Itt van elrejtve...

2017-06-15 23:42:38 | cikk: ha |

Honismereti sétára invitálta az érdeklődőket a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület. Az elnök, Schmidt Orsolya elmondta, az egyesület jól sikerült budapesti kirándulás adta az ötletet, hogy érdemes lenne Pápán is felkeresni azokat a helyeket, melyek őrzik a város egykori zsidó lakossága tevékenységének, életének nyomait. Az első úticél a régi és az új izraelita temető volt, melyek csak külön kérésre látogathatók. Minden sírkő kezdő formulája az „itt van elrejtve” jelentésű szöveg, amit az elhunyt zsinagógiai neve követ - s az elrejtettség a pápai zsidó temetőkre is igaz.

A séta vezetője Politzer Sándor, az egyesület korábbi elnöke volt. Elmondta, hogy az ótemetőt 1749-től használták a pápai és környékbeli zsidók, egészen 1903-ig. Előtte Nagytevelen, majd a Kálvárián egy külön parcellában helyezhették el halottaikat az izraelita vallású lakosok. 1900-ban nyitották meg az új temetőt, de a lefoglalt sírhelyekbe még temetkeztek pár évig a régiben is. Az ótemető közel 3 hektáros területén 3500-an nyugszanak. Itt van Karinthy Frigyes édesapjának sírja is, akit Kohn órásként ismertek a pápaiak. Az újabb temetőben közel 2 hektáron 2500-an nyugszanak. Az újabb sírkertben ma is válthatók sírhelyek.

Politzer Sándor a séta során sok érdekes tudnivalót megosztott az izraeliták temetkezési szokásairól. Így például a szép számban érkezett érdeklődők megtudhatták, hogy a zsidóknál a születés után és a másvilágra költözéskor is fehér gyolcsot használnak. Nem szabad zsebet varrni rá, hogy ne tudjon a halott evilági javakat vinni magával a másvilágra, hisz ott nem a javak számítanak, hanem az elhunyt lelke. A testet gyalulatlan deszkából készült koporsóba fektetik. A feje alá a sírhant földjéből kézfejjel feltöltött párnát helyeznek. A módosabbak fejpárnájába a Szentföldről származó homokot, földet kevertek. Az elhunyt kap a kezébe két fadarabot vagy botot is, hogy mikor megszólalnak a harsonák, s ki kell szállni a sírboltból, legyen mire támaszkodnia.

A temetést követő egyéves gyászidőszakban a hozzátartozók nem látogathatják a sírt, viszont naponta halotti imát (kádis) kell mondaniuk. A zsidó sírokon nem látható virág, hisz a zsidóság a hajdani Izrael sivatagos vidékén élt, s itt a holtak eltemetése nem volt egyszerű: a gödör kimélyítése helyett/mellett nagy kövekből halmot emeltek a holttest fölött. A sírra helyezett kő vagy kavics jelzi továbbá, hogy az elhunyt emlékezete tovább él.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!