Hajlék az örökkévalóságban - Kiállításmegnyitó a Pannonia Reformata Múzeumban
2018-05-11 22:08:16 | cikk: ha |
"Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, téged tartottunk hajlékunknak!" - énekelték a 90. zsoltár első versét az ünnepélyes alkalom résztvevői a pápai református ótemplomban. - Az Isten hajlék, mégpedig óvó, az ő népét mindenkor védő, a szolgálatra felvértező hajlék - mondta a Pannonia Reformata Múzeum állandó kiállításainak megnyitóján Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, majd hozzátette: a kiállítás címe is jelzi, hogy örökkévaló hajlék az Isten. - A Dunántúli Református Egyházkerület kirakata szeretne lenni ez a múzeum, a szó szent értelmében. Mert olyan világot élünk, hogy kell a kirakat, amire az emberek felfigyelnek. Hirdetjük, hogy vagyunk, hogy méltó körülmények között élünk és szolgálunk, s tele vagyunk reménységgel - tette hozzá a püspök.
Áldozó Tamás polgármester elismeréssel szólt a reformátusok szerepvállalásárólHuszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a megszentelt hajléknak, a kiállításnak, a múzeumnak van mondandója: amikor a valaha keresztény Európa megtagadja gyökereit, a dunántúli kisvárosban egy olyan tárlat látható, mely sokak számára adhat hitvalló erőt. Áldozó Tamás, Pápa város polgármestere arról szólt, hogy örömmel látta a református ótemplom és a hozzátartozó épületegyüttes felújítását, s örömmel látta a Reformáció 500 programsorozatában, hogy hitben is erősödnek a protestánsok. - Ez az ingatlan város legújabb gazdagodása. Gazdagodása a reformátusoknak, de gazdagodása a pápaiaknak, a katolikusoknak, az evangélikusoknak, mindenkinek, aki ebben a városban él, aki a Dunántúlon él, aki Magyarországon él. Kívánom az önök közösségének, hogy ez a gazdagodás folytatódjék. Kívánom azt, hogy gazdagodjon a város is, és ezért - épp úgy, mint eddig - reformátusok és katolikusok, világiak és egyháziak közösen tudjunk dolgozni - mondta a polgármester.
A kiállításhoz kapcsolódik a Látványtár, ahol a dunántúli reformátusság restaurált értékei láthatókA Hajlék az örökkévalóságban című kiállítást Fogarasi Zsuzsa, a kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója nyitotta meg. Mint mondta, 2017-ben a reformáció 500 éves jubileumával lezárult egy korszak. Most egy új kezdődött, a következő 500 évé, ez a kiállítás már idetartozik. - Formabontó szellemiségű, új, rendkívül modern kiállítás ez. Nem egyháztörténetet mesél, ilyen értelemben nincs narratívája. S hangozzék bár meglepően, a megfelelő jelző a hitvalló erre a kiállításra - mondta a múzeumigazgató. - A kiállítás egységei közt ott van a bűnbeesés, a bűn, a büntetés, a halál, a bűnbánat, a bűnbocsánat, megváltás, keresztény közösségek és az utolsó út - kérdéseket vet fel és válaszokat ad. A kiállításban Köntös László közérthető teológiai gondolatai olvashatók, s a válaszok hitelességét támasztják alá a gondosan válogatott klenódiumok, tárgyak. Egy új tárlat létrehozásakor nélkülözhetetlenek a multimédiás eszközök - ezekben az a kiállítás sem szűkölködik. Segítségükkel láthat a látogató egyháztörténeti, művészettörténeti, néprajzi vonatkozású filmeket, hallgathat zsoltárokat, de ezek használata fakultatív. A kiállítás elegáns, a kevesebb több-elve tökéletesen illeszkedik a térhez, s nem csorbul a mondanivaló sem - tette hozzá Fogarasi Zsuzsa.
A Hori titkai kiállítás is gazdagodott az új helyenA Pannonia Reformata Múzeum másik állandó kiállítása a Hori titkai, mely az épületegyüttes pincéjében kapott helyet. Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye vezetője ismertette az egyiptomi anyagot. - Ez a koporsó és múmia azért is rendkívül jelentős, mert pontosan tudjuk, hogy honnan származik. A festett egyiptomi koporsót és a múmiát Markstein Károly kairói nagykereskedő ajándékozta 1884-ben egykori iskolájának, ő ekkor vásárolta ezeket törvényes úton a feltárást végző szakemberektől. Ez a dokumentált tény ma nagy segítséget jelent, hisz így tudhatjuk, hogy Akhmimból származik. Hori, a Pápán látható koporsó tulajdonosa pap volt Akhmimban, körülbelül 3000 évvel ezelőtt. A koporsóban fekvő múmia viszont biztosan nem azonos Horival. Ez onnan tudható, hogy a vászonba burkolt testet borító díszek 500-600 évvel későbbről származnak. A múmiáról az elvégzett CT-felvételek alapján annyi tudható, hogy egy középkorú, 40-50 év közötti férfi mumifikált teste van a leplek alatt - mondta a szakember.
A látogatók elismerően szóltak a kiállításrólKöntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője, a Dunántúli Református Gyűjtemények igazgatója elmondta, hogy a kiállításnak több rétege van: egy teológiai sík, egy néprajzi-történeti és egy interaktív felület. - A dunántúli reformátusság tárgyait mutatjuk be, melyek beszélnek a múltunkról, az eltelt fél évezredről. De annak ellenére, hogy régi tárgyakat mutatunk be, nem akarunk megragadni a múltban, hanem azt akarjuk elmondani, hogy ahonnan jövünk, az a szellemiség, az a lelkiség az ma is él és ma is érvényes, s a jövőbe mutat - hangsúlyozta a gyűjteményi igazgató.
Ez egy olyan kiállítás, ahol mindent a szemnek, mindent a kéznek és mindent a léleknekHalászné Kapcsándi Szilvia, a múzeum vezetője szerint a kiállítás legfontosabb üzenete, hogy a kereszténység igenis életünk része, abból gyökeredzünk, s kell, hogy ezt újra fefedezzék az emberek, akik kapaszkodókat keresnek. A kiállítás nekik is segítséget adhat. - Természetesen ez a kiállítás nem csupán a reformátusoké, hisz a tárlat a kereszténységről beszél, a kereszténység üzenetét szeretnénk közvetíteni, s ez mindenkihez szól. Ez a múzeumi szolgálat misszió is, hisz ide eljönnek azok is, akik nem járnak templomba. Remélem, hogy meg tudjuk őket is szólítani, s ha látják, hogy egy egyházi múzeum miben más, megtalálják benne a többletet, akkor talán ráirányítjuk a figyelmet a hit értékeire - mondta a múzeum vezetője.
A Pannonia Reformata Múzeum május 12-én 9-16 óra között ingyenesen látogatható, jövő héttől pedig már nyitva lesz a kiállítóhely.
Áldozó Tamás polgármester elismeréssel szólt a reformátusok szerepvállalásárólHuszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a megszentelt hajléknak, a kiállításnak, a múzeumnak van mondandója: amikor a valaha keresztény Európa megtagadja gyökereit, a dunántúli kisvárosban egy olyan tárlat látható, mely sokak számára adhat hitvalló erőt. Áldozó Tamás, Pápa város polgármestere arról szólt, hogy örömmel látta a református ótemplom és a hozzátartozó épületegyüttes felújítását, s örömmel látta a Reformáció 500 programsorozatában, hogy hitben is erősödnek a protestánsok. - Ez az ingatlan város legújabb gazdagodása. Gazdagodása a reformátusoknak, de gazdagodása a pápaiaknak, a katolikusoknak, az evangélikusoknak, mindenkinek, aki ebben a városban él, aki a Dunántúlon él, aki Magyarországon él. Kívánom az önök közösségének, hogy ez a gazdagodás folytatódjék. Kívánom azt, hogy gazdagodjon a város is, és ezért - épp úgy, mint eddig - reformátusok és katolikusok, világiak és egyháziak közösen tudjunk dolgozni - mondta a polgármester.A kiállításhoz kapcsolódik a Látványtár, ahol a dunántúli reformátusság restaurált értékei láthatókA Hajlék az örökkévalóságban című kiállítást Fogarasi Zsuzsa, a kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója nyitotta meg. Mint mondta, 2017-ben a reformáció 500 éves jubileumával lezárult egy korszak. Most egy új kezdődött, a következő 500 évé, ez a kiállítás már idetartozik. - Formabontó szellemiségű, új, rendkívül modern kiállítás ez. Nem egyháztörténetet mesél, ilyen értelemben nincs narratívája. S hangozzék bár meglepően, a megfelelő jelző a hitvalló erre a kiállításra - mondta a múzeumigazgató. - A kiállítás egységei közt ott van a bűnbeesés, a bűn, a büntetés, a halál, a bűnbánat, a bűnbocsánat, megváltás, keresztény közösségek és az utolsó út - kérdéseket vet fel és válaszokat ad. A kiállításban Köntös László közérthető teológiai gondolatai olvashatók, s a válaszok hitelességét támasztják alá a gondosan válogatott klenódiumok, tárgyak. Egy új tárlat létrehozásakor nélkülözhetetlenek a multimédiás eszközök - ezekben az a kiállítás sem szűkölködik. Segítségükkel láthat a látogató egyháztörténeti, művészettörténeti, néprajzi vonatkozású filmeket, hallgathat zsoltárokat, de ezek használata fakultatív. A kiállítás elegáns, a kevesebb több-elve tökéletesen illeszkedik a térhez, s nem csorbul a mondanivaló sem - tette hozzá Fogarasi Zsuzsa.A Hori titkai kiállítás is gazdagodott az új helyenA Pannonia Reformata Múzeum másik állandó kiállítása a Hori titkai, mely az épületegyüttes pincéjében kapott helyet. Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye vezetője ismertette az egyiptomi anyagot. - Ez a koporsó és múmia azért is rendkívül jelentős, mert pontosan tudjuk, hogy honnan származik. A festett egyiptomi koporsót és a múmiát Markstein Károly kairói nagykereskedő ajándékozta 1884-ben egykori iskolájának, ő ekkor vásárolta ezeket törvényes úton a feltárást végző szakemberektől. Ez a dokumentált tény ma nagy segítséget jelent, hisz így tudhatjuk, hogy Akhmimból származik. Hori, a Pápán látható koporsó tulajdonosa pap volt Akhmimban, körülbelül 3000 évvel ezelőtt. A koporsóban fekvő múmia viszont biztosan nem azonos Horival. Ez onnan tudható, hogy a vászonba burkolt testet borító díszek 500-600 évvel későbbről származnak. A múmiáról az elvégzett CT-felvételek alapján annyi tudható, hogy egy középkorú, 40-50 év közötti férfi mumifikált teste van a leplek alatt - mondta a szakember.A látogatók elismerően szóltak a kiállításrólKöntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője, a Dunántúli Református Gyűjtemények igazgatója elmondta, hogy a kiállításnak több rétege van: egy teológiai sík, egy néprajzi-történeti és egy interaktív felület. - A dunántúli reformátusság tárgyait mutatjuk be, melyek beszélnek a múltunkról, az eltelt fél évezredről. De annak ellenére, hogy régi tárgyakat mutatunk be, nem akarunk megragadni a múltban, hanem azt akarjuk elmondani, hogy ahonnan jövünk, az a szellemiség, az a lelkiség az ma is él és ma is érvényes, s a jövőbe mutat - hangsúlyozta a gyűjteményi igazgató.Ez egy olyan kiállítás, ahol mindent a szemnek, mindent a kéznek és mindent a léleknekHalászné Kapcsándi Szilvia, a múzeum vezetője szerint a kiállítás legfontosabb üzenete, hogy a kereszténység igenis életünk része, abból gyökeredzünk, s kell, hogy ezt újra fefedezzék az emberek, akik kapaszkodókat keresnek. A kiállítás nekik is segítséget adhat. - Természetesen ez a kiállítás nem csupán a reformátusoké, hisz a tárlat a kereszténységről beszél, a kereszténység üzenetét szeretnénk közvetíteni, s ez mindenkihez szól. Ez a múzeumi szolgálat misszió is, hisz ide eljönnek azok is, akik nem járnak templomba. Remélem, hogy meg tudjuk őket is szólítani, s ha látják, hogy egy egyházi múzeum miben más, megtalálják benne a többletet, akkor talán ráirányítjuk a figyelmet a hit értékeire - mondta a múzeum vezetője.A Pannonia Reformata Múzeum május 12-én 9-16 óra között ingyenesen látogatható, jövő héttől pedig már nyitva lesz a kiállítóhely.
Képek:
Címkék:
református
| kiállítás
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!