A zsinagóga múltja, jelene és jövője
2010-05-02 11:09:16 | cikk: Tóth Tamara | fotó: Tóth Tamara |
Nagy ritkán nyílik ki a pápai zsinagóga ajtaja, amely egy évszázadon át a magyarországi zsidóság harmadik legnagyobb temploma volt. Miután a második világháború után az épület elveszítette szakrális szerepét, rohamos pusztulásnak indult.
A Pápai Szegfű Klub pénteken itt tartotta összejövetelét. Kövér József a klub elnöke köszöntőjében elmondta, három okból rendezték meg a mai napot: az egyik, hogy Pápa városfejlesztési feladatai közt nagy hangsúlyt kap a zsinagóga felújítása, ez csak pénz és összefogás kérdése. A másik ok az volt, hogy április 16-án emlékeztek a holokausztra, ezért a zsinagógában tiszteletüket kifejezve mécseseket gyújtottak a résztvevők. A harmadik ok, fogalmazott Kövér József, hogy ma olyan társadalompolitikai események történtek, melyek figyelmeztetnek bennünket arra, nehogy meg történjen még egyszer ugyanaz, ami már 1945-ben egyszer megesett. A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke, Politzer Sándor tartott előadást Veszprém megye egykori legnépesebb zsidó közösségének templomában, Magyarország harmadik legnagyobb zsinagógájában. A második világháború óta nem használják egyházi célra, ma rendkívül elhanyagolt állapotban van, felújításra szorul.
Politzer Sándor előadásában olyan érdekességeket mondott el a zsidókról és kultúrájukról, vallási szokásaikról, mint hogy a reformkor derekán, Pápán 2700 izraelita vallású polgárt tartottak nyilván, akkoriban ők adták a város lakosságának egyötödét. Kiemelte továbbá, hogy mit köszönhet a város, az ország az itt letelepedett kereskedő zsidóságnak.
- Az első írásos emlék 1698-ból maradt ránk. A zsidók a 17. századtól kezdve telepedtek meg Pápán, első imaházuk egy 1714-es adat szerint a belső várban, a mai Várkastély környékén állt. Már 1743-ban felépült egy templom a Salétrom (ma Batsányi) utcában, bár az izraelita hitközség tulajdonképpen csak 1748-ban alakult meg Esterházy Ferenc gróf védlevele alapján, aki további zsidó családok letelepedését is engedélyezte. A város földesurai, az Eszterházy grófok különös szeretettel nyilvánultak meg a pápai zsidók felé- mondta Politzer Sándor.
A pápai zsidóság az askenázi nemzetiséghez tartozik, Ukrajna, Lengyelország és Krakkó környékén telepedtek meg először. Ezt a nemzetiséget a második világháború ideje alatt 96 százalékban kiirtották, mégis a Nobel-díjasok 32 százalékát adják a világon. Ez a nép, úgy tudott fennmaradni 4000 éven át, hogy szigorúan betartotta a hagyományait, s ezt az évezredes tudást az apa köteles megtanítani gyermekének - derült ki az előadásból.
Az izraelita zsinagóga hatalmas épülete 1846-ban épült. A zsidók legrégebbi temploma 1714-ből származó adat szerint a várban állt. A zsinagóga négyzetes alaprajzú, külseje nélkülöz minden feltűnő építészeti vagy plasztikai ékességet. A belépőt kellemes térbenyomás lepi meg. A templom külsejének zavartabb stílus-megoldása után neo-reneszánsz jellegű stílus fogadja a belépőt.
A belső tér megvilágítását a tóraasztal fölött magasan elhelyezett, héber körirattal ellátott nagy, kerek mozaikablak színes fényárral gazdagítja, előnnyel hangsúlyozva a belső architektúra harmóniáját. A templom tóradíszei és szertartási tárgyai között sok műértékkel bíró darab- ezüst templomi serleg, tóratekercs-korona, toronydísz, melldíszek - van, amelyeket részben a templom, részben a hitközségi hivatal őriz.
- Az építkezés, melyhez Esterházy Pál gróf is hozzájárult százezer téglával, 1844-ben kezdődött, 1846. szeptember 11-ei átadásakor a zsinagógát a frissen megválasztott Lőw Lipót rabbi magyar nyelvű beszéddel szentelte fel. Először fordult elő a világon, hogy a befogadó ország nyelvén szentelték fel a templomot egy ilyen iszonyú bigott vallásban- mondta el Politzer Sándor.
A kétemeletes épület kimagaslik a környező földszintes házak közül. Oldalfalainak hossza 21,36 és 31,87 méter, belső területe 398 m², belmagassága 19,6 méter, főhajójának területe 10,20 x 21,23 méter. Belső terét a kettős oszlopsor három hajóra osztja, a főoszlopokat négy-négy oszlopra támaszkodó árkádsorok kötik össze. A főbejárattal szembeni keleti oldalt leszámítva kétszintes karzat öleli körül, melyeket a legfelső szinten az egész teret átívelő boltozat zár le. A földszinten és az alsó karzaton nyolcszáz férfi fért el, a nők helye a második emeleti karzaton volt. A falakat mára megkopott, egykor aranyozott, héber betűs feliratok díszítik. Az épület keleti oldalán elhelyezett tóraszekrény fölött, melyben negyven-negyvenöt tóratekercset őriztek, Mózes második könyvéből, héber nevén a Sömotból való idézet áll („Ott jelenek meg néked, és szólok hozzád a fedél tetejéről” a 25. rész 22. verse). A szekrény feletti körablakot két idézet futja körül, fent a Zsoltárok könyve 16. részének 8. verséből: („Az Úrra néztem szüntelen”), lent pedig a Talmudból: („Tudd, hogy ki előtt állsz”, Berakhot 28b). A fő tartóoszlopokon a 19. zsoltár 8. és 9. verséből vett részletek olvashatók. A két vers magyarul: „Az Úrnak bizonyságtétele biztos, bőlcscsé teszi az együgyűt. Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos, megvilágosítja a szemeket.”
Az előadás végén pászkát ettek a jelenlévők.
A Pápai Szegfű Klub pénteken itt tartotta összejövetelét. Kövér József a klub elnöke köszöntőjében elmondta, három okból rendezték meg a mai napot: az egyik, hogy Pápa városfejlesztési feladatai közt nagy hangsúlyt kap a zsinagóga felújítása, ez csak pénz és összefogás kérdése. A másik ok az volt, hogy április 16-án emlékeztek a holokausztra, ezért a zsinagógában tiszteletüket kifejezve mécseseket gyújtottak a résztvevők. A harmadik ok, fogalmazott Kövér József, hogy ma olyan társadalompolitikai események történtek, melyek figyelmeztetnek bennünket arra, nehogy meg történjen még egyszer ugyanaz, ami már 1945-ben egyszer megesett. A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke, Politzer Sándor tartott előadást Veszprém megye egykori legnépesebb zsidó közösségének templomában, Magyarország harmadik legnagyobb zsinagógájában. A második világháború óta nem használják egyházi célra, ma rendkívül elhanyagolt állapotban van, felújításra szorul.
Politzer Sándor előadásában olyan érdekességeket mondott el a zsidókról és kultúrájukról, vallási szokásaikról, mint hogy a reformkor derekán, Pápán 2700 izraelita vallású polgárt tartottak nyilván, akkoriban ők adták a város lakosságának egyötödét. Kiemelte továbbá, hogy mit köszönhet a város, az ország az itt letelepedett kereskedő zsidóságnak.
- Az első írásos emlék 1698-ból maradt ránk. A zsidók a 17. századtól kezdve telepedtek meg Pápán, első imaházuk egy 1714-es adat szerint a belső várban, a mai Várkastély környékén állt. Már 1743-ban felépült egy templom a Salétrom (ma Batsányi) utcában, bár az izraelita hitközség tulajdonképpen csak 1748-ban alakult meg Esterházy Ferenc gróf védlevele alapján, aki további zsidó családok letelepedését is engedélyezte. A város földesurai, az Eszterházy grófok különös szeretettel nyilvánultak meg a pápai zsidók felé- mondta Politzer Sándor.
A pápai zsidóság az askenázi nemzetiséghez tartozik, Ukrajna, Lengyelország és Krakkó környékén telepedtek meg először. Ezt a nemzetiséget a második világháború ideje alatt 96 százalékban kiirtották, mégis a Nobel-díjasok 32 százalékát adják a világon. Ez a nép, úgy tudott fennmaradni 4000 éven át, hogy szigorúan betartotta a hagyományait, s ezt az évezredes tudást az apa köteles megtanítani gyermekének - derült ki az előadásból.
Az izraelita zsinagóga hatalmas épülete 1846-ban épült. A zsidók legrégebbi temploma 1714-ből származó adat szerint a várban állt. A zsinagóga négyzetes alaprajzú, külseje nélkülöz minden feltűnő építészeti vagy plasztikai ékességet. A belépőt kellemes térbenyomás lepi meg. A templom külsejének zavartabb stílus-megoldása után neo-reneszánsz jellegű stílus fogadja a belépőt.
A belső tér megvilágítását a tóraasztal fölött magasan elhelyezett, héber körirattal ellátott nagy, kerek mozaikablak színes fényárral gazdagítja, előnnyel hangsúlyozva a belső architektúra harmóniáját. A templom tóradíszei és szertartási tárgyai között sok műértékkel bíró darab- ezüst templomi serleg, tóratekercs-korona, toronydísz, melldíszek - van, amelyeket részben a templom, részben a hitközségi hivatal őriz.
- Az építkezés, melyhez Esterházy Pál gróf is hozzájárult százezer téglával, 1844-ben kezdődött, 1846. szeptember 11-ei átadásakor a zsinagógát a frissen megválasztott Lőw Lipót rabbi magyar nyelvű beszéddel szentelte fel. Először fordult elő a világon, hogy a befogadó ország nyelvén szentelték fel a templomot egy ilyen iszonyú bigott vallásban- mondta el Politzer Sándor.
A kétemeletes épület kimagaslik a környező földszintes házak közül. Oldalfalainak hossza 21,36 és 31,87 méter, belső területe 398 m², belmagassága 19,6 méter, főhajójának területe 10,20 x 21,23 méter. Belső terét a kettős oszlopsor három hajóra osztja, a főoszlopokat négy-négy oszlopra támaszkodó árkádsorok kötik össze. A főbejárattal szembeni keleti oldalt leszámítva kétszintes karzat öleli körül, melyeket a legfelső szinten az egész teret átívelő boltozat zár le. A földszinten és az alsó karzaton nyolcszáz férfi fért el, a nők helye a második emeleti karzaton volt. A falakat mára megkopott, egykor aranyozott, héber betűs feliratok díszítik. Az épület keleti oldalán elhelyezett tóraszekrény fölött, melyben negyven-negyvenöt tóratekercset őriztek, Mózes második könyvéből, héber nevén a Sömotból való idézet áll („Ott jelenek meg néked, és szólok hozzád a fedél tetejéről” a 25. rész 22. verse). A szekrény feletti körablakot két idézet futja körül, fent a Zsoltárok könyve 16. részének 8. verséből: („Az Úrra néztem szüntelen”), lent pedig a Talmudból: („Tudd, hogy ki előtt állsz”, Berakhot 28b). A fő tartóoszlopokon a 19. zsoltár 8. és 9. verséből vett részletek olvashatók. A két vers magyarul: „Az Úrnak bizonyságtétele biztos, bőlcscsé teszi az együgyűt. Az Úrnak rendelései helyesek, megvidámítják a szívet; az Úrnak parancsolata világos, megvilágosítja a szemeket.”
Az előadás végén pászkát ettek a jelenlévők.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!