A reformációra emlékeztek a város napján
2017-06-17 15:31:37 | cikk: HuHa |
A múlt év utolsó testületi ülésén döntött arról a város képviselő-testülete, hogy az idei esztendőt a reformáció emlékévé nyilvánítják. Akkor Áldozó Tamás polgármester úgy fogalmazott, 2017-ben Európa szerte, így Magyarországon is megünneplik a reformáció 500 éves évfordulóját, de Pápa városának külön is felelőssége van abban, hogy méltóképpen megemlékezzen a protestáns városépítő elődökről. Ennek szellemében Pápa Város Napját – mely az első, 1848. június 16-án tartott szabad helyhatósági választások napjához kötődik - az idén a reformáció jubileuma jegyében rendezték meg. 
A városnapi konferenciát Unger Tamás alpolgármester nyitotta megTegnap, a Városházán tartott ünnepi konferencián Unger Tamás alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. Mint fogalmazott, a reformáció olyan megújulás volt, mely az akkori Európa gondolkodását alapjaiban változtatta meg és reformok sorozatát eredményezte az élet minden területén.
-Luther fellépése átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította a hit világát. A reformátor gondolkodása azonban messze túlnyúlik a teológia határain, hiszen a reformáció hatása a politika, a gazdaság, a zene, a jogtudomány, az anyanyelv és a modern természettudomány kibontakozása és átalakulása terén is tetten érhető – mondta. Hozzátette, Pápán az elsők között – az 1830-as években - eresztett gyökeret a reformátorok gondolatvilága, az oktatáson keresztül pedig hamar komoly tekintélyre és messze ható kisugárzásra tett szert.
-Olyan közösségeket formált, melyek azóta is, tehát több évszázada nagyban formálták Pápa arculatát és jelentősen hozzájárultak ahhoz a képhez, melyet most ismerünk városunkról. Ezek azok a vallási közösségek, melyek felismerték társadalmi-világi felelősségüket is, és a templomok, imaházak mellett óvodát, általános- és középiskolát, főiskolát alapítottak vagy újraalapítottak és működtetnek, szellemi értékeiket gyűjteményekben vagy napjainkban látogató központokban összegyűjtve alkotják a pápai helyi értéktár egy jelentős darabját – közölte, kiemelve, Pápát ma is meghatározzák ezek a közösségek, hiszen a helyi közélet szerves szereplői, a közös városi gondolkodás olykor visszafogott, máskor határozott formálói.
Dr. Hudi József főlevéltáros a reformáció pápai történetét elevenítette megA konferencián dr. Hudi József, a Pápai Református Gyűjtemények főlevéltárosa tartott előadást a Dunántúl és Pápa reformációjáról. Prezentációjában a 16-17. századig nyúlt vissza. Kitért arra, hogy a legfrissebb kutatások szerint a lutheri tanok már 1520-ban eljutottak Magyarországra, Sopronból már ebből az évből vannak feljegyzések a reformáció megjelenéséről, ám a reformáció intézményesüléséig egy-két nemzedéknyi idő kellett. Pápáról pontos ismeretekkel ugyan nem rendelkeznek, feltételezhető, hogy már az 1520-as években jelentkezik a lutheri tanok szellemi áramlata, a kálvini irányzat pedig az 1570-es években jelenik meg a városban. Mint mindenütt, itt is békésen, katolikus hitújításként indult a folyamat, melyből aztán új és új irányzatok váltak ki a pápa ellenhatása következtében. Az előadó Thurzó Eleket és Enyingi Török Bálintot emelte ki, mint a reformációt támogató pápai földbirtokosokat. A békesség az 1620-as évekig tartott, ekkor egyre több főúr tért vissza a katolikus egyház kebelébe és mint patrónusok a népesség jelentős részére befolyással voltak, tehát uradalmaik lakosait is hatékony eszközökkel térítették vissza. Pápán ez a korszak gróf Esterházy Miklós nevéhez kötődik. A reformáció intézményesülésével kapcsolatban Pápáról az iskolát és a nyomdát említette meg dr. Hudi József.
-Az iskola 1531-től már lutheri irányt követ, a református kollégium pedig teljes szervezeti működési rendjével 1585-től van jelen a városban, ekkortól ismerjük rektorait, tanárait és diákjait. A reformáció elterjedésének hatékonyságát nagyban segítette a nyomdatechnika fejlődése, 1577-ben Huszár Dávid Pápán működő nyomdája az egyház szolgálatába szegődött. Két kiadványt kell megemlíteni: a Heidelbergi Kátét és a hercegszőlősi kánonokat, mindkettőt a pápai nyomdában nyomtatták ki először magyar nyelven.
A főlevéltáros előadása végén úgy összegezte a múltat: a protestantizmus első 300 éve megtanította a különböző felekezeteket egymás mellett élni.
Felelőssége és kötelessége van a református gyülekezetnek a város életében - mondta Márkus Mihály Dr. Hudi József előadását követően a pápai történelmi protestáns egyházak képviselői beszéltek a reformációról és saját közösségükről. Márkus Mihály református lelkipásztor Gyülekezet és város – Lehetőség, felelősség című előadásában a reformáció történelmi beágyazottságával kapcsolatban hangsúlyozta, Pápa városa csaknem 500 éve él együtt a protestantizmussal. Megemlítette, a város lakosságának jelenleg mintegy 10-11 százalékát teszik ki a reformátusok, de jelenlétük fontos a közösség életében. A közeli múltat felidézve elmondta, az új templomot 1941-ben szentelték fel, majd 10 év elteltével minden református intézmény megszűnt a városban és 1991-ben indulhatott újra a gimnázium. A lelkipásztor kitért a református gyülekezet és a város közötti kapcsolódási pontokra, melyek közül a szociális segítségnyújtást, a városi rendezvényeken való részvételt, az ökumenikus napot és a médiajelentlétet emelte ki. Lehetőségeik közül a szabad misszió folytatását és Isten igéjének hirdetése megélését hangsúlyozta, de beszélt a református gyülekezet küldetéséről és kötelességéről, a bibliai célokról és a felelősségvállalásról is. Ez utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott, a pápai református gyülekezetnek felelőssége a város jólétéhez való hozzájárulás és a város életében való jelenlét, és a következő 500 évre is a hiteles jelenlétet jelölte meg feladatként.
Polgárdi Sándor evengélikus esperes a pápai evangélikusság kiemelkedő alakjaira is emlékeztetettPolgárdi Sándor evangélikus esperes az evangélikusok pápai múltjáról tartott előadást a konferencián. Kiemelte az 1527-es lutheri gyülekezet szerepét - megemlítve Thurzó Eleket és az Enyingi Török családot -, majd az 1620-as éveket, amikor újra katolikussá vált a város. Történelmi visszatekintésében szólt a 18. század eleji időszakról - amikor telket kaptak az evangélikusok Pápán -, majd az Esterházyakról, akik 1714-ben elkergették az evangélikusokat a városból. A következő mérföldkő az 1700-as évek vége volt, hiszen 1786-ban torony nélküli templomot építhettek és a gyülekezet is működhetett. Az esperes három meghatározó személyiség illetve család életútját és tevékenységét is felidézte: Síkos Istvánét, a Kluge családét és Gyurátz Ferencét. 
Boncz Zoltán a baptisták jelenéről és jövőjéről is beszéltA konferencia negyedik előadója a Pápai Sarokkő Baptista Gyülekezet lelkipásztora volt, Boncz Zoltán, aki prezentációját azzal kezdte, hogy elmagyarázta, kik is a baptisták, hogyan jött létre egyházuk, miként üldözték őket vallási nézeteikért, merre menekültek és találtak új otthonra az évszázadok során. A történelemből két személyt említett ezzel kapcsolatban: Hubmayer Baltazárt és Fischer Andrást. Hangsúlyozta baptista világ fontos elve, hogy az egyház és az állam ne fonódjon össze, és hogy a hívek hitvalló felnőttként gyakorolják a bemerítkezést. Mint mondta, a világot tekintve a protestánsok között a baptisták vannak a legtöbben, Magyarországon és Európában pedig a legkevesebben. Hazánkban ma közel 18 ezer baptista él, az 1996-ban létrejött pápai gyülekezetnek mintegy 20 tagja van, istentiszteleteiken 40-50 fő vesz részt. A gyülekezet Istent szolgálva, felelősséggel vesz részt a város életében.
Az ünnepi szentmisét az Esterházy-kastély kápolnájában tartottákA városnapi konferenciát követően az ünnepségre összegyűltek az Esterházy-kastély kápolnájában misével emlékeztek meg gróf Esterházy Károlyról, majd a Fő téren álló Esterházy-szobornál virágokkal és mécsesgyújtással emlékeztek a városépítő püspökre.
A városnapi konferenciát Unger Tamás alpolgármester nyitotta megTegnap, a Városházán tartott ünnepi konferencián Unger Tamás alpolgármester köszöntötte a megjelenteket. Mint fogalmazott, a reformáció olyan megújulás volt, mely az akkori Európa gondolkodását alapjaiban változtatta meg és reformok sorozatát eredményezte az élet minden területén.-Luther fellépése átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította a hit világát. A reformátor gondolkodása azonban messze túlnyúlik a teológia határain, hiszen a reformáció hatása a politika, a gazdaság, a zene, a jogtudomány, az anyanyelv és a modern természettudomány kibontakozása és átalakulása terén is tetten érhető – mondta. Hozzátette, Pápán az elsők között – az 1830-as években - eresztett gyökeret a reformátorok gondolatvilága, az oktatáson keresztül pedig hamar komoly tekintélyre és messze ható kisugárzásra tett szert.
-Olyan közösségeket formált, melyek azóta is, tehát több évszázada nagyban formálták Pápa arculatát és jelentősen hozzájárultak ahhoz a képhez, melyet most ismerünk városunkról. Ezek azok a vallási közösségek, melyek felismerték társadalmi-világi felelősségüket is, és a templomok, imaházak mellett óvodát, általános- és középiskolát, főiskolát alapítottak vagy újraalapítottak és működtetnek, szellemi értékeiket gyűjteményekben vagy napjainkban látogató központokban összegyűjtve alkotják a pápai helyi értéktár egy jelentős darabját – közölte, kiemelve, Pápát ma is meghatározzák ezek a közösségek, hiszen a helyi közélet szerves szereplői, a közös városi gondolkodás olykor visszafogott, máskor határozott formálói.
Dr. Hudi József főlevéltáros a reformáció pápai történetét elevenítette megA konferencián dr. Hudi József, a Pápai Református Gyűjtemények főlevéltárosa tartott előadást a Dunántúl és Pápa reformációjáról. Prezentációjában a 16-17. századig nyúlt vissza. Kitért arra, hogy a legfrissebb kutatások szerint a lutheri tanok már 1520-ban eljutottak Magyarországra, Sopronból már ebből az évből vannak feljegyzések a reformáció megjelenéséről, ám a reformáció intézményesüléséig egy-két nemzedéknyi idő kellett. Pápáról pontos ismeretekkel ugyan nem rendelkeznek, feltételezhető, hogy már az 1520-as években jelentkezik a lutheri tanok szellemi áramlata, a kálvini irányzat pedig az 1570-es években jelenik meg a városban. Mint mindenütt, itt is békésen, katolikus hitújításként indult a folyamat, melyből aztán új és új irányzatok váltak ki a pápa ellenhatása következtében. Az előadó Thurzó Eleket és Enyingi Török Bálintot emelte ki, mint a reformációt támogató pápai földbirtokosokat. A békesség az 1620-as évekig tartott, ekkor egyre több főúr tért vissza a katolikus egyház kebelébe és mint patrónusok a népesség jelentős részére befolyással voltak, tehát uradalmaik lakosait is hatékony eszközökkel térítették vissza. Pápán ez a korszak gróf Esterházy Miklós nevéhez kötődik. A reformáció intézményesülésével kapcsolatban Pápáról az iskolát és a nyomdát említette meg dr. Hudi József.-Az iskola 1531-től már lutheri irányt követ, a református kollégium pedig teljes szervezeti működési rendjével 1585-től van jelen a városban, ekkortól ismerjük rektorait, tanárait és diákjait. A reformáció elterjedésének hatékonyságát nagyban segítette a nyomdatechnika fejlődése, 1577-ben Huszár Dávid Pápán működő nyomdája az egyház szolgálatába szegődött. Két kiadványt kell megemlíteni: a Heidelbergi Kátét és a hercegszőlősi kánonokat, mindkettőt a pápai nyomdában nyomtatták ki először magyar nyelven.
A főlevéltáros előadása végén úgy összegezte a múltat: a protestantizmus első 300 éve megtanította a különböző felekezeteket egymás mellett élni.
Felelőssége és kötelessége van a református gyülekezetnek a város életében - mondta Márkus Mihály Dr. Hudi József előadását követően a pápai történelmi protestáns egyházak képviselői beszéltek a reformációról és saját közösségükről. Márkus Mihály református lelkipásztor Gyülekezet és város – Lehetőség, felelősség című előadásában a reformáció történelmi beágyazottságával kapcsolatban hangsúlyozta, Pápa városa csaknem 500 éve él együtt a protestantizmussal. Megemlítette, a város lakosságának jelenleg mintegy 10-11 százalékát teszik ki a reformátusok, de jelenlétük fontos a közösség életében. A közeli múltat felidézve elmondta, az új templomot 1941-ben szentelték fel, majd 10 év elteltével minden református intézmény megszűnt a városban és 1991-ben indulhatott újra a gimnázium. A lelkipásztor kitért a református gyülekezet és a város közötti kapcsolódási pontokra, melyek közül a szociális segítségnyújtást, a városi rendezvényeken való részvételt, az ökumenikus napot és a médiajelentlétet emelte ki. Lehetőségeik közül a szabad misszió folytatását és Isten igéjének hirdetése megélését hangsúlyozta, de beszélt a református gyülekezet küldetéséről és kötelességéről, a bibliai célokról és a felelősségvállalásról is. Ez utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott, a pápai református gyülekezetnek felelőssége a város jólétéhez való hozzájárulás és a város életében való jelenlét, és a következő 500 évre is a hiteles jelenlétet jelölte meg feladatként.Polgárdi Sándor evengélikus esperes a pápai evangélikusság kiemelkedő alakjaira is emlékeztetettPolgárdi Sándor evangélikus esperes az evangélikusok pápai múltjáról tartott előadást a konferencián. Kiemelte az 1527-es lutheri gyülekezet szerepét - megemlítve Thurzó Eleket és az Enyingi Török családot -, majd az 1620-as éveket, amikor újra katolikussá vált a város. Történelmi visszatekintésében szólt a 18. század eleji időszakról - amikor telket kaptak az evangélikusok Pápán -, majd az Esterházyakról, akik 1714-ben elkergették az evangélikusokat a városból. A következő mérföldkő az 1700-as évek vége volt, hiszen 1786-ban torony nélküli templomot építhettek és a gyülekezet is működhetett. Az esperes három meghatározó személyiség illetve család életútját és tevékenységét is felidézte: Síkos Istvánét, a Kluge családét és Gyurátz Ferencét. Boncz Zoltán a baptisták jelenéről és jövőjéről is beszéltA konferencia negyedik előadója a Pápai Sarokkő Baptista Gyülekezet lelkipásztora volt, Boncz Zoltán, aki prezentációját azzal kezdte, hogy elmagyarázta, kik is a baptisták, hogyan jött létre egyházuk, miként üldözték őket vallási nézeteikért, merre menekültek és találtak új otthonra az évszázadok során. A történelemből két személyt említett ezzel kapcsolatban: Hubmayer Baltazárt és Fischer Andrást. Hangsúlyozta baptista világ fontos elve, hogy az egyház és az állam ne fonódjon össze, és hogy a hívek hitvalló felnőttként gyakorolják a bemerítkezést. Mint mondta, a világot tekintve a protestánsok között a baptisták vannak a legtöbben, Magyarországon és Európában pedig a legkevesebben. Hazánkban ma közel 18 ezer baptista él, az 1996-ban létrejött pápai gyülekezetnek mintegy 20 tagja van, istentiszteleteiken 40-50 fő vesz részt. A gyülekezet Istent szolgálva, felelősséggel vesz részt a város életében.Az ünnepi szentmisét az Esterházy-kastély kápolnájában tartottákA városnapi konferenciát követően az ünnepségre összegyűltek az Esterházy-kastély kápolnájában misével emlékeztek meg gróf Esterházy Károlyról, majd a Fő téren álló Esterházy-szobornál virágokkal és mécsesgyújtással emlékeztek a városépítő püspökre.Képek:
Címkék:
városháza
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!