Jól állunk, de azért még ne dőljünk hátra - beszélgetés Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel

A napokban járt városunkban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, a Veszprém 4. számú választókerület Fidesz-KDNP-s képviselőjelöltje meghívására tartott előadást a gazdaságpolitikai fórumon. A rendezvény előtt beszélgettünk a miniszterrel.

-Jelentősen növekedtek a beruházások a 2017-es esztendőben - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közelmúltban kiadott közleményében. Mi váltotta ki ezt a hatást a hazai gazdaságban?

-Jól állunk, de azért még ne dőljünk hátra! Nagyon sok mindenben tudtunk előrelépni: a munkaerőpiacon azt látjuk, hogy a munkanélküliség 4 százalék alá csökkent; a gazdasági növekedés 4 százalék fölött volt tavaly - és ezt várjuk az idei évtől is -; jelentősen tudtunk növelni azokon a béreken, amikre a minimálbéren és a garantált bérminimumon keresztül a kormánynak hatása volt; tartjuk a 6 éves bérmegállapodást, amit a munkaadókkal és munkavállalókkal kötöttünk. Azt gondolom, jó pályán van a gazdaság, ez ad lehetőséget arra, hogy a többletforrásokból további beruházásokat készítsünk el, hogy további támogatásokat tudjunk biztosítani a kis- és középvállalkozásoknak. Nagyon bízom benne, hogy ez a trend nem törik meg, ez a folyamat nem áll le. Nagyon sok vesztenivalónk van, ezért is nagyon fontos, hogy április 8-án hogyan fogunk majd dönteni.

-Melyek azok az ágazatok, amik a legintenzívebben fejlődtek az elmúlt években?

-Az iparon belül a járműipar az első számú húzóágazata ma a magyar gazdaságnak, de emellett a gyógyszeripar, a vegyipar, a feldolgozóiparnak különböző területei, az élelmiszeripar az elmúlt évben nagyon jól teljesített. A mezőgazdaság tavaly kissé gyengébb eredményt ért el az időjárás miatt, de más ágazatok beléptek a helyére, így a negyedik negyedévben, a 28 európai tagország között a 4. legnagyobb növekedést tudtuk elérni.

-Milyen kormányzati intézkedések segítették, hogy ez a fejlődés megvalósuljon?

-A legfontosabbnak a 6 éves megállapodást tartom, mert ebben vállaltuk, hogy a következő években milyen közteher-csökkentési lépéseket fogunk meghozni. A tavalyi évben csökkentettük a társasági adó mértékét 9 százalékra, ez ma a legalacsonyabb Európában, a munkaadói járulék 27 százalékról tavaly már 22-re csökkent, idén pedig 19,5 százalékra. Bár néhány százalék egy átlagember számára nem mond sokat, de 1 százalék csökkentés 85 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál. Emellett a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése - idén 8 és 12 százalékkal - a kereseteket tovább fogja növelni. Azt gondolom, azoknál a munkaadóknál ahol jó munkaerő van, azt meg kell tartani, meg kell fizetni, mindenkinek éreznie kell, ha a gazdaság növekedési pályán van, annak ő is az előnyét élvezi, hasznát látja.

-Pápán is már kézzel foghatóan érezhető a munkaerőhiány, úgy tűnik, a humánerőforrás terén már nem nagyon lehet előre lépni, nincs már, akit be lehessen vonni a munka világába. Lehet-e ez gátja a további gazdasági növekedésnek?

-Vannak még tartalékaink, vannak még munkanélküliek az országban és vannak még olyan közfoglalkoztatásban lévők, akiknek az átképzésével lehet pótolni a munkaerőhiányt. Ezen túlmenően két olyan területet látunk, ahonnan érdemes munkaerőt toborozni. Az egyik a női foglalkoztatás, ebben még le vagyunk maradva, van még lehetőség arra, hogy részmunkaidővel, távmunkával, képzéssel a munkaerő-piacra több hölgyet tudjunk visszasegíteni. A másik terület pedig a szépkorúak foglalkoztatása, azoknak a nyugdíjasoknak, akik még jó erőben érzik magukat, nyugdíj mellett keresni, dolgozni akarnak, tudunk segíteni a szabályok módosításával.
A miniszter a gazdaságpolitikai fórumon is kiemelte a foglalkoztatottság bővülését

-A közelmúltban a Vállalkozók fogadásán, melyen az önkormányzat mond köszönetet a város legnagyobb adófizetőinek, egy gazdaságpolitikai előadás hangzott el. Ezen azt hallhattuk, hogy a bár a gazdasági válság óta Magyarország nagyon jelentős fejlődést ért el, még mindig nem értük el, hogy a V4-ek éllovasa legyünk. Milyen kitörési pontokat lát ön hazai gazdaság előtt, miben kell erősödni még?

-Szerencsére a legtöbb területen már hozzuk a V4-ek átlagát, de az a célunk, hogy a V4-ek éltanulója legyünk a következő években, Magyarország visszanyerje azt a pozícióját, amit utoljára 2002-ben tudott kivívni magának a visegrádi országok között. Ehhez javítani kell a versenyképességet, be kell ruházni, be kell fektetni a humánerőforrásba, tőkét kell fektetni a gépesítésbe, technológia alkalmazásába. Elkezdtünk egy ipar 4.0 programot, szeretnénk, ha a digitalizáció, az automatizáció hatása minél több magyar vállalkozást segítene. Segíteni fogunk a vállalkozásoknak abban is, hogy beszállítójává tudjanak válni nagy cégeknek, és ha ez nem is lehetséges, képesek legyenek arra, hogy világszínvonalon állítsanak elő termékeket és ezzel az exportpiacon meg tudjanak jelenni.

-A választási kampányok idején a pártoktól rendre béremelésről, adócsökkentésről, nyugdíjemelésről hallani. Bizonyára ön is ismeri ezeket az ígéreteket. Mennyi ezeknek a realitása?

-Dr. Kovács Zoltán államtitkár úrral régi harcosai vagyunk a politikai életnek és sok kampányt megéltünk már. Ilyenkor valóban jönnek a bemondások, ígéretek. A mai magyar kormány abban a helyzetben van, hogy nem kell ígérnie, hanem konkrét lépéseket tud tenni. A gazdaság jó helyzete lehetővé teszi azt, hogy ne csak ígérgessünk, hanem döntéseket hozzunk. Ennek köszönhető az, hogy idén a nyugdíjasoknak még húsvét előtt újabb támogatást tudunk adni és ennek köszönhető, hogy a téli hidegebb szezonra tekintettel a fűtési számlákhoz hozzá tudunk járulni. Ezek önmagukért beszélnek, korábban nem volt ilyen helyzet, vagy ha volt, annak az ország eladósodása volt a következménye. Most egy teljesen más szituáció van, a gazdaság növekedése teremti meg a munkahelyeket, a jövedelmeket, és hogy az állam ilyen döntéseket tudjon hozni.

Képek: