Jelentős fejlődés a mezőgazdaságban

A kormányzati kommunikációs programsorozat keretében várták ma fórumra az agráriumban dolgozókat a JMSZK-ba. A rendezvény házigazdája dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő volt, vendége pedig Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

A fórumot megelőző sajtótájékoztatón dr. Kovács Zoltán arról beszélt, mind a pápai, devecseri és a zirci járás egy részének szoros kötődése van az agráriumhoz, a hagyományos mezőgazdasági kultúrák leginkább a pápai járásban jellemzők, a Somló környéke a szőlőtermesztésről és borkészítésről ismert, Zirc környékén pedig a krumplitermesztés terjedt el. Mindemellett sok állattenyésztő dolgozik a területen és jelentős az erdőgazdálkodási tevékenység is.
-A birtokszerkezetet tekintve színes a paletta, vannak nagyüzemek a környéken, de sok a kis gazdaság, családi vállalkozás is a mezőgazdaságban. Az arányok az elmúlt években megváltoztak, ma már a korábbiaknál lényegesen több földterület a kisebb gazdálkodók kezében van - ismertette dr. Kovács Zoltán.
Fejlődő mezőgazdaság, változó birtokszerkezet jellemzi a térséget is - mondta dr. Kovács Zoltán 

Győrffy Balázs a hazai agrárgazdaság elmúlt hét évét összegezte. Kiemelte, 2010 óta minden évben a három legdinamikusabban fejlődő agrárgazdaság egyike volt a magyar az Európai Unió területén.
-Másfélszer akkora lett a termelési értékünk, csaknem megdupláztuk az export értékünket és 70 ezerrel többen dolgoznak a mezőgazdaságban, mint 2010-ben. Azon vagyunk, hogy ez a fejlődés tovább folytatódjon, így a következő 10 évben még mintegy 50 ezer embernek adhat munkát az agrárium - jelentette ki a NAK elnöke. Győrffy Balázs arról is szólt, a támogatások meghatározzák az agrárgazdaság teljesítményét, ez az Európai Unió egészében így van, ezért nem mindegy mikor és milyen módon állnak rendelkezésre az uniós források és azt mennyivel egészíti ki a magyar állam.
-A nemzeti költségvetésből fizetett támogatások 2010 óta megduplázódtak, vannak ágazatok, ahol közel négyszeresére nőttek.
Az uniós forrásokról elmondta, a 2014-2020-as időszakban Magyarország a korábbinál jobb pozíciót tudott elérni, a csökkenő közös agrárpolitikai büdzséből nagyobb forrást tudott elhozni, mint az előző ciklusban, vagyis a kisebb tortából nagyobb szelethez jutott.
-Ez egyértelműen agrárdiplomáciai bravúr, és már most kell azon gondolkodni, hogy mi lesz 2021-től. Magyarország álláspontja egyértelmű, kijelentettük, hogy ennek a rendszernek a fenntartása hazánk érdeke.
A hazai mezőgazdasági termelők munkája mutatkozik meg az eredményességben - közölte Győrffy Balázs

Az elnök arról is szólt, hogy a magyar földtörvény jó, és hazánk sokat lépett előre a birtokpolitikában is. A cél az, hogy a kis és közepes családi gazdaságok erősödjenek, növekedjenek, ez a társadalmi réteg adja a magyar vidék agrárteljesítményének a gerincét.
-Érdemi előrelépés történt, ma már 60 százalékban a mezőgazdasági területeket a családi gazdálkodók, egyéni gazdálkodók használják - jelentette ki, hozzátéve, ebben nagy szerepe volt a Földet a gazdáknak programnak, amely keretében 200 ezer hektár földet értékesített az állam a piaci árnál drágábban, szabályozott keretek között. Ennek a területnek a 40 százalékát a 40 év alatti gazdálkodók vásárolták meg, ami pozitív a jövőre nézve.

-Nagy megdöbbenéssel olvastuk az elmúlt napokban, hogy a szocialista párt arra készül, ha esetleg kormányt alakít - fogalmazzunk őszintén - pártpolitikai alapon vissza fogja venni ezeket a földeket a gazdálkodóktól. Ez kísértetiesen hasonlít az 50-es évek gyakorlatához, ez nem más, mint a 21. század kulák programja - fogalmazott Győrffy Balázs, és hangsúlyozta, határozottan visszautasítják ezt az elképzelést.

A sajtótájékoztatót követően dr. Kovács Zoltán és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az összegyűlt mezőgazdasági termelőknek tartott tájékoztatót a hazai agrárgazdaság eredményeiről és tervezett jövőjéről.

Képek: