Purim, a legvidámabb ünnep
2018-03-04 21:15:56 | cikk: ha |
"Tegyétek azokat az evés-ivás és az öröm napjaivá..." - olvasható Eszter könyvében, a Purim, azaz “sorsvetés” kapcsán, mely a zsidó nép legszínesebb, legvidámabb ünnepe. Hosszú idő után tavaly költözött be újra ez a hagyomány a zsinagóga falai közé a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesületnek köszönhetően. A Purim emléknapja a zsidó naptár szerint Ádár hó 14., ez a Gergely-naptár szerint februárra vagy márciusra esik, idén március 4-én tartotta a pápai közösség ezt az ünnepet.
Schmidt Orsolya elnök ismertette az ünnep hátterétA purimi ünnepen a perzsa uralom alatt élő zsidó közösség megmenekülésére emlékeznek. A purim név a „sorsvetést” jelentő héber szóból ered, mert Hámán így választotta ki az időpontot, amikor ki akarta irtani a zsidókat. Az i.e. 450 körül történt események főszereplői Ahasvérus perzsa király, a zsidó származású Eszter, Hámán, sértett főminiszter és Mordecháj, Eszter unokabátyja. Hámán fondorlattal és gazdag ajándék ígéretével rávette a királyt, hogy rendelje el a zsidók egy adott napon történő elpusztítását. Hámán ezt a napot kockevetéssel (sorsvetés) határozta meg - ez volt Ádár 14. napja. Eszter aztán közbenjárt a királynál és a zsidók engedélyt kaptak arra, hogy fegyverrel védhessék magukat: harcba szálltak és győzedelmeskedtek, így a halálos veszedelem napja örömünneppé vált - mesélte el a történetet Schmidt Orsolya.
Viccek 1923-ból Schmidt Dezsőné tolmácsolásábanSchmidt Orsolya elnök elmondta, nagyon örül, hogy ismét sokan részt vettek a programon, mely, hogy még vidámabb legyen, tartogatott néhány humoros gondolatot is. Az 1923-ban megjelent pápai élclap, a Pápai Purim vidám híreiből, szarkasztikus kommentárjaiból, vicces hirdetéseiből olvasott fel néhányat Schmidt Dezsőné. Nem maradt el a játék sem, a jelenlevők valóban figyeltek, így tudtak válaszolni a purimi történetre vomatkozó kérdésekre.
Hámán füle - hagyományos purimi édességAz ünnephez négy fontos kötelezettség kapcsolódik: fel kell olvasni Eszter könyvét, lakomát kell tartani, ajándékokat kell küldeni rokonoknak, barátoknak és meg kell ajándékozni a szegényeket. A zsinagógában tartott rendezvényen az ünnep tradicionális édességét, a Hámán fülét. Schmidt Dezsőné, az egyesület tagja négy tepsivel sütött a finomságból, melynek a receptjét is közkinccsé tették. A linzertészta alapra finom lekvár, illetve a hagyományoktól eltérően néhányra mogyorókrém is került. A hideg ellen teát kínáltak a szervezők, de voltak játékos feladatok is a gyerekek számára.
Schmidt Orsolya elnök ismertette az ünnep hátterétA purimi ünnepen a perzsa uralom alatt élő zsidó közösség megmenekülésére emlékeznek. A purim név a „sorsvetést” jelentő héber szóból ered, mert Hámán így választotta ki az időpontot, amikor ki akarta irtani a zsidókat. Az i.e. 450 körül történt események főszereplői Ahasvérus perzsa király, a zsidó származású Eszter, Hámán, sértett főminiszter és Mordecháj, Eszter unokabátyja. Hámán fondorlattal és gazdag ajándék ígéretével rávette a királyt, hogy rendelje el a zsidók egy adott napon történő elpusztítását. Hámán ezt a napot kockevetéssel (sorsvetés) határozta meg - ez volt Ádár 14. napja. Eszter aztán közbenjárt a királynál és a zsidók engedélyt kaptak arra, hogy fegyverrel védhessék magukat: harcba szálltak és győzedelmeskedtek, így a halálos veszedelem napja örömünneppé vált - mesélte el a történetet Schmidt Orsolya.Viccek 1923-ból Schmidt Dezsőné tolmácsolásábanSchmidt Orsolya elnök elmondta, nagyon örül, hogy ismét sokan részt vettek a programon, mely, hogy még vidámabb legyen, tartogatott néhány humoros gondolatot is. Az 1923-ban megjelent pápai élclap, a Pápai Purim vidám híreiből, szarkasztikus kommentárjaiból, vicces hirdetéseiből olvasott fel néhányat Schmidt Dezsőné. Nem maradt el a játék sem, a jelenlevők valóban figyeltek, így tudtak válaszolni a purimi történetre vomatkozó kérdésekre.Hámán füle - hagyományos purimi édességAz ünnephez négy fontos kötelezettség kapcsolódik: fel kell olvasni Eszter könyvét, lakomát kell tartani, ajándékokat kell küldeni rokonoknak, barátoknak és meg kell ajándékozni a szegényeket. A zsinagógában tartott rendezvényen az ünnep tradicionális édességét, a Hámán fülét. Schmidt Dezsőné, az egyesület tagja négy tepsivel sütött a finomságból, melynek a receptjét is közkinccsé tették. A linzertészta alapra finom lekvár, illetve a hagyományoktól eltérően néhányra mogyorókrém is került. A hideg ellen teát kínáltak a szervezők, de voltak játékos feladatok is a gyerekek számára.Képek:
Címkék:
zsinagóga
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!