"...nincs talán még elfeledve a dal..." - Tompa Mihályra emlékeztek
2017-10-10 22:29:34 | cikk: ha |
200 éve, 1817-ben született Tompa Mihály. A XIX. századi magyar líra kiemelkedő alakja, a korunkban méltatlanul elfeledett református lelkész-költő emlékére országos rendezvénysorozatot kezdeményezett egy budapesti rendezvényszervező cég. 8 városba, 10 helyszínre látogat el a vándorkiállítás és a hozzá kapcsolódó program: előadások, rendhagyó irodalomórák, irodalmi és zenei műsorok. Pápa volt a hetedik helyszín, a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziuma adott otthont a rendezvénynek. A szervezők nevében Tóth Ágnes elmondta, hogy céljuk az volt, hogy Tompa Mihály emlékét minél több helyen felidézzék, így adva meg a költőnek a megérdemelt tiszteletet.
Igényes, szép kivitelezésű tablókon mutatja be a vándorkiállítás Tompa Mihály életét és munkásságátÁhítattal kezdődött a nap, ahol Tóth András, a Pápai Református Egyházmegye esperese beszélt a diákoknak Tompa Mihályról, a lelkészről. Aztán a refisek tovább bővíthették ismereteiket egy rendhagyó irodalomóra keretében, ahol Baksa Péter nyugalmazott tanár ismertette Tompa Mihály költői tevékenységét. Elmondta, hogy Tompa Mihály a népi ihletettségű költők közé tartozik, épp úgy, mint Arany János és Petőfi Sándor. 1944-ben Eperjesen lett nevelő, itt került kapcsolatba Petőfivel. Egy év múlva Pestre költözött, és 1846-ban kiadta a Népregék és népmondák című művét, mellyel nagy népszerűségre tett szert. Még ebben az évben Bejtén lelkészi hivatalt vállalt, itt látogatta meg 1847-ben Petőfi Sándor. A szabadságharc ideje alatt tábori lelkész volt. Szoros barátságot kötött Arany Jánossal, akivel élete végéig leveleztek. Arany és Petőfi magukkal egyenrangúként kezelték a falusi lelkészt, aki barátságuknak köszönhetően bekerült a forradalmat előkészítő költőnemzedék körébe. A szabadságharc bukása után nem volt már egyéb vigasza, mint a költészet. Ekkor írta hazafias allegóriáit, amelyekben a nemzethez szólt, kifejezve gyászát. A burkolt jelentésű költemények, leginkább kéziratban terjedtek el(A gólyához, A madár, fiaihoz).
A református gimnázium díszterme volt az emléknap helyszíneAz emléknap ünnepi rendezvényén Gránásiné Bácsi Tünde igazgató köszöntötte a vendégeket. Mint mondta, bár Tompa Mihály költészete nem tananyag, de fontosnak tartották, hogy a diákok megismerjék munkásságát, ezért nagy örömmel fogadták a felkérést és szívesen adtak helyet a rendezvénynek. Tóth András esperes emlékezett a költőre, majd dr. Áldozó Tamás, Pápa város polgármestere, a rendezvénysorozat egyik védnöke mondott beszédet. Felhívta a jelenlevők figyelmét Szerb Antal irodalomtörténeti kötetére, melyben megemlíti, hogy a nagyok mindig hárman vannak. - Igaz ez a különböző korokra és műfajokra, s igaz a reformkorra is, amikor a költői triászként emlegetett Petőfi, Arany és Tompa Mihály alkotott - emelte ki dr. Áldozó Tamás. A rendezvényen elhangzott több vers és méltatás is, illetve zenei művek. Közreműködtek a református gimnázium és a Bartók Béa Zeneiskola diákjai.
Igényes, szép kivitelezésű tablókon mutatja be a vándorkiállítás Tompa Mihály életét és munkásságátÁhítattal kezdődött a nap, ahol Tóth András, a Pápai Református Egyházmegye esperese beszélt a diákoknak Tompa Mihályról, a lelkészről. Aztán a refisek tovább bővíthették ismereteiket egy rendhagyó irodalomóra keretében, ahol Baksa Péter nyugalmazott tanár ismertette Tompa Mihály költői tevékenységét. Elmondta, hogy Tompa Mihály a népi ihletettségű költők közé tartozik, épp úgy, mint Arany János és Petőfi Sándor. 1944-ben Eperjesen lett nevelő, itt került kapcsolatba Petőfivel. Egy év múlva Pestre költözött, és 1846-ban kiadta a Népregék és népmondák című művét, mellyel nagy népszerűségre tett szert. Még ebben az évben Bejtén lelkészi hivatalt vállalt, itt látogatta meg 1847-ben Petőfi Sándor. A szabadságharc ideje alatt tábori lelkész volt. Szoros barátságot kötött Arany Jánossal, akivel élete végéig leveleztek. Arany és Petőfi magukkal egyenrangúként kezelték a falusi lelkészt, aki barátságuknak köszönhetően bekerült a forradalmat előkészítő költőnemzedék körébe. A szabadságharc bukása után nem volt már egyéb vigasza, mint a költészet. Ekkor írta hazafias allegóriáit, amelyekben a nemzethez szólt, kifejezve gyászát. A burkolt jelentésű költemények, leginkább kéziratban terjedtek el(A gólyához, A madár, fiaihoz).A református gimnázium díszterme volt az emléknap helyszíneAz emléknap ünnepi rendezvényén Gránásiné Bácsi Tünde igazgató köszöntötte a vendégeket. Mint mondta, bár Tompa Mihály költészete nem tananyag, de fontosnak tartották, hogy a diákok megismerjék munkásságát, ezért nagy örömmel fogadták a felkérést és szívesen adtak helyet a rendezvénynek. Tóth András esperes emlékezett a költőre, majd dr. Áldozó Tamás, Pápa város polgármestere, a rendezvénysorozat egyik védnöke mondott beszédet. Felhívta a jelenlevők figyelmét Szerb Antal irodalomtörténeti kötetére, melyben megemlíti, hogy a nagyok mindig hárman vannak. - Igaz ez a különböző korokra és műfajokra, s igaz a reformkorra is, amikor a költői triászként emlegetett Petőfi, Arany és Tompa Mihály alkotott - emelte ki dr. Áldozó Tamás. A rendezvényen elhangzott több vers és méltatás is, illetve zenei művek. Közreműködtek a református gimnázium és a Bartók Béa Zeneiskola diákjai.Képek:
Címkék:
kiállítás
| református
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!