Wittenbergi élményekről a Gyurátz Körben


2017-09-19 19:31:20  | cikk: Babos Petra  | 


Wittenbergi élményekről a Gyurátz Körben főképe
Egyedülálló magyar programot tartottak a németországi Wittenbergben, a reformáció bölcsőjében, a reformáció 500. évfordulója alkalmából augusztus 24. és 27. között, vagyis a Wittenbergi Magyar Napokat. A reformáció emlékévében szerte a világon és Magyarországon is arra emlékeznek, hogy Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét.
Polgárdi Sándor esperes a Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör hétfő esti összejövetelén az érdeklődőknek elmondta, nagy élményt jelentett számára ez a kirándulás Wittenbergbe, ahol már második alkalommal járt.
Sokan gyűltek össze a rendezvényre
-A Német Evangélikus Egyház 10 évvel ezelőtt különböző tematikus éveket szervezve részletesen kidolgozta az idei programot. A turizmus is erre épült fel Németországban, hiszen nemcsak Wittenbergben, hanem egyéb, a reformációhoz köthető városokban is szerveztek kiállításokat, programokat, amelyek bemutatják a reformáció korát. A Magyarországi Evangélikus Egyház kölcsönadta a tulajdonában lévő Luther Márton végrendeletét, amelyet a Német Evangélikus Egyház kölcsönkért, különös tekintettel arra, hogy 1807-től az evangélikus egyház tulajdonában van ez. A különböző történelmi viharok sem tudták a tulajdonunkból elvenni ezt, aminek örülünk. 1983-ban, amikor Luther születésének az 500. évfordulója volt, dr. Fabinyi Tibor egy nagyméretű könyvet adott ki ebből az akkori nyomdatechnikai lehetőségekkel élve, illusztrációkkal. A kiállításra kölcsön adott végrendelet december elejéig lesz Németországban, a Luther-házban – tudtuk meg Polgárdi Sándortól, aki hozzáfűzte, nagy öröm volt számára eljutni oda, ahonnét elindult a reformáció, ahová magyar diákok, szerzetesek, reformátorok, négyszáznegyvenhatan mentek ki tanulni akár Luther Márton katedrája alá, akár Melachton Fülöpre gondolva.
-Luther és Melachton Fülöp kortársak voltak a reformáció időszakában. Luther Márton a reformáció idején úgy találkozott Melachtonnal, mint, aki segítette ezt a folyamatot. A közös együttműködésben Luther nem csupán lefordította a Szentírást, megírta a kis kátét. Luther Márton birodalmi átok alatt volt, Wittenbergben tartózkodott, s nem hagyhatta el azt a házat, amelyet Bölcs Frigyes adományozott neki, a Fekete Kolostort. A reformáció külügyminisztere Melachton volt, az, aki az evangélikusoknak megírta 1530-ban az ágostai hitvallást. Ez az evangélikus egyház egyik legfontosabb hitvallási irata, a reformáció jelentős dokumentuma, a legfontosabb lutheri hittételek összefoglalása. Luther Márton teológiát, míg Melachton héber, görög nyelvet tanított a másiknak – emelte ki a lelkipásztor.
A Magyar napok vezérgondolata a Vissza az eredeti forráshoz, amit a megjelentek tapasztaltak is. Mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy Luther lefordította német nyelvre a Szentírást, s ezzel rámutatott arra a Bibliára, ami az élet könyve, s egyben rámutatott arra a Názáreti Jézus Krisztusra, aki a mi megváltónk. Jó megtapasztalni, hogy Luther egy olyan korszakban élt, ami nagyon vallásos volt, ő az ige fölé hajolt, s azt az a Názáretit hirdette, aki az út, az igazság és az élet – zárta gondolatait az esperes.
Az utolsó napon emléktáblát is avattak Dévai Bíró Mátyás, Stöckel Lénárt és Sylvester János emlékére is.
Szeptember 25-én, 18 órától az evangélikus templomban várják az érdeklődőket Útközben a reformáció című fórumbeszélgetésre.


Képek:


Címkék: Gyurátz Ferenc
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!