Petőfi-délután a városbarát egylet szervezésében
2018-09-17 06:54:53 | cikk: Babos Petra |
Petőfi-sorozatának részeként az „Elsősorban pápai” Városbarát Egylet soron következő ankétját tartották, melynek ezúttal szakavatott előadója is volt. Az aktuális téma Petőfi költészetében, - Petőfi filozofikus költészetében való elmélyülés volt.
Kerecsényi Zoltán, az egylet ügyvivője elmondta, az elmúlt hónapok folyamán főként Petőfi „pápaiságához” köthető témákat elevenítettek fel, ezek sorában foglalkoztak Petőfi Pápán született költeményeivel, baráti kapcsolataival, összeállítottak- közreadtak egy Petőfi-zsebfüzetet is. Legutóbb Dienes András múlt század közepi gyűjtése nyomán egykori pápai Petőfi-legendákat elevenítettek fel. Az elkövetkezendő hetekben készülnek a kastély előtti Petőfi-szobor 45. évfordulójára, emlékeztetnek Petőfi Pápa környéki kortársai közül az idén évfordulós nevesebbekre, köztük a Bakonytamásiban nyugvó Tatay Sámuel lelkész, 48-as nemzetőr alakjára. Majd az ugyancsak néhai neves pápai diák, ihászi honvéd, költő, későbbi híres református püspök, Pap Gábor és Petőfi költészeti munkásságának összehasonlításával is foglalkozni kívánnak, de most ezúttal a költőóriás kevésbé ismert oldalát szerették volna kicsit megvilágítani, - méghozzá a töprengő, a gondolkodó Petőfit.
Dr. Reisinger János irodalomtörténész elmondta, a gondolkodó Petőfit kevesen ismerik.
-Egy igazi gondolkodót az évek érlelnek ki, de Petőfi szinte gyermekként halt meg. Viszont ennek ellenére is ez az ifjú zseni a legtisztábban, a legkövetkezetesebben, a legmélyebben gondolkodó magyarok egyike volt; Petőfi a maga huszonhat és fél éve alatt körülbelül egy olyan hét-nyolcévnyi intenzív alkotás után gyakorlatilag mindenről véleményt nyilvánított, s olyan spontaneitással, és olyan meggyőző erővel, mint költészetünkből azóta szinte senki sem.
írhatott-e egyáltalán filozofikus verseket huszonhat és fél éves korában az élők sorából eltávozott szinte gyermekember? Tudatosíthatta-e az emberi létezés nagy kérdéseit? Ezen kérdésekre kereste a választ „Gondolatok Petőfi filozofikus költészetéről” címmel tartott előadásában. A „Világosságot!”-nak - fennmaradt kézirata szerint - először „Az emberiség sorsa” címet akarta adni Petőfi; nem véletlenül, hiszen összességében az emberi lét értelmét kutatja benne a költő. Ezért érezte oly hallatlanul fontosnak azokban az időkben költészetével a népet a szabadság útjára terelni, majd pedig ideája, a végső cél, a minden elnyomástól, minden igazságtalanságtól mentes emberiség világszabadsága felé irányítani.
Kerecsényi Zoltán, az egylet ügyvivője elmondta, az elmúlt hónapok folyamán főként Petőfi „pápaiságához” köthető témákat elevenítettek fel, ezek sorában foglalkoztak Petőfi Pápán született költeményeivel, baráti kapcsolataival, összeállítottak- közreadtak egy Petőfi-zsebfüzetet is. Legutóbb Dienes András múlt század közepi gyűjtése nyomán egykori pápai Petőfi-legendákat elevenítettek fel. Az elkövetkezendő hetekben készülnek a kastély előtti Petőfi-szobor 45. évfordulójára, emlékeztetnek Petőfi Pápa környéki kortársai közül az idén évfordulós nevesebbekre, köztük a Bakonytamásiban nyugvó Tatay Sámuel lelkész, 48-as nemzetőr alakjára. Majd az ugyancsak néhai neves pápai diák, ihászi honvéd, költő, későbbi híres református püspök, Pap Gábor és Petőfi költészeti munkásságának összehasonlításával is foglalkozni kívánnak, de most ezúttal a költőóriás kevésbé ismert oldalát szerették volna kicsit megvilágítani, - méghozzá a töprengő, a gondolkodó Petőfit.
Dr. Reisinger János irodalomtörténész elmondta, a gondolkodó Petőfit kevesen ismerik.
-Egy igazi gondolkodót az évek érlelnek ki, de Petőfi szinte gyermekként halt meg. Viszont ennek ellenére is ez az ifjú zseni a legtisztábban, a legkövetkezetesebben, a legmélyebben gondolkodó magyarok egyike volt; Petőfi a maga huszonhat és fél éve alatt körülbelül egy olyan hét-nyolcévnyi intenzív alkotás után gyakorlatilag mindenről véleményt nyilvánított, s olyan spontaneitással, és olyan meggyőző erővel, mint költészetünkből azóta szinte senki sem.
írhatott-e egyáltalán filozofikus verseket huszonhat és fél éves korában az élők sorából eltávozott szinte gyermekember? Tudatosíthatta-e az emberi létezés nagy kérdéseit? Ezen kérdésekre kereste a választ „Gondolatok Petőfi filozofikus költészetéről” címmel tartott előadásában. A „Világosságot!”-nak - fennmaradt kézirata szerint - először „Az emberiség sorsa” címet akarta adni Petőfi; nem véletlenül, hiszen összességében az emberi lét értelmét kutatja benne a költő. Ezért érezte oly hallatlanul fontosnak azokban az időkben költészetével a népet a szabadság útjára terelni, majd pedig ideája, a végső cél, a minden elnyomástól, minden igazságtalanságtól mentes emberiség világszabadsága felé irányítani.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!