Féktelen terror csapott le a szabadságharc hőseire 1849-ben
2017-10-06 22:53:41 | cikk: pi-pa | fotó: Pintér Ádám |
„- Százhatvannyolc esztendeje, 1849. október 6-án a dühöngő és ketrecéből kiengedett féktelen terror a bresciai hiéna személyében lecsapott az elmúlt közel másfél esztendő hőseire. Azokra a magyar főtisztekre, akik száz csatában néztek szembe a halállal, akik megfutamították Jellasics bán seregét, akik kiverték Windischgrätz herceg csapatait, akik visszafoglalták Buda várát, felszabadították a Felvidéket, Erdélyt, a Délvidék nagy részét, a semmiből pénzt, paripát és fegyvert teremtettek a küzdelmekhez.” – kezdte emlékbeszédét dr. Hermann István önkormányzati képviselő az aradi vértanúk kivégzésének 168. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, ma kora este a Március 15. téren.
Dr. Hermann István hangsúlyozta, egy dühöngő, sértett, rangon aluli származású elme ámokfutása volt 1849 ősze és 1950 tavasza. Dühöngő, mert megbocsáthatatlanul gyűlölt minden változást. Sértett volt, mert a legendák szerint Kiss Ernő örmény származású magyar főtiszt, baráti kölcsönét tisztázatlan körülmények között nem adta vissza. De komoly sértés volt számára az is, hogy a magyar hadsereg Görgey Artúr vezénylete alatt nem előtte, hanem az orosz intervenciós csapatok parancsnoka, Paskievics gróf előtt tette le a fegyvert a világosi síkon. Haynau egész életét kisebbségi érzés sütötte át, mert apja törvénytelen, rangon aluli házasságából származott, csak a választófejedelmi döntés adományozta neki a bárói rangot.
A nevéhez fűződő megtorlások során kivégzettek száma csaknem másfélszáz volt, a börtönbe zártaké több ezer, a kényszersorozott katonák száma pedig több tízezer volt.
Dr. Hermann István emlékezett meg az aradi vértanúkrólA szónok felhívta a figyelmet arra, hogy az aradi vértanúk nemzetiségi összetétele híven tükrözte Magyarország nemzetiségi összetételét. Gróf Dessewffy Arisztid, Török Ignác, Nagysándor József és gróf Vécsey Károly magyarnak születtek, Schweidel József hazai sváb származású német volt, Lahner György, Aulich Lajos hazai német polgári családból származott, gróf Leiningen Westerburg Károly hesseni birodalmi német volt és szintén német volt az anyanyelve az osztrák származású lovag Pöltenberg Poelt Ernőnek is. A szabadságszerető örmény népet Kiss Ernő és Lázár Vilmos képviselte, végül a legendás, szakállas óriás, Damjanich János szerb, Knézich Károly pedig horvát határőr családból származott. Mégis valamennyien a magyar haza védelmezői, a szent szabadság harcosai tudtak és akartak lenni. Velük egy napon, Pesten végeztek a rendíthetetlen magyar főrenddel, hazánk első, szabadon választott miniszterelnökével, gróf Batthyány Lajossal.
Dr. Hermann István felhívta a figyelmet, hogy az október 6-án kivégzetteken kívül voltak más aradi vértanúk is: Ormai Norbert honvéd ezredes és Kazinczy Lajos honvéd ezredes és Ludwig Hauk alezredes.
A vértanúk büntetése nem csak a kivégzés, és annak módja volt, hanem a temetés is. A közszemlére tétel után a holttesteket lemeztelenítették és mindegyiküket bitófájuk alá, koporsó és végtisztesség nélkül földelték el. Családjaik később innen váltották meg a szeretett férj és apa földi maradványait és temettették el családi sírboltjaikban. Méltó emlékeket csak a kiegyezés után lehetett állítani a hősöknek.
Dr. Hermann István végül rámutatott, ahogy 1848-49-ben együtt harcoltak Bécsben, Magyarországon, Lengyelországban Közép-Európa népeinek legjobb fiai, a visegrádi négyek úgy védelmezik ma Európát a Nyugat-balkáni kis nemzetekkel együtt.
A beszédet követően a Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola diákjai adtak műsort, majd az emlékezők elhelyezték a tisztelet koszorúit az Ihász-pusztai csata emlékművénél.
Dr. Hermann István hangsúlyozta, egy dühöngő, sértett, rangon aluli származású elme ámokfutása volt 1849 ősze és 1950 tavasza. Dühöngő, mert megbocsáthatatlanul gyűlölt minden változást. Sértett volt, mert a legendák szerint Kiss Ernő örmény származású magyar főtiszt, baráti kölcsönét tisztázatlan körülmények között nem adta vissza. De komoly sértés volt számára az is, hogy a magyar hadsereg Görgey Artúr vezénylete alatt nem előtte, hanem az orosz intervenciós csapatok parancsnoka, Paskievics gróf előtt tette le a fegyvert a világosi síkon. Haynau egész életét kisebbségi érzés sütötte át, mert apja törvénytelen, rangon aluli házasságából származott, csak a választófejedelmi döntés adományozta neki a bárói rangot.
A nevéhez fűződő megtorlások során kivégzettek száma csaknem másfélszáz volt, a börtönbe zártaké több ezer, a kényszersorozott katonák száma pedig több tízezer volt.
Dr. Hermann István emlékezett meg az aradi vértanúkrólA szónok felhívta a figyelmet arra, hogy az aradi vértanúk nemzetiségi összetétele híven tükrözte Magyarország nemzetiségi összetételét. Gróf Dessewffy Arisztid, Török Ignác, Nagysándor József és gróf Vécsey Károly magyarnak születtek, Schweidel József hazai sváb származású német volt, Lahner György, Aulich Lajos hazai német polgári családból származott, gróf Leiningen Westerburg Károly hesseni birodalmi német volt és szintén német volt az anyanyelve az osztrák származású lovag Pöltenberg Poelt Ernőnek is. A szabadságszerető örmény népet Kiss Ernő és Lázár Vilmos képviselte, végül a legendás, szakállas óriás, Damjanich János szerb, Knézich Károly pedig horvát határőr családból származott. Mégis valamennyien a magyar haza védelmezői, a szent szabadság harcosai tudtak és akartak lenni. Velük egy napon, Pesten végeztek a rendíthetetlen magyar főrenddel, hazánk első, szabadon választott miniszterelnökével, gróf Batthyány Lajossal.Dr. Hermann István felhívta a figyelmet, hogy az október 6-án kivégzetteken kívül voltak más aradi vértanúk is: Ormai Norbert honvéd ezredes és Kazinczy Lajos honvéd ezredes és Ludwig Hauk alezredes.
A vértanúk büntetése nem csak a kivégzés, és annak módja volt, hanem a temetés is. A közszemlére tétel után a holttesteket lemeztelenítették és mindegyiküket bitófájuk alá, koporsó és végtisztesség nélkül földelték el. Családjaik később innen váltották meg a szeretett férj és apa földi maradványait és temettették el családi sírboltjaikban. Méltó emlékeket csak a kiegyezés után lehetett állítani a hősöknek.
Dr. Hermann István végül rámutatott, ahogy 1848-49-ben együtt harcoltak Bécsben, Magyarországon, Lengyelországban Közép-Európa népeinek legjobb fiai, a visegrádi négyek úgy védelmezik ma Európát a Nyugat-balkáni kis nemzetekkel együtt.
A beszédet követően a Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola diákjai adtak műsort, majd az emlékezők elhelyezték a tisztelet koszorúit az Ihász-pusztai csata emlékművénél.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!