Arany, az Ember - előadás a Rákóczi Szövetségben

- Két utca és 150 év választ el Arany Jánostól - mondta az előadó, Fekete Pál Péter, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma informatika-fizika szakos tanára. Ő maga is nagyszalontai, s 1990-ben ott volt a Nagyszalontai Arany János Művelődési Társaság újraindítói közt. Titkárként tevékenyen részt vett a csoport munkájában, ma pedig már külsős, támogató tagként segíti az Arany-kultusz ápolását. Ennek a tevékenységnek szép példája a Rákóczi Szövetség pápai csoportjában tartott előadása is, melynek a gimnázium díszterme adott otthont.

Gór Judit titkár kérte fel az előadót

Jean d'Or azaz Arany, az Ember - ezt a címet adta előadásának. Elöljáróban szólt Nagyszalontáról. Mint mondta, a település első említése 1214-ben II. András adománylevelében található, Nagy-Zolunta néven. Eredetileg egy kis falucska volt a Toldy család tulajdonában, amit 1241-ben a tatárok feldúltak. Ez adja a történelmi alapját annak a Toldi trilógiának, amit Arany 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára írt.

Fekete Pál Péter megosztott néhány olyan részletet is hallgatóságával, melyet a tankönyvekben hiába keresnénk. Bár azt sokan tudják, hogy Arany János idős szülők gyermeke volt, azt kevesebben, hogy a családban az első Arany János 1806. február 6-án született, aki meghalt 1813. augusztus 3-án, élt 7 évet és 6 hónapot. A II. Arany János 1817. március 2-án született, és amint jól ismert, élt 65 évet és 7 hónapot. Amikor világra jött, nagy éhínség pusztított, így édesanyjának elapadt a teje, de nővére szoptatta őt, így maradt életben.

A Rákóczi Szövetség Pápai Szervezete és a Pápai Művelődéstörténeti Társaság tagjai is jelen voltak a rendezvényen

Az előadásból az is kiderült, hogy Arany János szalontai szülőháza 1823-ban leégett. A helyére épített ház sem létezik már, azonban a helyi önkormányzat a már eltűnt épületek helyére építtetett egy új, tájjellegű épületet. Az udvaron található kút már Arany idejében is létezett, nyílván az ágast és a gémet azóta több ízben kicserélték. A nádfedeles parasztház homlokzatán emléktábla hirdeti, hogy valamikor itt állott az egyik leghíresebb magyar költő szülőháza. Az Arany János személyes hagyatékának egy részét őrző nagyszalontai Csonkatorony felújítása 2017 októberében kezdődött az Arany János-emlékév keretében. A renoválással egy időben megújult a legendás épületben található Arany János Emlékmúzeum több mint négy évtizede létrehozott állandó tárlata is, amelynek kiállítási tárgyai nagyobb részt restaurációra szorultak. A kiállítást március 14-én adták át a nagyközönségnek.

Fekete Pál Péter előadásán a Pápai Művelődéstörténeti Társaság Pápai Népfőiskolája tagjai is részt vettek.

Képek: