Krisztus, Szentírás, megújulás, ökumené, párbeszéd

A pápai evangélikus templom volt az első helyszíne a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület fórumbeszélgetés-sorozatának, amit a reformáció 500. évfordulója kapcsán tartanak. Az alkalmon Korányi András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorhelyettese és Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja beszélgetett a reformáció jelenlegi helyzetéről.

Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke, a rendezvénysorozat fővédnöke a fórumbeszélgetés előtt a helyi média képviselőinek úgy fogalmazott, a reformáció felfedezéséről szól. Annak a felfedezéséről, hogy az egyházban van olyan rejtett kincs, amit újra és újra meg kell keresni, meg kell találni. Ez a kincs Jézus Krisztus és a Szentírás. – A protestánsok számára a reformáció a Jézus Krisztusban található ajándékok, a Szentírás felfedezésének az örömét jelenti – jegyezte meg az evangélikus püspök. Mint mondta, a reformáció öröksége sokféleképpen visszahatott, és nem csak a protestáns közösségekre. Az utóbbi mintegy 50 évben komoly változás állt be a protestánsok és római katolikusok viszonyában: elkezdődött köztük a párbeszéd.

Korányi András hangsúlyozta, a reformációt folyamatosan kell végezni, nagyon fontos az evangélikusság újrameghatározása. Szavai szerint az evangélium felszabadítja az embert arra, hogy a mindennapokban egy kicsit önmagára találva úgy tudjon élni, ahogyan azt Isten elvárja tőle, és ahogyan az a többieknek is jó. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorhelyettese is kiemelte a katolikus és a protestáns egyházak kapcsolatában bekövetkezett óriási, pozitív változást.

Kránitz Mihály aláhúzta: a reformáció a katolikusokra is vonatkozik, nem csak a protestánsokra. – A reformáció azt jelenti, megújulás. A katolikus egyház elkötelezte magát a megújulás, a megújítás mellett. Tanulhatunk a reformációtól, például bibliaszeretetet, Luthernek a hitét. Ha ezt az utat követjük, vagyis tudunk egymástól tanulni, meg tudjuk ismerni egymást, akkor közelebb kerülhetünk egymáshoz és együtt haladhatunk. Akár olyan kérdésekben is, hogy mi az ember jövője, hogyan tudjuk az ifjúságot az evangélium és Krisztus felé vezetni. Ekkor pedig már sokkal több köt össze bennünket, mint ami elválaszt – fűzte hozzá a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja.

Címkék: reformáció | beszélgetés