Jókai: Sárga Rózsa című regényének eredeti kéziratát adta ajándékba Debrecen város Balatonfürednek
2010-05-08 00:29:32 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
A XIX. alkalommal megrendezett Jókai-napok ünnepélyes megnyitóját követően dr. Bóka István polgármester és Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke Csorba Csillával, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával közösen vágták át a nemzetiszín szalagot, mellyel átadták a Jókai Emlékház és Múzeumot. Jókai Mór egykori nyaralója teljesen felújított kerttel és új kiállítással várja mától az érdeklődőket. A kiállítást Csorba Csilla méltatta.
- Mi az a Jókai Múzeum? Egy múzeum, amely nincs, de amelynek lennie kellene. Ha a magyarság élni akar, legelső teendői közé tartozik, hogy Jókaival szemben adósságát megfizetni. Ha a tegnapi nemzedék elhibázta a dolgot, a mai nap helyre kell hozni azt. Ezzel tartozunk Jókainak, de még inkább saját magunknak – emelte ki a főigazgató. 1883 februárjában - ötven éves jubileumán - a Petőfi Társaság tagjainak megmutatta emléktárgyait az akkor 58 éves író, s azok múzeumszerű elrendezéséről beszélt, azzal a megjegyzéssel: azt akarom, hogy szobám így legyen berendezve a múzeumban, mint most van. 1894-ben maga a kultuszminiszter erősítette meg ezt a szándékot: hozzanak létre Jókai Emlékmúzeumot. Az író tárgyi környezetének megőrzött, autentikus megjegyzésekkel kommentált kiállítása Európa szerte egyedülállóan őrzi a legtökéletesebb, a költő által maga tervezett lakás hangulatát, miliőjét, hiszen minden ott maradt a maga helyén, a kandallótól az ágyig.
A villába lépő embert különleges hangulat keríti hatalmába, amely már a bejáratnál található 120 éves fánál megszületik. Ezt az atmoszférát csak emelik a korhű ruhákba öltözött füredi hagyományőrzők, akik láttán megelevenedik egy elmúlt kor szelleme, melyet átitatott az éjszakai kártyázás, a pipázás, a szép ruhák és a csigaházak. Jókai több házát maga tervezte, rajzolta helyet adva benne az alkotáshoz szükséges, elvonultságot biztosító szobával, ahol minden egyes darabnak volt a rendeltetése. Belépve a házba azonnal körülöleli az embert az író egyedisége mellett a lelkét, melegségét sugárzó hangulat az emberi és tárgyi dolgok összefonódásával.
- Vannak idetartozó és a pesti lakások miliőjéből áthozott, de vannak eredeti tárgyakkal azonos érzelmi húron pendülő bútorok, színek, formák, anyagok és kellékek. Nem egészen rekonstrukció ez, hiszen akkor helyet kellet volna adnunk a lakásban lévő túlzsúfoltságnak, a természetes rendetlenségnek, a lakás minden pontján felbukkanó befőtteknek, terpeszkedő macskáknak és kutyáknak, az állandóan kiáltozó kakadunak, a ruha, üveg és porcelántömegnek. Kiállítás, de nem hagyományos formában- mondta Csorba Csilla.
A Jókai Villa a magánélet, az egyedüllét, a visszahúzódás, a bensőségesség hangulatát idézi. A kertben álló törökszederfa, fügefa éppúgy Jókairól mesél, mint az íróasztal, amelyen Az arany ember készült vagy a házban található tárgyak összessége.
- A mai nemzedék alig alkothat fogalmat magának arról, hogy Jókait milyen tisztelet vette körül, s hogy milyen nagy embere volt ennek az országnak. E kiállítással nem búcsújáróhelyet, vagy elidegenedett környezetet, hanem a magyar irodalomtörténet korszakformáló személyiségével való szubjektív találkozási lehetőséget kívántunk létrehozni - zárta megnyitóját a főigazgató.
A kiállítás megnyitója után Debrecen város alpolgármestere, Halász János átadta a város ajándékát dr. Bóka István polgármesternek: Jókai híres regénye, a Sárga Rózsa 101 oldalas kéziratát.
- Balatonfüred és Debrecen tavaly együttműködésbe kezdett, olyan programjaink voltak, melyek segítették mindkét város közösségét. Ez az együttműködés mára barátsággá vált, és a barátok ünnepi alkalmakkor ajándékot adnak egymásnak. Ma Balatonfüred ünnepel, ajándékot hoztunk hát Debrecenből. Mi más lehetne ez az ajándék, mint valami olyan dolog, amely összeköti a két várost. Jókai Mór személye és munkássága mindkét város számára nagyon fontos érték. Jókai 1889-ben is járt Debrecenben, megbízást kapott egy nagy munkára. Ekkor készült az Osztrák-Magyar Monarchia népei képekben és írásban című kötete, s ennek a könyvnek az Alföld című fejezetét Debrecenben dolgozta ki. Ez a munkája volt az alapja egyik nagyon fontos regényének, a Sárga Rózsának. Kívánom, hogy ez a kézirat legyen olyan értékes része a kiállításnak, mint amilyen Balatonfüred és Debrecen város együttműködése a magyar kultúrában.
Az alpolgármester a kézirat mellett néhány szál sárga rózsával is kedveskedett a kiállítás megnyitóján megjelent hölgyeknek, majd a hagyományoknak megfelelően a Pápai Huszár Egyesület közreműködésével megkoszorúzták a Jókai szobrot. A tiszteletadáson városunkat dr. Kovács Zoltán polgármester mellett dr. Kanozsainé Pék Mária jegyző képviselte.
Kapcsolódó cikkek:
- Mi az a Jókai Múzeum? Egy múzeum, amely nincs, de amelynek lennie kellene. Ha a magyarság élni akar, legelső teendői közé tartozik, hogy Jókaival szemben adósságát megfizetni. Ha a tegnapi nemzedék elhibázta a dolgot, a mai nap helyre kell hozni azt. Ezzel tartozunk Jókainak, de még inkább saját magunknak – emelte ki a főigazgató. 1883 februárjában - ötven éves jubileumán - a Petőfi Társaság tagjainak megmutatta emléktárgyait az akkor 58 éves író, s azok múzeumszerű elrendezéséről beszélt, azzal a megjegyzéssel: azt akarom, hogy szobám így legyen berendezve a múzeumban, mint most van. 1894-ben maga a kultuszminiszter erősítette meg ezt a szándékot: hozzanak létre Jókai Emlékmúzeumot. Az író tárgyi környezetének megőrzött, autentikus megjegyzésekkel kommentált kiállítása Európa szerte egyedülállóan őrzi a legtökéletesebb, a költő által maga tervezett lakás hangulatát, miliőjét, hiszen minden ott maradt a maga helyén, a kandallótól az ágyig.
A villába lépő embert különleges hangulat keríti hatalmába, amely már a bejáratnál található 120 éves fánál megszületik. Ezt az atmoszférát csak emelik a korhű ruhákba öltözött füredi hagyományőrzők, akik láttán megelevenedik egy elmúlt kor szelleme, melyet átitatott az éjszakai kártyázás, a pipázás, a szép ruhák és a csigaházak. Jókai több házát maga tervezte, rajzolta helyet adva benne az alkotáshoz szükséges, elvonultságot biztosító szobával, ahol minden egyes darabnak volt a rendeltetése. Belépve a házba azonnal körülöleli az embert az író egyedisége mellett a lelkét, melegségét sugárzó hangulat az emberi és tárgyi dolgok összefonódásával.
- Vannak idetartozó és a pesti lakások miliőjéből áthozott, de vannak eredeti tárgyakkal azonos érzelmi húron pendülő bútorok, színek, formák, anyagok és kellékek. Nem egészen rekonstrukció ez, hiszen akkor helyet kellet volna adnunk a lakásban lévő túlzsúfoltságnak, a természetes rendetlenségnek, a lakás minden pontján felbukkanó befőtteknek, terpeszkedő macskáknak és kutyáknak, az állandóan kiáltozó kakadunak, a ruha, üveg és porcelántömegnek. Kiállítás, de nem hagyományos formában- mondta Csorba Csilla.
A Jókai Villa a magánélet, az egyedüllét, a visszahúzódás, a bensőségesség hangulatát idézi. A kertben álló törökszederfa, fügefa éppúgy Jókairól mesél, mint az íróasztal, amelyen Az arany ember készült vagy a házban található tárgyak összessége.
- A mai nemzedék alig alkothat fogalmat magának arról, hogy Jókait milyen tisztelet vette körül, s hogy milyen nagy embere volt ennek az országnak. E kiállítással nem búcsújáróhelyet, vagy elidegenedett környezetet, hanem a magyar irodalomtörténet korszakformáló személyiségével való szubjektív találkozási lehetőséget kívántunk létrehozni - zárta megnyitóját a főigazgató.
A kiállítás megnyitója után Debrecen város alpolgármestere, Halász János átadta a város ajándékát dr. Bóka István polgármesternek: Jókai híres regénye, a Sárga Rózsa 101 oldalas kéziratát.
- Balatonfüred és Debrecen tavaly együttműködésbe kezdett, olyan programjaink voltak, melyek segítették mindkét város közösségét. Ez az együttműködés mára barátsággá vált, és a barátok ünnepi alkalmakkor ajándékot adnak egymásnak. Ma Balatonfüred ünnepel, ajándékot hoztunk hát Debrecenből. Mi más lehetne ez az ajándék, mint valami olyan dolog, amely összeköti a két várost. Jókai Mór személye és munkássága mindkét város számára nagyon fontos érték. Jókai 1889-ben is járt Debrecenben, megbízást kapott egy nagy munkára. Ekkor készült az Osztrák-Magyar Monarchia népei képekben és írásban című kötete, s ennek a könyvnek az Alföld című fejezetét Debrecenben dolgozta ki. Ez a munkája volt az alapja egyik nagyon fontos regényének, a Sárga Rózsának. Kívánom, hogy ez a kézirat legyen olyan értékes része a kiállításnak, mint amilyen Balatonfüred és Debrecen város együttműködése a magyar kultúrában.
Az alpolgármester a kézirat mellett néhány szál sárga rózsával is kedveskedett a kiállítás megnyitóján megjelent hölgyeknek, majd a hagyományoknak megfelelően a Pápai Huszár Egyesület közreműködésével megkoszorúzták a Jókai szobrot. A tiszteletadáson városunkat dr. Kovács Zoltán polgármester mellett dr. Kanozsainé Pék Mária jegyző képviselte.
Kapcsolódó cikkek:
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!