Színek és fények
2010-05-05 15:14:47 | cikk: Tóth Tamara |
Kundermann Jenő és Krajcsi Tiborné gyűjteményéből nyílt kedden grafikai kiállítás a Jókai Mór Városi Könyvtár folyosóján Színek és fények címmel. A rendezvényt Padné Szabó Mária történész, középiskolai tanár nyitotta meg:
- Minden könyvtár szentély. De kevés gyűjteményes helyről lehet elmondani, hogy igazi, saját, megszentelt helye is van. A pápai városi könyvtár ilyen. Itt ez a gyönyörű kápolna, a szó szoros értelmében az évszázadok alatt összegyűjtött tudás és művészet tárháza. Telis-tele színnel és fénnyel. Nemcsak a Teremtő, hanem a természet, az értelem és az érzelem fényességével. Meg az összetartozás meleg színeivel és fényeivel.
Másodszor nyílik ilyen jellegű kiállítás a könyvtárban. Az ajkai Krajcsi Tiborné és Kundermann Jenő réznyomataiból és ex libriseiből 11 tárlóban, 11 külön művész alkotásait tekinthetjük meg. A kiállítás összeállításakor az volt az elsődleges szempont, hogy a különböző technikával készült linometszeteket, fametszeteket vagy litográfiákat össze tudja hasonlítani az érdeklődő, hogy azok mennyire színesek, változatosak és fényesek.
Krajcsi Tiborné 1985 óta gyűjti az ex libriseket, jelenleg 8000 fölött van rendezett lapjainak száma, de mint mondta, itt-ott egy-egy fiókban pár száz rendezetlenül hever. A nevére készült lapok száma megközelíti a százat. Sok mindenről szólnak ezek a képek, a könyv szeretetétől kezdve, az egyházon, a történelmen át az istentiszteletig. A 32 kiállított nagygrafika között találkozhatunk országos és pápai művészek alkotásaival is.
- Minden könyvtár szentély. De kevés gyűjteményes helyről lehet elmondani, hogy igazi, saját, megszentelt helye is van. A pápai városi könyvtár ilyen. Itt ez a gyönyörű kápolna, a szó szoros értelmében az évszázadok alatt összegyűjtött tudás és művészet tárháza. Telis-tele színnel és fénnyel. Nemcsak a Teremtő, hanem a természet, az értelem és az érzelem fényességével. Meg az összetartozás meleg színeivel és fényeivel.
Másodszor nyílik ilyen jellegű kiállítás a könyvtárban. Az ajkai Krajcsi Tiborné és Kundermann Jenő réznyomataiból és ex libriseiből 11 tárlóban, 11 külön művész alkotásait tekinthetjük meg. A kiállítás összeállításakor az volt az elsődleges szempont, hogy a különböző technikával készült linometszeteket, fametszeteket vagy litográfiákat össze tudja hasonlítani az érdeklődő, hogy azok mennyire színesek, változatosak és fényesek.
Krajcsi Tiborné 1985 óta gyűjti az ex libriseket, jelenleg 8000 fölött van rendezett lapjainak száma, de mint mondta, itt-ott egy-egy fiókban pár száz rendezetlenül hever. A nevére készült lapok száma megközelíti a százat. Sok mindenről szólnak ezek a képek, a könyv szeretetétől kezdve, az egyházon, a történelmen át az istentiszteletig. A 32 kiállított nagygrafika között találkozhatunk országos és pápai művészek alkotásaival is.
Képek:
nincsenek képek
Mi az ex libris?
Olyan sokszorosított, kisméretű grafikai alkotás, amely a könyv táblájának belső oldalára ragasztva a könyv tulajdonosát jelöli.
Az ex libris tartalmazza tulajdonosa nevét, címerét vagy jelképét, olyan szimbolikus ábrázolásokat melyek személyére, kedvteléseire utalnak, vagy kedvelt íróját, zeneszerzőjét, művészét, tudósát ábrázolják. A latin nyelvű felirat rendszerint: Ex libris X. Y., azaz X. Y. könyveiből. Innen a már köznévként is használt ex libris kifejezés. Magyarul könyvjegynek nevezzük ezeket a kisgrafikákat. Az ex libris eredeti funkciója szerint a könyvnek egy meghatározott könyvtárhoz való tartozását jelzi. Ily módon fontos forrása a könyvtártörténetnek és a bibliofiliának, hiszen még évszázadok múltán is megállapítható egy-egy példány eredete. Mivel a legkiválóbb képzőművészek vállalkoztak és vállalkoznak ma is könyvjegyek készítésére, vitathatatlan az ex libris művészettörténeti jelentősége.
Mint apró műalkotás, az idők folyamán az ex libris gyűjtés tárgyává is vált. Az ex librisek egy része sosem kerül könyvbe, hanem kizárólag cserealapként szolgál a gyűjtőtársak számára.
Az ex libris eredete
A középkorban a kódex tulajdonosok gyakorta vaslánccal erősítették az olvasópolchoz féltett kincsüket, nehogy valaki eltulajdoníthassa őket. Átvitt értelemben ezt a drasztikus módszert is tekinthetjük az ex libris egyfajta eredetének. Közelebb járunk azonban az igazsághoz, ha legalább jelképesen fellapozzuk ezeket a kézzel festett könyveket, s vetünk egy pillantást díszlapjukra. A tulajdonos címerét láthatjuk a folyondárkeret alsó szárába festve. A mai értelemben vett ex libris előzményének tekinthetjük ezeket a festett és kézzel írt ún. protoexlibriseket, majd a későbbiekben a könyvtáblákra nyomott ún. szuperexlibriseket.
A mai értelemben vett ex libris valamely sokszorosító grafikai eljárással készül (fametszet, linómetszet, rézkarc stb.). Ilyen, a belső könyvtáblába ragasztott első ex librisek Wolsey angol bíboros és W. Pirckheimer könyveit díszítették. Az utóbbi könyvjegyét Albrecht Dürer metszette (1511-ben), aki mind a fametszet, mind a rézmetszet technikájában jeleskedett.
Magyar ex librisek
A legrégibb magyar ex libris is a XVI. századból való, és Teilnkes János pozsonyi könyvgyűjtőé. Néhány évtizeddel későbbi, de még mindig XVI. századi eredetű a bártfai római katolikus plébánia ex librise, amelyen két vadember Bártfa városának címerét tartja, alatta pedig pár soros latin vers olvasható.
A XVIII. század végéig az ex libris kevés kivételtől eltekintve címeres volt. Tulajdonosai nagyobb részt egyházi személyek, irodalompártoló és könyvszerető arisztokraták, köz- és magánkönyvtárak. Jellemző erre a századra, hogy a magyar ex librisek felirata többségében latin, esetleg német, de magyar nyelvű feliratot elvétve sem találunk.
A XIX. század első felében az ex libris szinte teljesen kiment a divatból, nagyobb mérvű fellendülés csak a XIX. század végén, a gyűjtőtevékenység fellendülésével következett be.
Ex libris gyűjtés
Az ex libris gyűjtése világszerte a XIX. század végén kezdődött. A könyvtárosok felismerték az ex librisek könyv- és könyvtártörténeti jelentőségét, tehát megindult tudományos feldolgozásuk. E munkába hamarosan bekapcsolódtak a művészettörténészek is. Megalakultak az első ex libris-gyűjtő egyesületek, megindultak a szakfolyóiratok.
Magyarországon a gyűjtőélet komolyabb megindulását az 1903-ban megrendezett első magyar ex libris kiállításnak köszönhetjük, melyet az Iparművészeti Múzeumnak és könyvtárának akkori vezetője, Czakó Elemér rendezett.
Forrás: http://exlibris.kernel.hu/
Olyan sokszorosított, kisméretű grafikai alkotás, amely a könyv táblájának belső oldalára ragasztva a könyv tulajdonosát jelöli.
Az ex libris tartalmazza tulajdonosa nevét, címerét vagy jelképét, olyan szimbolikus ábrázolásokat melyek személyére, kedvteléseire utalnak, vagy kedvelt íróját, zeneszerzőjét, művészét, tudósát ábrázolják. A latin nyelvű felirat rendszerint: Ex libris X. Y., azaz X. Y. könyveiből. Innen a már köznévként is használt ex libris kifejezés. Magyarul könyvjegynek nevezzük ezeket a kisgrafikákat. Az ex libris eredeti funkciója szerint a könyvnek egy meghatározott könyvtárhoz való tartozását jelzi. Ily módon fontos forrása a könyvtártörténetnek és a bibliofiliának, hiszen még évszázadok múltán is megállapítható egy-egy példány eredete. Mivel a legkiválóbb képzőművészek vállalkoztak és vállalkoznak ma is könyvjegyek készítésére, vitathatatlan az ex libris művészettörténeti jelentősége.
Mint apró műalkotás, az idők folyamán az ex libris gyűjtés tárgyává is vált. Az ex librisek egy része sosem kerül könyvbe, hanem kizárólag cserealapként szolgál a gyűjtőtársak számára.
Az ex libris eredete
A középkorban a kódex tulajdonosok gyakorta vaslánccal erősítették az olvasópolchoz féltett kincsüket, nehogy valaki eltulajdoníthassa őket. Átvitt értelemben ezt a drasztikus módszert is tekinthetjük az ex libris egyfajta eredetének. Közelebb járunk azonban az igazsághoz, ha legalább jelképesen fellapozzuk ezeket a kézzel festett könyveket, s vetünk egy pillantást díszlapjukra. A tulajdonos címerét láthatjuk a folyondárkeret alsó szárába festve. A mai értelemben vett ex libris előzményének tekinthetjük ezeket a festett és kézzel írt ún. protoexlibriseket, majd a későbbiekben a könyvtáblákra nyomott ún. szuperexlibriseket.
A mai értelemben vett ex libris valamely sokszorosító grafikai eljárással készül (fametszet, linómetszet, rézkarc stb.). Ilyen, a belső könyvtáblába ragasztott első ex librisek Wolsey angol bíboros és W. Pirckheimer könyveit díszítették. Az utóbbi könyvjegyét Albrecht Dürer metszette (1511-ben), aki mind a fametszet, mind a rézmetszet technikájában jeleskedett.
Magyar ex librisek
A legrégibb magyar ex libris is a XVI. századból való, és Teilnkes János pozsonyi könyvgyűjtőé. Néhány évtizeddel későbbi, de még mindig XVI. századi eredetű a bártfai római katolikus plébánia ex librise, amelyen két vadember Bártfa városának címerét tartja, alatta pedig pár soros latin vers olvasható.
A XVIII. század végéig az ex libris kevés kivételtől eltekintve címeres volt. Tulajdonosai nagyobb részt egyházi személyek, irodalompártoló és könyvszerető arisztokraták, köz- és magánkönyvtárak. Jellemző erre a századra, hogy a magyar ex librisek felirata többségében latin, esetleg német, de magyar nyelvű feliratot elvétve sem találunk.
A XIX. század első felében az ex libris szinte teljesen kiment a divatból, nagyobb mérvű fellendülés csak a XIX. század végén, a gyűjtőtevékenység fellendülésével következett be.
Ex libris gyűjtés
Az ex libris gyűjtése világszerte a XIX. század végén kezdődött. A könyvtárosok felismerték az ex librisek könyv- és könyvtártörténeti jelentőségét, tehát megindult tudományos feldolgozásuk. E munkába hamarosan bekapcsolódtak a művészettörténészek is. Megalakultak az első ex libris-gyűjtő egyesületek, megindultak a szakfolyóiratok.
Magyarországon a gyűjtőélet komolyabb megindulását az 1903-ban megrendezett első magyar ex libris kiállításnak köszönhetjük, melyet az Iparművészeti Múzeumnak és könyvtárának akkori vezetője, Czakó Elemér rendezett.
Forrás: http://exlibris.kernel.hu/
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!