznek a múltat megőrizni. Sajnos, a régi mesterségek kihaló félben vannak, ezért is lényeges, hogy a diákok megismerjék a régi korok eszközeit, azokat, amelyeket még nem géppel, villanyárammal hajtottak meg. Aki a múltat nem ismeri meg, az kevésbé tud rákoncentrálni a jövőre, hiszen nem látja a múlt nehézségeit. Végül gratulált a gyűjtőknek, az adományozóknak és az iskolának a kiállításhoz.
Egyházi Andrea tankerületi igazgató köszöntőjében hangsúlyozta, ha egy oktatási intézmény felvállalja, hogy akár egy projekthét keretében magyar néprajzi gyűjteményt állít össze és azt - stílszerűen - tanteremben kiállítva megmutatja, sőt múzeumpedagógiai tevékenységet alapít erre a gyűjteményre, a jó gyakorlatok elvét követve ezt a gyűjteményt nem csak saját tanulóinak, hanem más oktatási intézmények tanulóinak is bemutatja, ezen intézmény elkötelezettsége a magyar néprajz és ezen keresztül a magyar kultúra irányába megkérdőjelezhetetlen. A Pápai Erkel Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola nem először szervezte meg projekthetét „Magyar vagyok!” címmel, amelynek célja a legfontosabb vonásunk, a magyarságunk összefoglalása, feldolgozása, megjelenítése régmúlt és jelen idők tárgyain, viseletein, táncain, szokásain, és nem utolsósorban az iskola profiljába vágóan, zenéjén keresztül. A projekthéten túl a jelenlévők számára közismert az intézmény elkötelezettsége a néptáncoktatás iránt, amely egyre nagyobb szerepet kap az iskola életében, egyúttal - ugyancsak néprajzi elemként - kiválóan tanúsítja a magyar kultúra megismertetése és továbbadása iránti nagyfokú elhivatottságukat. E projekthét mai eseménye a néprajz eszközvilágán, azon belül is főleg a hétköznapi tárgyakon keresztül próbálja azt az értékközösséget összefoglalni, amely megkülönböztet bennünket más nemzetektől - emelte ki Egyházi Andrea, aki a gyűjtemény azon részét ajánlotta különösen a diákok figyelmébe, amelyben a régi iskolai berendezéseket és használati tárgyakat lehet megcsodálni, összehasonlítani a maiakkal, és látható, mekkorát is változott az oktatás és a világ az elmúlt évtizedek alatt. Az iskola a néprajzi tanterem létrehozásával e bölcsességnek tesz eleget.
Unger Tamás alpolgármester elmondta, amikor egy városvezető belép egy pápai iskolába, mindig nagyon jó érzés tölti el. Ezek az iskolák nem a város irányításában és fenntartásában működnek, de pápai intézmények továbbra is.
-Mindegyiknek volt valami jellegzetessége, specializációja. Az Erkelnek az ének-zene, de fontos szerepet játszott a néptánc oktatása is az intézményben. Örülök, hogy az iskola egy új területet is felvállalt, a Magyar vagyok jó gyakorlattal, projekthetekkel a magyarságtudatot erősítik a diákokban. Ez egy olyan területet ölel fel, ami a számukra a legfontosabb kell, hogy legyen. A magyarságtudat átadása a néprajzi teremmel tárgyiasult formája a tevékenységnek - mondta az alpolgármester, aki gratulált a terem kialakításához.
Kiemelte, nem könnyű jó gyakorlatot felépíteni, ami sok szempontból az Európai Unió tagállamaként bizonyos szempontból megütközést válthat ki más nemzetekből.
-Manapság egyre inkább olyan Európa felé próbálnak sodornak minket, amelyikben elfelejtik a gyökereket, azokat, amelyekkel ezeket a nemzeteket meghatározták. Egyre inkább egy globalizált, állandósult, általános kulturális és szemléletbeli értékrend felé próbálnak terelni minket, s egyre kevésbé népszerű az, ha valaki Magyarországon a magyarságtudatát helyezi előtérbe. Számomra éppen ezért szimpatikus az Erkel iskola ezen kezdeményezése.
Füstös Katalin örömét fejezte ki, hogy nagyszülei régiségeit felajánlhatta, hiszen nagyon jó helyre kerültek a tárgyak, így a gyerekek is megismerhetik a régi korok világát.
-Általában konyhai eszközök, polcok, fűszertartók kerültek ide, de mosáshoz használt eszközöket, edényeket is adtam az iskolának - mesélte Füstös Katalin, aki hozzátette, nagyon felemelő érzés látni a kiállítást, s boldogság tölti el, hogy ezek az eszközök jó helyre kerültek.
A kiállítás megnyitó kapcsán Háriné Gregorics Judit tartott fényképekkel színesített, érdekfeszítő előadást a régi eszközökről, berendezésekről, életmódról a népes diákseregnek az aulában.
A néprajzi terem átadó ünnepélyen a Pápai Kurjantók és az iskola néptáncosai működtek közre.
A kiállítást Kindertné Surányi Lívia álmodta meg.
-Tavaly, amikor a QSI intézménnyel testvériskolai kapcsolatot írtunk alá, próbáltuk a tornatermet úgy berendezni, hogy tükrözze a magyar nép életét, szokásait, hagyományait. Ehhez kölcsönkértem egykori csoporttársam kincseit, olyan tárgyakat, amelyeket elődeink használtak, s amiket a digitális forradalom korában élő emberek bizony már nem is ismernek. Mikor aztán néhány osztálynak bemutattuk és elmagyaráztuk, mit mire is használtak a régi kor emberei, olyan rácsodálkozó érdeklődéssel hallgatták a diákok, hogy akkor fogalmazódott meg bennem, hogy az iskolában létrehozunk egy állandó kiállítást. Elmondtam az ötletem az igazgatónőnek, aki lelkesen támogatta az elképzelésem. Elindultam Csikvándra idős rokonomhoz gyűjteni a tárgyakat. Kaptam néhányat tőle, de mesélte, hogy már alig lehet rálelni ilyenekre, hiszen a legtöbb faluban nyílt falumúzeum, ott őrzik a régiségeket. Ekkor feltettem a kérésemet az egyik közösségi oldalra, s nagy örömömre Füstös Katalin fel is ajánlotta szülei, nagyszülei régi tárgyait. Aztán egyre többen megmozdultak a felhívásomra. Gyűlt, gyűlt a sok régiség, egyre több anyagunk lett. Kinőtte az eredeti termet. Végül olyan sok anyag összejött, hogy egy egész falusi életteret be tudtunk mutatni az érdeklődőknek, a ház helyiségeit, sőt a régi iskolát is - mesélte Kinderné Surányi Lívia, aki hozzáfűzte, időközben írtak egy jó gyakorlatot is, Magyar vagyok címmel, amibe bekerült ez a terem is, mint múzeumpedagógiai foglalkozások színtere. A tanítótól megtudtuk, szívügyüknek tartják, hogy népünk ránk hagyott örökségét megóvják, átadják az utókornak. Remélik, ezzel a teremmel hozzájárulnak ahhoz, hogy múltunk kis szeletének kincseit megőrizzék.
Az ünnepélyes avatón dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő elmondta, a kiállítás, vagyis a múlt, a modern világban is fontos, mivel így kézzel foghatóvá válik a régmúlt a kincsestárban. Kiemelte, a város és azt itt dolgozó pedagógusok, igyekeznek a múltat megőrizni. Sajnos, a régi mesterségek kihaló félben vannak, ezért is lényeges, hogy a diákok megismerjék a régi korok eszközeit, azokat, amelyeket még nem géppel, villanyárammal hajtottak meg. Aki a múltat nem ismeri meg, az kevésbé tud rákoncentrálni a jövőre, hiszen nem látja a múlt nehézségeit. Végül gratulált a gyűjtőknek, az adományozóknak és az iskolának a kiállításhoz.
Egyházi Andrea tankerületi igazgató köszöntőjében hangsúlyozta, ha egy oktatási intézmény felvállalja, hogy akár egy projekthét keretében magyar néprajzi gyűjteményt állít össze és azt - stílszerűen - tanteremben kiállítva megmutatja, sőt múzeumpedagógiai tevékenységet alapít erre a gyűjteményre, a jó gyakorlatok elvét követve ezt a gyűjteményt nem csak saját tanulóinak, hanem más oktatási intézmények tanulóinak is bemutatja, ezen intézmény elkötelezettsége a magyar néprajz és ezen keresztül a magyar kultúra irányába megkérdőjelezhetetlen. A Pápai Erkel Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola nem először szervezte meg projekthetét „Magyar vagyok!” címmel, amelynek célja a legfontosabb vonásunk, a magyarságunk összefoglalása, feldolgozása, megjelenítése régmúlt és jelen idők tárgyain, viseletein, táncain, szokásain, és nem utolsósorban az iskola profiljába vágóan, zenéjén keresztül. A projekthéten túl a jelenlévők számára közismert az intézmény elkötelezettsége a néptáncoktatás iránt, amely egyre nagyobb szerepet kap az iskola életében, egyúttal - ugyancsak néprajzi elemként - kiválóan tanúsítja a magyar kultúra megismertetése és továbbadása iránti nagyfokú elhivatottságukat. E projekthét mai eseménye a néprajz eszközvilágán, azon belül is főleg a hétköznapi tárgyakon keresztül próbálja azt az értékközösséget összefoglalni, amely megkülönböztet bennünket más nemzetektől - emelte ki Egyházi Andrea, aki a gyűjtemény azon részét ajánlotta különösen a diákok figyelmébe, amelyben a régi iskolai berendezéseket és használati tárgyakat lehet megcsodálni, összehasonlítani a maiakkal, és látható, mekkorát is változott az oktatás és a világ az elmúlt évtizedek alatt. Az iskola a néprajzi tanterem létrehozásával e bölcsességnek tesz eleget. Unger Tamás alpolgármester elmondta, amikor egy városvezető belép egy pápai iskolába, mindig nagyon jó érzés tölti el. Ezek az iskolák nem a város irányításában és fenntartásában működnek, de pápai intézmények továbbra is.
-Mindegyiknek volt valami jellegzetessége, specializációja. Az Erkelnek az ének-zene, de fontos szerepet játszott a néptánc oktatása is az intézményben. Örülök, hogy az iskola egy új területet is felvállalt, a Magyar vagyok jó gyakorlattal, projekthetekkel a magyarságtudatot erősítik a diákokban. Ez egy olyan területet ölel fel, ami a számukra a legfontosabb kell, hogy legyen. A magyarságtudat átadása a néprajzi teremmel tárgyiasult formája a tevékenységnek - mondta az alpolgármester, aki gratulált a terem kialakításához.
Kiemelte, nem könnyű jó gyakorlatot felépíteni, ami sok szempontból az Európai Unió tagállamaként bizonyos szempontból megütközést válthat ki más nemzetekből.
-Manapság egyre inkább olyan Európa felé próbálnak sodornak minket, amelyikben elfelejtik a gyökereket, azokat, amelyekkel ezeket a nemzeteket meghatározták. Egyre inkább egy globalizált, állandósult, általános kulturális és szemléletbeli értékrend felé próbálnak terelni minket, s egyre kevésbé népszerű az, ha valaki Magyarországon a magyarságtudatát helyezi előtérbe. Számomra éppen ezért szimpatikus az Erkel iskola ezen kezdeményezése. Füstös Katalin örömét fejezte ki, hogy nagyszülei régiségeit felajánlhatta, hiszen nagyon jó helyre kerültek a tárgyak, így a gyerekek is megismerhetik a régi korok világát.
-Általában konyhai eszközök, polcok, fűszertartók kerültek ide, de mosáshoz használt eszközöket, edényeket is adtam az iskolának - mesélte Füstös Katalin, aki hozzátette, nagyon felemelő érzés látni a kiállítást, s boldogság tölti el, hogy ezek az eszközök jó helyre kerültek. A kiállítás megnyitó kapcsán Háriné Gregorics Judit tartott fényképekkel színesített, érdekfeszítő előadást a régi eszközökről, berendezésekről, életmódról a népes diákseregnek az aulában.
A néprajzi terem átadó ünnepélyen a Pápai Kurjantók és az iskola néptáncosai működtek közre.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!