Minikiállítás, családi vetélkedő, kelta szőlő és pásztorbatyu - Régészet Napja Pápán

2017-05-28 10:45:05 | cikk: ha |

A Magyar Régész Szövetség 2014-ben indította útjára a Régészet Napja elnevezésű országos programot. A pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum 2015-ben csatlakozott először ehhez a kezdeményezéshez, mely jó fogadtatásra talált, így idén is színes kínálattal várták az érdeklődőket. A Régészet Napja minden esztendőben más területtel foglalkozik. Az elmúlt években a tudományos munka teljes folyamatát mutatták be, a lelőhelyek, leletek felfedezésétől egészen a cikkírásig vagy kiállításrendezésig, tavaly a lelőhelyek felderítését és az ásatási módszereket járthatták körül az érdeklődők, idén pedig a régi-új, kisebb vagy nagyobb közösségeinket vették górcső alá a szervezők – természetesen szigorúan régészeti módszerekkel.

A régészeti homokozó mindig nagy siker

Több mint 20 városban - így Pápán is - érdekes programok várták a látogatókat. A Gróf Esterházy Károly Múzeumban egész napos nyitvatartással és minden korosztály számára érdekes elfoglaltsággal szólították meg a téma iránt érdelődőket. Kik laktak a Kárpát-medencében? - ezzel az előadással indult a program. Pátkai Ádám Sándor végzős régészhallgató elmondta, ha visszafelele indulunk az időben, akkor a magyarok zárták a betelepedő vándorlók sorát, előttük az avarok, longobárdok, gepidák éltek itt. Ezek előtt a népcsoportok előtt a Római Birodalomhoz tartozott a Kárpát-medence egy része. Ha még korábbra akarunk menni az időben, akkor már csak kultúrákról beszélhetünk, mondta az előadó, hisz nincsenek pontos adatok a népcsoportokról.

A régészeti tapogató tárgyai

Aki érdeklődik a régészet iránt, annak mindig nagy élmény kézbe venni egy-egy leletet. Erre is lehetőség nyílt a múzeumban, a tárgytapogatóban volt többek közt őskori kőbalta, bronzkori kard, római kori mécses, avar kori kerámia és egy középkori kályhacsempe is. Dr. Nagy-L. István múzeumigazgató elmondta, hogy a Régészet Napja célja, hogy az emberek minél többet megtudjanak a régészek munkájáról, de az is fontos, hogy ismerjék a rájuk vonatkozó, ezzel kapcsolatos szabályokat is. Például ha valaki kertásás közben leletre bukkan, akkor az nem az övé, le kell adnia, hisz a földben található ingó és ingatlan leletanyag nemzeti kincsünk, aminek védelme, őrzése, gondozása és kutatása a régészeti és örökségvédelmi intézmények feladata.

Milyen gyümölcsöket, zöldségeket ehettek a honoglaló magyarok?

A Régészet Napján Pápán a családok is remek kínálatot találtak. A családi vetélkedő öt állomásos megmérettetés volt, érdekes feladatokkal. Az első egy totó volt, melynek kitöltésében segített, ha valaki meghallgatta az előadást. A második állomáson az volt a kérdés, hogy milyen ételeket ehettek honfoglaló őseink. Nem volt könnyű ez, mondták a résztvevők, de kiderült, hogy almát, cseresznyét, szőlőt, őszibarackot, hagymát és gabonaféléket már fogyaszthattak eleink. Ezek közül a cseresznye és az őszibarack a rómaiakkal került a Kárpát-medencébe, a szőlőt pedig már a kelták is termesztették. A harmadik állomáson különböző korszakokat kellett összepárosítani férfiviseletekkel, a negyedik helyen különféle korok keramiatöredékeit kellett beazonosítani - ehhez segített a tárgytapogató. Az utolsó állomáson pedig puzzle várta a családokat.

Ősi kerámiadíszítési technika

Természetesen a régészeti homokozó sem maradhatott ki, ez a legkisebbek nagy kedvence. Kicsik és nagyok is készíthettek régészeti kerámiákat Reidmár Linda vezetésével. Itt különböző korokra jellemző motívumokkal díszíthették a résztvevők az edényeket. A mintázáshoz használtak pecsételőket, terméseket, barackmagot, de például egy madzaggal hurkolt botot is - ezt már a bronzkorban is alkalmazták. Aki a változatos feladatok közben megéhezett, kolbásszal, szalonnával, krumpival töltött pásztorbatyuval csillapíthatta éhségét, és limonádét is kortyolhatott hozzá a nagy melegben.

A Szarvaskör Egyesületé a Pro Archaeológia-díj

Délután a szárítópadláson minikiállítás nyílt, itt a döbröntei terepbejárások anyaga látható. A múzeum Múltunk kincsei elnevezésű pályázata keretében több település határában végzett Péterváry-Szanyi Brigitta régész terpbejárásokat helyi önkéntesek segítségével. Döbrönte volt az első, aztán Pápakovácsi, Nóráp, Csót és Béb környékén is kutattak a szántóföldeken. A leletanyagot az érintett településeken állították ki, kivévei a a döbrönteit, mely most a múzeumban látható. Döbröntén a Szarvaskör Egyesület segítette a terepbejárást, jó kapcsolat alakult ki az önkéntesek és a múzeum között. A régészeti örökségvédelem területén végzett kiemelkedő önkéntes tevékenységéért az egyesület vehette át a Pro Archaeologia-díjat dr. Nagy-L. István igazgatótól.

Képek:

Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!

Megértésüket köszönjük!