Hazánk 1956-ban világtörténelmet írt - ellenzéki megemlékezés a forradalom évfordulóján
2017-10-23 17:51:49 | cikk: pi-pa | fotó: Pintér Ádám |
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója tiszteletére tartott közös megemlékezést ma délután a DK, az Együtt, a Párbeszéd és az MSZP. Az Erzsébet ligetben, a Magyar Pieta 1956 emlékműnél tartott rendezvényen elsőként dr. Bányai Katalin, az Együtt önkormányzati képviselője szólt a megjelentekhez.
Mint mondta, a történészek felelőssége, hogy a történelmi eseményeket a történésük idejében létező viszonyok keretébe illesztve értelmezzék. A mindenkori politika azonban saját érdekei függvényében állítja be ezeket, így változhatott az 1956-os események megítélése is az ellenforradalomtól a népi felkelésen át a forradalomig. Személyes élményeit felidézve dr. Bányai Katalin hangsúlyozta, határon túl élő gyermekként csak a felnőttek rezdüléseiből tudott az események jelentőségére következtetni. Akkoriban 15 éves, gimnazista bátyja forradalmárokkal szolidaritást vállalt tanárai és diáktársai közül sokakat börtönökbe és a Duna-csatornához hurcolt az ottani hatalom, s ezek a fiatalok csak évek múltán, megtört és megbélyegzett emberekként kerültek haza.
Dr. Bányai Katalin személyes emlékeit is felidézteAz Együtt képviselője rámutatott, ma, történészként már képes elemezni és értelmezni az akkori helyzetet. Az 56-os szabadságharc célkitűzése egy független, szabad választások alapján létrejött demokratikus Magyarország volt. Évtizedekkel később, 1989-ben, a rendszerváltáskor igazodási pont volt 1956, de az azóta eltelt 28 évben valami nagyon elromlott – mondta dr. Bányai Katalin, végül úgy fogalmazott, a jelenlegi hatalom nem az egységre, hanem a megosztásra törekszik, félelmet kelt és nem létező veszélyekkel riogat, intézkedései kizárólag a gazdagok érdekeit szolgálják, külpolitikája pedig a felé a hatalom felé irányul, amely tankokkal verte le az 1956-os forradalmat. A demokratikus erők feladata ezért az, hogy érvényt szerezzenek az 1956-os eszméknek és így bizonyítsák tiszteletüket a forradalom hőseivel szemben.
„- Egy nemzet minden nap történelmet ír, de világtörténelmet csak ritkán. (...) 1956 októberében Magyarország világtörténelmet írt. Véget vetett egy diktatúrának, egy zsarnoki rendszernek, amely megalázta a nemzetet, mert elvette tőle a függetlenségét és a szabadságát. De megalázott minden egyes embert külön-külön is. Mert elvette önállóságát, a szuverenitását, hazugságra és hazug életre kényszerítette polgárait.” – kezdte megemlékező beszédét Grőber Attila, az MSZP helyi elnöke, önkormányzati képviselő. Majd hangsúlyozta, a zsarnokság eszköztára végtelen volt: megfélemlítés, zsarolás, lelki és fizikai megalázás, koncepciós perek, munkatáborok, kitelepítés, Andrássy út 60, szovjet csapatok, és sorolhatnánk a Duna-csatornáig. Alig volt hihető, hogy ennek az őrületnek egyszer vége lehet. 1956 októberében mindez mégis megtörtént. Grőber Attila úgy fogalmazott, a zsarnoki rendszer összeomlása október 6-án, Rajk László újratemetésének napján kezdődött, amikor a kommunista diktatúra morálisan összeomlott. Azon a napon mindenki megtanulta, ha egy politikai rendszer elveszti morális, erkölcsi alapját, akármilyen erősnek tűnik is, pillanatok alatt össze fog omlani. 1989 júniusában is összeomlott egy politikai rendszer, éppen azért, amiért 1956-ban a Rákosi-diktatúra. Most 1956 hőseinek újratemetése jelentette azt a morális terhet, ami alatt az egypártrendszer politikai szerkezete összeomlott.
Grőber Attila párhuzamot vont 1956 és 1989 eseményei közöttGrőber Attila rámutatott, a rendszerváltozás szellemi forrása és kovásza '56 volt. Majd úgy fogalmazott, 1956 egy nagy vízió volt, amely egy független, szuverén és demokratikus Magyarországot akart, amely minden állampolgárnak biztosítja az emberhez méltó életet és szabadságot. A képviselő ezután felidézte 1956 őszének történelmi eseményeit, később emlékeztetett az 1989-es történésekre, melyek nyomán megszületett a harmadik köztársaság.
A forradalom leverését követő megtorlások kapcsán a szónok emlékeztetett a 300 kivégzettre, a 10.000 bebörtönzöttre és a mintegy 200.000 országát elhagyó fiatalra.
A jelen politikai helyzetről szólva Grőber Attila úgy fogalmazott, Magyarország végletesen megosztott országgá vált, ahol a hatalom mindent figyel, „klán és káderdemokrácia” alakult ki, ahol a középszerűség és a szolgalelkűség a két legfontosabb tulajdonság, amivel érvényesülni lehet. Az elmúlt 7 évben 500.000 magyar hagyta el az országot, ami majdnem háromszorosa annak, ahányan 1956-ban a megtorlás elől menekültek és a „Z” generáció tagjainak mintegy 50 százaléka nem Magyarországon akar élni. Ez lenne a jövő? – tette fel a kérdést a képviselő. Nem kellene visszatérni '56 és '89 szellemiségéhez? Nem kellene jobban megbecsülni a magyarokat? Nem kellene egy kicsit jobban tisztelni egymást?
Grőber Attila úgy fogalmazott, akik a mai rendezvényen együtt ünnepeltek, sok dologban nem értenek egyet, de vannak olyan értékek, amelyek mindegyiküknek egyformán fontosak.
Az MSZP helyi elnöke végül elmondta, egy éve nem vettek részt a városi megemlékezésen. Azóta nem változott semmi, ma délután mégis részt vesznek a városi ünnepségen, mert szeretnék kifejezni, hogy nem hagyják, hogy a nemzet ünnepeit néhány politikai közösség kisajátítsa.
A rendezvény végén a megjelentek elhelyezték az emlékezés mécseseit a Magyar Pieta 1956 szobornál.
Mint mondta, a történészek felelőssége, hogy a történelmi eseményeket a történésük idejében létező viszonyok keretébe illesztve értelmezzék. A mindenkori politika azonban saját érdekei függvényében állítja be ezeket, így változhatott az 1956-os események megítélése is az ellenforradalomtól a népi felkelésen át a forradalomig. Személyes élményeit felidézve dr. Bányai Katalin hangsúlyozta, határon túl élő gyermekként csak a felnőttek rezdüléseiből tudott az események jelentőségére következtetni. Akkoriban 15 éves, gimnazista bátyja forradalmárokkal szolidaritást vállalt tanárai és diáktársai közül sokakat börtönökbe és a Duna-csatornához hurcolt az ottani hatalom, s ezek a fiatalok csak évek múltán, megtört és megbélyegzett emberekként kerültek haza.
Dr. Bányai Katalin személyes emlékeit is felidézteAz Együtt képviselője rámutatott, ma, történészként már képes elemezni és értelmezni az akkori helyzetet. Az 56-os szabadságharc célkitűzése egy független, szabad választások alapján létrejött demokratikus Magyarország volt. Évtizedekkel később, 1989-ben, a rendszerváltáskor igazodási pont volt 1956, de az azóta eltelt 28 évben valami nagyon elromlott – mondta dr. Bányai Katalin, végül úgy fogalmazott, a jelenlegi hatalom nem az egységre, hanem a megosztásra törekszik, félelmet kelt és nem létező veszélyekkel riogat, intézkedései kizárólag a gazdagok érdekeit szolgálják, külpolitikája pedig a felé a hatalom felé irányul, amely tankokkal verte le az 1956-os forradalmat. A demokratikus erők feladata ezért az, hogy érvényt szerezzenek az 1956-os eszméknek és így bizonyítsák tiszteletüket a forradalom hőseivel szemben. „- Egy nemzet minden nap történelmet ír, de világtörténelmet csak ritkán. (...) 1956 októberében Magyarország világtörténelmet írt. Véget vetett egy diktatúrának, egy zsarnoki rendszernek, amely megalázta a nemzetet, mert elvette tőle a függetlenségét és a szabadságát. De megalázott minden egyes embert külön-külön is. Mert elvette önállóságát, a szuverenitását, hazugságra és hazug életre kényszerítette polgárait.” – kezdte megemlékező beszédét Grőber Attila, az MSZP helyi elnöke, önkormányzati képviselő. Majd hangsúlyozta, a zsarnokság eszköztára végtelen volt: megfélemlítés, zsarolás, lelki és fizikai megalázás, koncepciós perek, munkatáborok, kitelepítés, Andrássy út 60, szovjet csapatok, és sorolhatnánk a Duna-csatornáig. Alig volt hihető, hogy ennek az őrületnek egyszer vége lehet. 1956 októberében mindez mégis megtörtént. Grőber Attila úgy fogalmazott, a zsarnoki rendszer összeomlása október 6-án, Rajk László újratemetésének napján kezdődött, amikor a kommunista diktatúra morálisan összeomlott. Azon a napon mindenki megtanulta, ha egy politikai rendszer elveszti morális, erkölcsi alapját, akármilyen erősnek tűnik is, pillanatok alatt össze fog omlani. 1989 júniusában is összeomlott egy politikai rendszer, éppen azért, amiért 1956-ban a Rákosi-diktatúra. Most 1956 hőseinek újratemetése jelentette azt a morális terhet, ami alatt az egypártrendszer politikai szerkezete összeomlott.
Grőber Attila párhuzamot vont 1956 és 1989 eseményei közöttGrőber Attila rámutatott, a rendszerváltozás szellemi forrása és kovásza '56 volt. Majd úgy fogalmazott, 1956 egy nagy vízió volt, amely egy független, szuverén és demokratikus Magyarországot akart, amely minden állampolgárnak biztosítja az emberhez méltó életet és szabadságot. A képviselő ezután felidézte 1956 őszének történelmi eseményeit, később emlékeztetett az 1989-es történésekre, melyek nyomán megszületett a harmadik köztársaság. A forradalom leverését követő megtorlások kapcsán a szónok emlékeztetett a 300 kivégzettre, a 10.000 bebörtönzöttre és a mintegy 200.000 országát elhagyó fiatalra.
A jelen politikai helyzetről szólva Grőber Attila úgy fogalmazott, Magyarország végletesen megosztott országgá vált, ahol a hatalom mindent figyel, „klán és káderdemokrácia” alakult ki, ahol a középszerűség és a szolgalelkűség a két legfontosabb tulajdonság, amivel érvényesülni lehet. Az elmúlt 7 évben 500.000 magyar hagyta el az országot, ami majdnem háromszorosa annak, ahányan 1956-ban a megtorlás elől menekültek és a „Z” generáció tagjainak mintegy 50 százaléka nem Magyarországon akar élni. Ez lenne a jövő? – tette fel a kérdést a képviselő. Nem kellene visszatérni '56 és '89 szellemiségéhez? Nem kellene jobban megbecsülni a magyarokat? Nem kellene egy kicsit jobban tisztelni egymást?
Grőber Attila úgy fogalmazott, akik a mai rendezvényen együtt ünnepeltek, sok dologban nem értenek egyet, de vannak olyan értékek, amelyek mindegyiküknek egyformán fontosak.
Az MSZP helyi elnöke végül elmondta, egy éve nem vettek részt a városi megemlékezésen. Azóta nem változott semmi, ma délután mégis részt vesznek a városi ünnepségen, mert szeretnék kifejezni, hogy nem hagyják, hogy a nemzet ünnepeit néhány politikai közösség kisajátítsa.
A rendezvény végén a megjelentek elhelyezték az emlékezés mécseseit a Magyar Pieta 1956 szobornál.
Képek:
Címkék:
ünnep
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!