Emlékünnepség a Nemzeti Összetartozás Napján
2018-06-04 22:57:20 | cikk: Babos Petra |
-Nemzeti történelmünkben nem szűkölködünk a tragédiákban, különösen nem Mohács után. Tán egy nemzetnek sincs annyi gyászos napja, mint éppen a magyarságnak. Muhi, Mohács, Buda eleste, a nagymajtényi és a világosi fegyverletétel, az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja, a német megszállás, a holokauszt helyi és országos emléknapjai és az orosz megszállás, akár 1945-ben, akár 1956. október 4-én.Trianon, e hét betűs szó minden magyarnak egyenlő kell, hogy legyen a nemzet megsemmisítési kísérletével - mondta a Himnusz hangjai után dr. Hermann István önkormányzati képviselő emlékbeszédében a Millenniumi Emlékparkban ma este, a Pápa Város Önkormányzata által a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából szervezett emlékünnepségen.
Az emlékezőket dr. Hermann István köszöntötte-1920. június 4-én egy tollvonással elveszítettük az egykor virágzó és minden itt élő nemzetiségnek ezredéve hazát nyújtó országunk területének több mint kétharmadát, lakosságának jóval több, mint felét. Nem sorolom a közismert adatokat, amelyeket itt a pápai Millenniumi Emlékparkban sétálva a történelmi városnevek mentén úgyis láthatnak. De megemlítem, hogy még Lengyelország is kapott kicsivel több, mint 500 négyzetkilométer területet és néhány ezer gurál lakost, egyébként itt van az egyik legszebb Magyar Szentek temploma, egy kis fatemplom a havasokban. Magyarországon az egyetlen igazából senki által nem támogatott hősi küzdelmet a Székely Hadosztály harcosai vívták. Mindössze néhány helyen értük el a határmódosításokat: az első volt Balassagyarmat. Kerca és Szomoróc lakóinak felkelése az osztrák hatalom ellen, szintén eredményes volt. A legismertebb a soproni szavazás, ahol a város és környéke döntött hazánk mellett. Itt nem szabad elfelejteni a második önvédő harcos csoportot, a Rongyos Gárdát, a Lajta Bánságot, Héjjas Ivánnal és Francia Kiss Mihállyal az élen. De az 1923-as osztrák fennhatóság alatt megtartott Vas vármegyei népszavazással is 9 kisebb település tárt vissza. Somoskő és Somoskőújfalu visszatérését egy angol tiszt fogfájása és a bányatulajdonos fogorvos sikeres kapcsolata oldotta meg. Végezetül az utolsó határmódosítás egy szemfüles szatmári iskolaigazgatónak köszönhető, aki észrevette, hogy települése, Zajta nem szerepel a Romániához csatolandó települések listájában. A nemzetgyilkosság után, mintegy évtizeddel vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és a gróf Teleki Pál és gróf Bethlen István miniszterelnökök vezette ország, mint a főnix, feltámadt halottaiból. Nemcsak mérhetetlen inflációt, a nyersanyag nélkül maradt feldolgozóipart, a menekültek nehézségeit, hanem a ránk kényszerített fegyverkezési korlátozásokat, a magyar ág addig soha nem látott oktatási, kulturális felemelkedését is megoldották, munkával, tehetséggel - emelte ki az önkormányzati képviselő, majd hozzátette, az elmúlt nyolc esztendőben ennek a gyászos emléknapnak a nemzetegyesítő ereje kiteljesedett.
-Ma már minden határon túl rekedt, vagy oda kivándorolt magyar felveheti újra ősei jogán a magyar állampolgárságot. Ezzel olyan jogokat élvezhet, amelyek érzékeltetik vele, hogy ő is integráns része a magyar nemzetnek. A magyar gazdaság képes segíteni a minden utódállamban elmaradottabb anyanyelvű oktatást az óvodáktól az egyetemekig. Ugyanígy képes segíteni a területek gazdasági fejlesztését is - tette hozzá dr. Hermann István.
A beszédet követően a Szent István Római Katolikus Általános Iskola diákjai emlékeztek meg az elcsatolt területekről. A diákokat Schrei Balázs készítette fel. A műsort követően a jelenlévők közösen keresték fel az Országzászló emlékművet, ahol a koszorúk elhelyezése után a Szózat hangjaival zárult az emlékünnepség.
Az emlékezőket dr. Hermann István köszöntötte-1920. június 4-én egy tollvonással elveszítettük az egykor virágzó és minden itt élő nemzetiségnek ezredéve hazát nyújtó országunk területének több mint kétharmadát, lakosságának jóval több, mint felét. Nem sorolom a közismert adatokat, amelyeket itt a pápai Millenniumi Emlékparkban sétálva a történelmi városnevek mentén úgyis láthatnak. De megemlítem, hogy még Lengyelország is kapott kicsivel több, mint 500 négyzetkilométer területet és néhány ezer gurál lakost, egyébként itt van az egyik legszebb Magyar Szentek temploma, egy kis fatemplom a havasokban. Magyarországon az egyetlen igazából senki által nem támogatott hősi küzdelmet a Székely Hadosztály harcosai vívták. Mindössze néhány helyen értük el a határmódosításokat: az első volt Balassagyarmat. Kerca és Szomoróc lakóinak felkelése az osztrák hatalom ellen, szintén eredményes volt. A legismertebb a soproni szavazás, ahol a város és környéke döntött hazánk mellett. Itt nem szabad elfelejteni a második önvédő harcos csoportot, a Rongyos Gárdát, a Lajta Bánságot, Héjjas Ivánnal és Francia Kiss Mihállyal az élen. De az 1923-as osztrák fennhatóság alatt megtartott Vas vármegyei népszavazással is 9 kisebb település tárt vissza. Somoskő és Somoskőújfalu visszatérését egy angol tiszt fogfájása és a bányatulajdonos fogorvos sikeres kapcsolata oldotta meg. Végezetül az utolsó határmódosítás egy szemfüles szatmári iskolaigazgatónak köszönhető, aki észrevette, hogy települése, Zajta nem szerepel a Romániához csatolandó települések listájában. A nemzetgyilkosság után, mintegy évtizeddel vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó és a gróf Teleki Pál és gróf Bethlen István miniszterelnökök vezette ország, mint a főnix, feltámadt halottaiból. Nemcsak mérhetetlen inflációt, a nyersanyag nélkül maradt feldolgozóipart, a menekültek nehézségeit, hanem a ránk kényszerített fegyverkezési korlátozásokat, a magyar ág addig soha nem látott oktatási, kulturális felemelkedését is megoldották, munkával, tehetséggel - emelte ki az önkormányzati képviselő, majd hozzátette, az elmúlt nyolc esztendőben ennek a gyászos emléknapnak a nemzetegyesítő ereje kiteljesedett. -Ma már minden határon túl rekedt, vagy oda kivándorolt magyar felveheti újra ősei jogán a magyar állampolgárságot. Ezzel olyan jogokat élvezhet, amelyek érzékeltetik vele, hogy ő is integráns része a magyar nemzetnek. A magyar gazdaság képes segíteni a minden utódállamban elmaradottabb anyanyelvű oktatást az óvodáktól az egyetemekig. Ugyanígy képes segíteni a területek gazdasági fejlesztését is - tette hozzá dr. Hermann István. A beszédet követően a Szent István Római Katolikus Általános Iskola diákjai emlékeztek meg az elcsatolt területekről. A diákokat Schrei Balázs készítette fel. A műsort követően a jelenlévők közösen keresték fel az Országzászló emlékművet, ahol a koszorúk elhelyezése után a Szózat hangjaival zárult az emlékünnepség.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!